Pirosló hunyor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pirosló hunyor
Helleborus purpurascens3.jpg
Természetvédelmi státusz
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Hunyor (Helleborus)
Fajcsoport: Helleborus sect. Helleborastrum
Faj: H. purpurascens
Tudományos név
Helleborus purpurascens
W. et K.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pirosló hunyor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosló hunyor témájú kategóriát.

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar flórában erdélyi (dácikus) flóraelemként van jelen; elterjedési területe keleten Ukrajnáig nyúlik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid, pikkelyes gyöktörzséről bojtosan ágaznak le vékony gyökerek. Levelei hosszú nyelűek, tenyeresen szeldeltek, a levélszeletek lándzsásak, szélük fűrészes.

A virágtengely tavasszal fejlődik, rajta végálló, 6–8 cm átmérőjű virággal. A virágtakarót 5 csészelevél alkotja, ezek külső felülete zöldeslila, illetve ibolyáslila. A szirmok mézfejtőkké alakultak át. Virága sokporzós, a termőtájat 3-6, alján összenőtt termőlevél alkotja.

Három hosszanti hasítékkal nyíló tüszőtermése több apró, gömbölyű magot tartalmaz.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő. Mészkedvelő. Virága a beporzás után még sokáig nem hervad el. Március-áprilisban virágzik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógynövény, de erősen mérgező, ezért ma már csak az állatgyógyászatban használják. A növény minden része mérgező, akárcsak a többi hunyoré.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csűrös László: Gyógynövények mint természetes gyógyanyagok ISBN 963-9330-99-X
  • D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.