Pjetër Budi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pjetër Budi
Burrel, Albania 2017-04 Pjetër Budi Bust.jpg
Született 1566[1][2]
Mat Municipality
Elhunyt 1622 (55-56 évesen)[1][2]
Állampolgársága albán
Foglalkozása
Tisztség
  • megyéspüspök
  • katolikus püspök (1621. augusztus 22. – )
Halál okafulladás

Pjetër Budi vagy olaszul Pietro Budi (da Pietra Bianca) (Gur i Bardhë, 15661622. december) albán egyházi vezető, egyházi író, költő. Latin és olasz egyházi szövegek fordítója, az első albán nyelvű vallásos versek szerzője.

Élete[szerkesztés]

Az északi Mat vidékén, egy kis faluban született. Az itáliai Loretóban, az albán és dalmát ifjakat fogadó Collegium Illyricumban készült papi pályájára. 1587-ben római katolikus pappá szentelték, és előbb Macedóniába és Koszovóba, majd az antivari érsekség különböző egyházközségeiben folytatta papi hivatását tizenkét éven keresztül. 1599-től tizenhét éven át a római katolikus egyház általános szerbiai helynöke volt. 1610-ben Ösküp, 1617-ben pedig Prokuplje káplánjává nevezték ki.

Az Oszmán Birodalom egyik katolikus egyházi vezetőjeként nyíltan nem politizált, de 1616-ban bekapcsolódott a dél-szerbiai albánok törökellenes nemzeti mozgalmába. Boszniai ferences szerzetesekkel, albán muzulmán vezetőkkel és nemzetségfőkkel egyaránt kapcsolatba lépett, abban a reményben, hogy később majd támogatják politikai céljai megvalósításában. Budi célja elsősorban az albán lakta területek, s később a Balkán-félsziget egészének felszabadítása volt az oszmán iga alól, de sem ekkor, sem később nem lépett határozottan a tettek mezejére.

1616 és 1618 között Rómában tartózkodott, hogy előkészítse munkái kiadását. 1618 márciusától 1619 szeptemberéig egy Santiago de Compostela-i zarándoklaton vett részt. Miután visszatért Rómába, igyekezett a vatikáni adminisztráció, a Curia Romana figyelmét felhívni az albán keresztények sanyarú helyzetére, és támogatást kért a fegyveres felkeléshez. 1621. július 20-án Sapë és Sardë (Zadrima) püspökévé (Episcopus Sapatensis et Sardensis) nevezték ki, majd 1622-ben visszatért Albániába. Miután új hivatalában első intézkedése az idegenajkú papok lecserélése volt albán anyanyelvűekkel, kivívta a Vatikán haragját. 1622 decemberében a Drin folyón átkelve a vízbe esett és megfulladt.

Életműve[szerkesztés]

Budi első munkája az 1618-ban Rómában megjelent Dottrina christiana (albánul Doktrina e kërshtenë) című fordítás volt, amelyben Bellarmin Szent Róbert katekizmusát adta közre albán nyelven. Irodalomtörténeti szempontból katekizmusfordításánál jelentősebbek a kötethez csatolt, közel 3 ezer sort kitevő, szintén albán nyelvű vallásos versei. Az albán irodalomtörténet ezeket a legkorábbi geg nyelvjárású versekként tartja számon, noha nagy részük latinból vagy olaszból lett átültetve, s csak egy részük eredeti költemény.

A fentiek mellett két, 1621-ben megjelent szertartás- és imádságoskönyv, a Rituale Romanum és a Speculum confessionis szerzője is. Előbbi latin imádságokat és szentszövegeket tartalmaz albán nyelvű jegyzetekkel, utóbbi pedig a padovai Emerio de Bonis Specchio di confessione című munkájának albán fordítása (albán alcíme Pasëqyra e t’rrëfyemit). Kevésbé jelentős, tizenhat oldalas munkája egy mise liturgiájának leírása (Cusc zzote mesce keto cafsce i duhete me scerbyem, magyarul Bárki megmondhatja, a mise mit szolgál). Említésre méltóak száz oldalt is meghaladó albán nyelvű prózai vázlatai, széljegyzetei, körlevelei.

Költőként a kor viszonylatában tehetségről és könnyed stílusról tett tanúbizonyságot. Nyelvezete a korábbi Gjon Buzukuéval összehasonlítva gördülékeny, pátoszmentes köznyelv, de nem annyira kifinomult és cizellált, mint a fél évszázaddal később élt Pjetër Bogdanié. Négysoros szakaszokra tagolt vallásos költeményeit váltakozó rímképlet jellemzi, és erősen érezhető rajtuk a korszak olasz és latin nyelvű moralizáló költészetének hatása. Előszeretettel választott témájául bibliai eseményeket, dicséreteket és olyan egyetemes témákat, mint a halál elkerülhetetlensége. Jelenet- és zsánerképei különösen életszerűek.

Művei[szerkesztés]

  • Dottrina christiana composta per ordine della fel. me. di papa Clemente 8. dal r.p. Roberto Bellarmino Rome: Bartolomeo Zannetti. 1618.
  • Poezi (1618–1621). Pun. Rexhep Ismajli. Prishtinë: Rilindja. 1986.

Irodalom[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

  1. a b 0001 2125 4921 Nemzetközi Szabványos Névazonosító. (Hozzáférés: 2015. október 15.)
  2. a b Faceted Application of Subject Terminology. (Hozzáférés: 2017. október 9.)