Érdes lepényhal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Platichthys flesus szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Érdes lepényhal
Platichthys flesus 1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Rend: Lepényhalalakúak (Pleuronectiformes)
Alrend: Pleuronectoidei
Család: Lepényhalfélék (Pleuronectidae)
Alcsalád: Pleuronectinae
Nemzetség: Pleuronectini
Nem: Platichthys
Faj: P. flesus
Tudományos név
Platichthys flesus
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Érdes lepényhal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Érdes lepényhal témájú médiaállományokat és Érdes lepényhal témájú kategóriát.

Az érdes lepényhal (Platichthys flesus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a lepényhalalakúak (Pleuronectiformes) rendjébe és a lepényhalfélék (Pleuronectidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az érdes lepényhal megtalálható Skandinávia, Közép-Európa és a Földközi-tenger minden partján, az árapály-határtól az 55 méteres mélységig, de a tengerekhez közeli folyókban és tavakban is él. Izland környékén nem található meg. A sporthorgászok ugyan nagyon kedvelik a lepényhalat, kereskedelmi értéke viszont alig van, s ezért nem fenyegeti az a veszély, hogy „túlhalásszák”.

Megjelenése[szerkesztés]

Érdes lepényhal Vääna-Jõesuu (Észtország) közeléből

Az érdes lepényhal hossza 20-30, legfeljebb 50 centiméter, testtömege legfeljebb 3 kilogramm. Teste ovális, kis szájnyílással (nem ér a szemek alá). Elő-kopoltyúfedőjének szabad pereme van. Pikkelyei aprók, simák; az oldalvonal mentén, valamint a hát- és farok alatti úszó tövén tüskés bőrszemölcsök vannak. Oldalvonala a mellúszók felett gyengén domborodó. Hátúszója 49-71, farok alatti úszója 33-48 lágy sugarú. Az első kopoltyúíven 15-22 kopoltyútüske található. A kifejlett hal felső oldala megsötétedik és felveszi a környezet színét. Ha új környezetbe kerül, két-három nap alatt ahhoz alkalmazkodik. Az úszók a test egész hosszán végighúzódnak. Segítségükkel a lepényhal az árapály áramlatait kihasználva tudja magát sodortatni. A bal szem a lárvánál átvándorol a száj fölött, megközelítve a jobb szemet, így az állat mindig a bal oldalán fekszik. Néha fordított példányok is előfordulnak.

Életmódja[szerkesztés]

Az érdes lepényhal nem rajokban élő halfaj, de az ívás körzetében nagy számban összegyűlnek. Nappal a homokaljzatba ássa magát, éjszaka mozog, és a sekély vízben keres táplálékot. Tápláléka kagylók, rövidfarkú rákok, férgek és egyéb kis állatok. Nyáron a folyókba is felúszik, de télen lemerül a tengerfenékre.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget 3-4 éves kortól éri el. Az ívási időszak februártól májusig tart, a víz hőmérsékletétől függően. Az ívás 30-40 méteres mélységben történik meg, de az áramlatok felhozzák az ikrákat. A nőstény akár 2 millió ikrát is rakhat. Az ikra átmérője 0.8-1.4 milliméter; a frissen kikelt lárva hossza 3 milliméter. A kikeléshez 11 napra van szükség. Az érdes lepényhal néha kereszteződik a sima lepényhallal.

Források[szerkesztés]

  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8  

További információk[szerkesztés]