Ugrás a tartalomhoz

Polgármester-választások Ceglédbercelen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Polgármester-választások
Ceglédbercel
községben
(Pest vármegye)

Polgármesterek 1990 óta
Időszak Polgármester Jelölőszervezet
1990-1994 Lűr László
1994-1998 Balatoni Pál
1998-2002
2002-2006 Török József
2006-2010
2010-2014
2014-2019
2019-

1990 és 2019 között nyolc polgármester-választást tartottak Ceglédbercelen.

A nyolc választás során három polgármester nyerte el a választók többségének bizalmát. 2002 óta Török József a község első embere.

Többször is megesett, hogy a polgármesteri tisztségért csak egy jelölt szállt versenybe, a hivatalban lévő vezető viszont többnyire megmérettette magát. A részvételi hajlandóság 30% és 50% körül szóródott.

A nyolc választás összes jelöltje szervezeti támogatás nélkül állt rajtvonalhoz.

Háttér

[szerkesztés]
Ceglédbercel (Pest vármegye)
Ceglédbercel
Ceglédbercel
Pozíció Pest vármegye térképén

A négy és félezer fős település Pest vármegyében található. A XX. század első felében a Monori járáshoz tartozott, majd 1950-től a Ceglédi járáshoz, közvetlenül a rendszerváltás előtti években pedig a Ceglédi városkörnyékhez. 1994 és 2014 a Ceglédi kistérség tagja, majd a kistérségek megszűnése után az újra létrejövő Ceglédi járás része.

1984-től Lűr László tanácselnök vezette a települést.[1]

Alapadatok

[szerkesztés]
Jelöltek és részvétel
Év Jelöltek Részvétel
1994 3 37%
1998 3 45%
2002 2 51%
2006 1 43%
2010 2 44%
2014 1 30%
2019 1 34%

A település lakóinak a száma 4 300 és 4 700 körül mozgott a rendszerváltás utáni negyedszázadban, választásról választásra enyhe apadást mutatva. A népesség fogyásával azonban nem járt együtt a választópolgárok számának a csökkenése, az mindvégig 3 600-3 700 körül mozgott. A község lélekszámából fakadóan a képviselő-testület létszáma előbb 11 fős volt, majd a 2010-es önkormányzati reformot követően 6 fős lett.

Többször is megesett, hogy a polgármesteri tisztségért csak egy jelölt szállt versenybe. A hivatalban lévő vezető, egy kivételével mindig indult a választásokon.

Az önkormányzati választásokon a választópolgárok kevesebb mint fele szokott szavazni. Az átlagos részvételi hajlandóság 40% körül mozgott, a választói kedv a legalacsonyabb 2014-ben volt (30%), a legmagasabb pedig 2002-ben (51%). (Az 1990-es választásokról nem állnak rendelkezésre részletes adatok.)

Időközi polgármester-választásra nem került sor.[2]

Választások

[szerkesztés]
1990
Jelölt Szavazat
Lűr László
n.a. n.a.
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
további jelöltekről nincs elérhető adat[5]
1994 Részvétel: 37%
Jelölt Szavazat
Balatoni Pál
555 45,0%
Méhész Pál
419 31,7%
Tábori Mihály
347 26,3%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
1998 Részvétel: 45%
Jelölt Szavazat
Balatoni Pál
744 46,1%
Török József
519 32,2%
Hanti József
351 21,7%
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2002 Részvétel: 51%
Jelölt Szavazat
Török József
1 231 66,8%
Balatoni Pál
612 33,2%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2006 Részvétel: 43%
Jelölt Szavazat
Török József
1 470 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2010 Részvétel: 44%
Jelölt Szavazat
Török József
1 393 86,1%
Karsai Márton
225 13,9%
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2014 Részvétel: 30%
Jelölt Szavazat
Török József
1 036 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}
2019 Részvétel: 34%
Jelölt Szavazat
Török József
1 174 100%
{{{jelölt2}}}
{{{százalék2}}}
{{{jelölt3}}}
{{{százalék3}}}
{{{jelölt4}}}
{{{százalék4}}}
{{{jelölt5}}}
{{{százalék5}}}
{{{jelölt6}}}
{{{százalék6}}}
{{{jelölt7}}}
{{{százalék7}}}
{{{jelölt8}}}
{{{százalék8}}}
{{{jelölt9}}}
{{{százalék9}}}

Polgármesterek

[szerkesztés]
1990-'94 1994-'98 1998-'02 2002-'06 2006-'10 2010-'14 2014-'19 2019-
Lűr
László
Balatoni Pál Török József

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. 1984 elején a korábbi tanácselnököt, Kárpáti Antalt fölmentették a tisztségéből és a helyére megválasztották Lűr Lászlót. „Felmentés, választás”, Pest Megyei Hírlap, 1984. január 5., 6. oldal (Hozzáférés: 2019. március 7.)  1985 nyarán a tanácsválasztások után újra ő lett a község elsőszámú vezetője. „A helyi tanácsok, elöljáróságok tisztségviselői”, Pest Megyei Hírlap, 1985. július 6., 6. oldal (Hozzáférés: 2019. március 7.) 
  2. A rendelkezésre álló adatok szerint 1998 óta biztosan nem volt, a sajtóhírek között pedig 1998 előtti időközi választásra sem található utalás.
  3. a b Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 7.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014. Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. A 2006-os és 2010-es jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E) mező. A 2014-es jegyzőkönyvekben sorrendben ugyanezek az adatok az (A) és (B) mezőknek felelnek meg.
  4. A lakók száma az év elejére vonatkozik. Az egyes évekre nézve, lásd: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2019. március 7.) A hivatalos népességnyilvántartásból származó adatok némileg eltérhetnek a KSH adatoktól.
  5. Az 1990-es őszi önkormányzati választásokról nem állnak rendelkezésre hivatalos adatok, a megyei napilap tudósításából pedig csak a választás győztese derül ki. „Ki lett a polgármester?”, Pest Megyei Hírlap, 1990. október 2., 2. oldal (Hozzáférés: 2019. március 7.) 

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]