Poli(éter-éter-keton)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poli(éter-éter-keton)
1. ábra.JPG
A PEEK polimerlánca
IUPAC-név Polyetheretherketon
Kémiai azonosítók
CAS-szám 29658-26-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C19H14O3[1]
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A poli(éter-éter-keton) (PEEK) a nagy teljesítményű anyagok (HPM) csoportjába sorolható, részben kristályos szerkezetű, kiváló hőállóságú műanyag. Sokoldalúan feldolgozható, extrudálható, fröccsönthető.[2] A PEEK lineáris aromás polimerláncból áll (oldalsó kép).

A kristályossági foka maximum 48% körüli, de ezt a feldolgozás körülményei befolyásolhatják. Az un. krisztallitos PEEK sűrűsége 1,3 g/cm3. Az üvegesedési hőmérséklet eléréséig (143 °C) a mechanikai jellemzői alig változnak. A PEEK mechanikai és dielektromos tulajdonságai az üvegesedési hőmérséklet felett kezdenek el romlani, de 250–360 °C között is tűrhetőek.

Főbb tulajdonságok[szerkesztés]

A hőmérséklet és idő hatása a PEEK merevségére
A hőmérséklet és idő hatása a PEEK merevségére
  • nagy szilárdság és keménység
  • magas felső alkalmazhatósági hőmérséklethatár (250–310 °C )
  • kiváló vegyi és hidrolízis ellenálló képesség
  • nagy szilárdság magas hőmérsékleten is
  • kiváló kopásállóság (kompozitnál)
  • nagy méretstabilitás és merevség magas hőmérsékleten (lásd az ábrán)
  • tűz esetén tartós lángállóság és alacsony füstképződés
  • jó villamos szigetelő és megfelelő dielektromos viselkedés (ha szénszálat, grafitot nem tartalmaz)
  • a termoplasztok között kiemelkedően jól ellenáll a nagy energiájú gamma-sugárzásnak[3]
  • öregedésállóság (lásd az ábrán)
Szakítószilárdság: 75-130 MPa Olvadáspont: 340 °C
Szakadási nyúlás: 5-10% Rugalmassági modulus (E): 4400-7700 MPa
Nyomószilárdság (1%-os deformációhoz): 29-49 MPa Felületi ellenállás (Ω): 1015-1016
Éghetőség (UL-94): V-0 tribológiai viselkedés (kompozit változat)
Térfogati ellenállás (Ω): 1015-1016 Hővezető képesség (w/m·K): 0,25 - 0,92
Széles alkalmazási hőmérséklet-tartomány: +310 °C-ig Lineáris hőtágulás 150 °C alatt és felett: 18-63·10−6 m/(m·K)

Legfőbb alkalmazási területek[szerkesztés]

Többféle kompozit változata is létezik (erősítés nélküli, teflont (PTFE),- grafitot-, szenet,- üvegszálat, vagy ezek kombinációját tartalmazó variáns). Legtöbbször olyan helyen alkalmazzák ahol szélsőséges igénybevételt kell elviselnie (pl. nagyon alacsony vagy magas hőmérséklet, erős sugárzás, nagy terhelés). Alkalmazhatósági területe igen széles, pl. a repülőgépiparban, nukleáris és vegyi iparban, vagy a közlekedéstechnikában is alkalmazható, de ezen kívül gyógyászati alkalmazása is ismert.[4]

Források[szerkesztés]