Plány Ervin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Plány Ervin
Plány Ervin, Az Érdekes Ujság, 1916.jpg
Született

Budapest
Elhunyt 1916. január 5. (30 évesen)[2]
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása festőművész
Sírhelye Fiumei Úti Sírkert (10-1-81)
A Wikimédia Commons tartalmaz Plány Ervin témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Plány Ervin (Budapest, 1885. április 26. – Budapest, 1916. január 5.) festőművész.

Élete[szerkesztés]

A budapesti VII. kerületi gimnáziumban érettségizett, majd jogásznak kezdett tanulni. A festőművészet mellett lassan kötelezte el magát. Efelé tett határozott lépése volt, hogy előbb Párizsban, az 1905/1906-os tanév II. félévében pedig a Mintarajziskolába járt, majd 1906 és 1907 között Réti Istvánnál dolgozott Nagybányán. Még ezután is egy darabig a Magyar Nemzetnél dolgozott mint művészeti és zenei referens. Elköteleződését jelzi, hogy nagy tanulmányutat tett Olaszországban, majd pár hónapon keresztül az ekkor nyílt Ernst Múzeumnál titkárként működött.

Sírja a Fiumei Úti Sírkertben (10-1-81)

1906-ban egyik cikkében elsőként deklarálta, hogy a nagybányai neósok különváltak. 1908-ban a Nemzeti Szalon máramarosszigeti kiállításán jelentkezett először, azután rendszeres kiállítója volt a budapesti tárlatoknak.[3] Alkotásai realisztikus impresszionista, erős színekkel ábrázolt tájképek, szabadban játszódó jelenetek (Mosónők, Cigányleány, Dachaui táj). Festői módszeréről Molnos Péter jegyezte meg, hogy „a színintenzitás fokozása végett nem a palettán keverte a festéket, hanem a vásznon".[4] 1909-ben kollektív kiállítása volt a Művészházban. A Szépművészeti Múzeum 1916-ban vásárolta meg „Olasz konyha” című festményét. Az Ernst Múzeum 1917-ben műveiből hagyatéki kiállítást rendezett.[5], s ugyanekkor az Ernst Múzeum „Magyar Mesterek XXIV” kiállításán is szerepeltek alkotásai, mely Plány emlékkiállítása is volt.[6]

Az első világháború kitörését követően 1915 tavaszán önkéntesként vonult be, lovas tüzérhadnagyi rangot ért el a keleti fronton, helytállásáért megkapta a nagy ezüst vitézségi érmet, azonban 1915. november 6-án itt szerzett súlyos sebesüléséből már nem tudott kigyógyulni.[7][3] Hagyatéki kiállítása az Ernst Múzeumban volt látható.

Sírját Kisfaludi Strobl Zsigmond domborműve díszíti, melyet − még édesanyja számára – ő rendelt meg tőle. A Fiumei Úti Sírkertben található síremlék 2004 óta védett.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Ervin Plány
A Wikimédia Commons tartalmaz Plány Ervin témájú médiaállományokat.
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965–1968.
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.