Ugrás a tartalomhoz

Pokorni Zoltán

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Peda (vitalap | szerkesztései) 2010. március 30., 15:11-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Külső hivatkozások: +1 interjú)
Pokorni Zoltán
Fájl:Pokorni Zoltán.jpg
Született1962. január 10. (62 éves)
Magyarország Budapest, Magyarország
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásatanár, miniszter, polgármester
Tisztsége
  • magyarországi parlamenti képviselő (1994. június 28. – 1998. június 17.)
  • magyarországi parlamenti képviselő (1998. június 18. – 2014. május 5.)
  • Magyarország oktatási minisztere (1998. július 8. – 2001. július 15.)
  • polgármester (2006. október 1. – , Budapest XII. kerülete)
  • a fővárosi közgyűlés tagja (2019. október 14. – )
IskoláiEötvös Loránd Tudományegyetem (–1987)

A Wikimédia Commons tartalmaz Pokorni Zoltán témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pokorni Zoltán (Budapest, 1962. január 10.) magyar tanár, politikus, országgyűlési képviselő, volt oktatási miniszter, a Fidesz korábbi elnöke, 2006. október 1-jétől Budapest XII. kerületének polgármestere.

Pedagógiai munkája

A budapesti II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1980-ban. Tanulmányait az ELTE magyar-történelem szakán fejezte be 1987-ben. Ezután a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium tanára lett.

1988-ban előbb a Fiatal Pedagógusok Egyesületének, majd a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének alapítója, 1993-ig utóbbinak szóvívője, illetve ügyvivője volt. Részt vett az Ellenzéki Kerekasztal tárgyalásokon is, ezalatt a Ráció c. szakszervezeti lapnak a főszerkesztője is volt. Posztjairól a Fideszbe történt belépése (1993. október 1.) után mondott le.

Politikai tevékenysége

1994 és 1998 között

1994-ben az országos listáról jutott be az Országgyűlésbe, majd 1998 óta viszont egyéni választókerületéből (Budapest XII. kerülete, 18. választókerület). Képviselősége miatt feladta tanári hivatását. 1994 és 1998 között az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság alelnöke, 1997 és 1998 szeptembere között a Fidesz parlamenti frakcióvezetője volt.

Az Orbán-kormányban

Az Orbán-kormány idején 1998 és 2001 között oktatási miniszter, az ő minisztersége idején ment végbe a felsőoktatási intézmények integrációja, megszűnt a tandíj és bevezették a diákhitelt.

2001-ben Kövér Lászlót váltva a Fidesz elnökévé választották, emiatt lemondott miniszteri posztjáról.

2002-ben a választási vereség után megtartotta pártelnöki pozícióját és újra frakcióvezető lett. Párttisztségei mellett, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának alelnöke is.

Visszavonulása és visszatérése

2002 júliusában kiderült édesapjáról, Pokorni Jánosról (aki még Pokorni Zoltán gyermekkorában elvált feleségétől és családjától), hogy a kommunista rendszerben a Belügyminisztérium III/III-as főcsoportfőnökségének ügynöke volt. Ennek következtében Pokorni Zoltán pártelnöki és frakcióvezetői posztjáról azonnal lemondott.

Átmeneti visszavonultságából 2003 májusában tért vissza, amikor az újjászervezett Fidesz alelnökévé választották.

2006-ban újra egyéni választókerületből jutott be az Országgyűlésbe. A frakcióvezetői posztot a pártvezetéssel való szembenállása miatt nem vállalta[1], de frakcióvezető-helyettesként továbbra is részt vesz a képviselőcsoport vezetésében. 2006. október 1-jén megválasztották Budapest XII. kerülete polgármesterévé. A párt 2007 májusában tartott kongresszusán újra a párt alelnökévé választották.

Családja

Nős, felesége Beck Andrea pszichológus. Négy fiúgyermekük van: Benedek Donát (1992) , Ágoston Jakab (1996), Ábel Boldizsár (1999) és Barnabás Vince (2001).

Források

Külső hivatkozások

Interjúk


Elődje:
{{{előző}}}
A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnökeA Fidesz – Magyar Polgári Szövetség logója
Utódja:
{{{következő}}}