Pirosló hunyor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Pirosló hunyor
Helleborus purpurascens3.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales)
Család: Boglárkafélék (Ranunculaceae)
Nemzetség: Hunyor (Helleborus)
Fajcsoport: Helleborus sect. Helleborastrum
Faj: H. purpurascens
Tudományos név
Helleborus purpurascens
W. et K.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Pirosló hunyor témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosló hunyor témájú kategóriát.

A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.

Származása, elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar flórában erdélyi (dácikus) flóraelemként van jelen; elterjedési területe keleten Ukrajnáig nyúlik.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rövid, pikkelyes gyöktörzséről bojtosan ágaznak le vékony gyökerek. Levelei hosszú nyelűek, tenyeresen szeldeltek, a levélszeletek lándzsásak, szélük fűrészes.

A virágtengely tavasszal fejlődik, rajta végálló, 6–8 cm átmérőjű virággal. A virágtakarót 5 csészelevél alkotja, ezek külső felülete zöldeslila, illetve ibolyáslila. A szirmok mézfejtőkké alakultak át. Virága sokporzós, a termőtájat 3-6, alján összenőtt termőlevél alkotja.

Három hosszanti hasítékkal nyíló tüszőtermése több apró, gömbölyű magot tartalmaz.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő. Mészkedvelő. Virága a beporzás után még sokáig nem hervad el. Március-áprilisban virágzik.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyógynövény, de erősen mérgező, ezért ma már csak az állatgyógyászatban használják. A növény minden része mérgező, akárcsak a többi hunyoré.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csűrös László: Gyógynövények mint természetes gyógyanyagok ISBN 963-9330-99-X
  • D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.