Platz Bonifác Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Platz Bonifác Ferenc
Született 1848. szeptember 12.[1]
Székesfehérvár
Elhunyt 1919. október 17. (71 évesen)[1]
Székesfehérvár
Foglalkozása

Platz Bonifác Ferenc (Székesfehérvár, 1848. szeptember 12.Székesfehérvár, 1919. október 17.) római katolikus pap, teológiai doktor, ciszterci-rendi áldozópap és királyi tankerületi főigazgató.

Élete[szerkesztés]

A gimnázium hat osztályát szülővárosában, a VII. és VIII.-at Egerben járta, a hittudományokat a budapesti egyetemen végezte. 1864. szeptember 17-én lépett a rendbe és 1871. július 28-án pappá szentelték; ugyanazon év augusztus 1-től 1874-ig segédlelkész volt Zircen. 1874-ben nyert a hittudományokból doktori oklevelet. 1874-1879-ben tanár volt a zirci hittudományi intézetben, 1879-85-ben főgimnáziumi tanár Baján, 1885-87-ben újoncmester Zircen és apáti titkár, 1887-89-ben apáti titkár és egyúttal 1888-89-ben alperjel, 1889-92-ben a budapesti rendi hittudományi intézet tervezője és igazgatója és egyúttal 1891-1892-ben ugyanott házfőnök. 1892. szeptember 9-től a szegedi tankerület királyi főigazgatója volt 1907-ig. Tagja 1890-től a budapesti országos tanárvizsgáló bizottságnak, a Szent István Társulat tudományos- és irodalmi osztályának, a magyar pedagógiai és a szegedi Dugonics Társaságnak. 1908. április 30-án a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává, 1915-ben a Szent István Akadémia IV. osztályú tagjává választották.

Írásai[szerkesztés]

Cikkei a Religióban (1878. könyvismertetés.); a bajai ciszterci-rendi főgimnázium Értesítőjében (1880., 1883. Vélemények az ember eredéséről); az Országos Tanáregylet Közlönyében (1883-84. A gymnasiumi vallástanítás); a Magyar Szalonban (1886. A vad és félvad népek kedélye); a Katholikus Szemlében (1890. Természettudományi problémák, 1891. könyvism. A leszármaztatás elmélete és az ember, 1894. Vázlatok a földrajz és természetrajz köréből és könyvism.); a Budapesti Hirlapban (1890. ápr. 1. Az Egyesült Államok indiánjai, 1892. deczember 12. Szvorényi József); a Pesti Naplóban (1891. május 14-én. Az új zirczi apát); a Dugonics-Társaság Évkönyvében (1896. Visszaemlékezésem Egyptomra); A Természetben (1899. Az állatok szellemi világáról); a Bölcseleti Folyóiratnak és a Hittudományi Folyóiratnak is munkatársa volt.

Álnevei a Szegedi Naplóban: Don Vigole, Vigolla.

Munkái[szerkesztés]

  • Az emberi nem kora. Baja, 1880. (Különnyomat a bajai főgymnasium Értesítőjéből.)
  • Az ember eredése, faji egysége és kora. Tanulmány. Bpest, 1884.
  • Der Mensch, sein Ursprung, seine Rassen und sein Alter. Mit 250 Illustrationen. Würzburg und Wien, 1887. (2. kiadás. U. ott, 1889. Lengyelül Karol Jurkiewitz for. Varsó, 1892.).
  • Die Völker der Erde. 1889-93. Számos képpel. (Ism. Kath. Szemle 1894.)
  • Ó-Egyptom irodalma. Bpest, 1898. (Szent István-társulat tudom. és irod. felolvasó üléseiből 27.).
  • Szent beszéd, melyet a cziszterczi-rend 800-ados jubileuma alkalmából mondott Baján 1898. ápr. 28. Szeged, 1899. (Különny. a Hitszónoklati Folyóiratból.)
  • Cantate a cziszterczi rend nyolczszázados alapításának emlékére 1098-1898. Baja, (1898).
  • Utazás a természetben. Bpest, 1900.
  • A föld története. U. ott, 1902. (Szent István-társulat tudom. és irod. osztályának felolvasó üléseiről. 44.)
  • Katholikus levelek egy megtérő nőhöz. U. ott, 1902. (Ism. Budapesti Hirlap 284. sz.)
  • A monizmus. U. ott, 1902. (Különny. a Kath. Szemléből.)
  • Az ember származása. Uo., 1905.
  • A származástan kritikája. Uo., 1906.
  • Filótea, vagyis a jámborság útja. Írta Szalézi Szt Ferenc. Ford. Uo., 1906. (1924: újra)
  • Krisztus követése. Írta Kempis Tamás. Ford. Uo., 1906.
  • Az ősember kritikai méltatása. Uo., 1909.
  • Tudásunk korlátai. Uo., 1910.
  • Természettudomány és igazság. Uo., 1910.
  • Tudományos kalandozások. Uo., 1911.
  • Áhítat könyve. Uo., 1912.
  • Az ember származása a legújabb kutatások nyomán. Uo., 1914.
  • A palaolith-ember. Uo., 1914.
  • Apologiai vitatkozások az igazság körül. Uo., 1915.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • A magyarországi cziszterczi írók és műveik. = Emlékkönyv, melyet Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén közrebocsát a hazai cziszterczi Rend. Szerk. Békefi Remig. [Bp.], 1896. Hornyánszky Viktor ny.
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Bp., Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, 2002.
  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • A Magyar Tudományos Akadémia tagjai 1825-2002. Szerzők: Markó László, Burucs Kornélia, Balogh Margit, Hay Diana. Bp., MTA Társadalomkutató Központ, 2003.
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Bp., Pallas-Révai, 1893-1904.
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd, Babits, 1996-.
  • Schematismus Congregationis de Zirc. Bp., 1942.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Veszprém megyei életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzatok Közgyűlése, 1998.
  • a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC11587/12271.htm, Platz Bonifác Ferenc, 2017. október 9.