Ugrás a tartalomhoz

Piros árvacsalán

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Piros árvacsalán
Kivirágzott példány a virginiai Jamestownban
Kivirágzott példány a virginiai Jamestownban
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Árvacsalánfélék (Lamiaceae)
Alcsalád: Lamioideae
Nemzetség-
csoport
:
Lamieae
Nemzetség: Árvacsalán (Lamium)
Alnemzetség: Lamium subg. Lamium
Fajcsoport: Lamium sect. Lamium
Faj: L. purpureum
Tudományos név
Lamium purpureum
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Lamiopsis purpurea (L.) Opiz

a Lamium purpureum var. ehrenbergii szinonimája:

  • Lamium ehrenbergii Boiss. & Reut.

a Lamium purpureum var. hybridum szinonimái:

  • Lamium hybridum Vill.
  • Lamium purpureum subsp. hybridum (Vill.) Nyman

a Lamium purpureum var. incisum szinonimái:

  • Lamium aeolicum Lojac.
  • Lamium confusum Martrin-Donos
  • Lamium dissectum With.
  • Lamium felixii L.C.Lamb.
  • Lamium incisum Willd.
  • Lamium urticifolium Weihe ex Rchb.
  • Lamium westphalium Weihe
  • Mentha incisa Humn.

a Lamium purpureum var. moluccellifolium szinonimája:

  • Lamium moluccellifolium (Schumach.) Fr.

a Lamium purpureum var. purpureum szinonimái:

  • Lamium albiflorum Schur
  • Lamium boreale Druce
  • Lamium coesfeldiae Weihe ex Rchb.
  • Lamium decipiens Sond. ex Martrin-Donos
  • Lamium durandoi Pomel
  • Lamium foetidum Garsault [Invalid]
  • Lamium foetidum Gilib. [Invalid]
  • Lamium guestphalicum Weihe ex Nyman
  • Lamium molle Sol.
  • Lamium nudum Crantz
  • Lamium ocimifolium Sm.
  • Lamium purpureum var. albiflorum Dumort.
  • Lamium purpureum var. decipiens Sond. ex W.D.J.Koch
  • Lamium purpureum var. exannulatum Loret & Barrandon
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Piros árvacsalán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Piros árvacsalán témájú médiaállományokat és Piros árvacsalán témájú kategóriát.

A piros árvacsalán (Lamium purpureum) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe, ezen belül az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A piros árvacsalán Európában és Ázsiában széles körben elterjedt és gyakori. Észak-Amerikába is betelepítették, de ott inváziós fajnak bizonyult. Magyarországon is közönséges, szinte mindenhol megtalálható növény.[1][2]

Változatai

[szerkesztés]
  • Lamium purpureum var. ehrenbergii (Boiss. & Reut.) Mennema
  • Lamium purpureum var. hybridum (Vill.) Vill.
  • Lamium purpureum var. incisum (Willd.) Pers.
  • Lamium purpureum var. moluccellifolium Schumach.
  • Lamium purpureum var. purpureum L.

Megjelenése

[szerkesztés]

Többnyire csupán 10, legfeljebb 30 centiméter magas, egyéves, kellemetlen szagú növény. Hasonlít a csalánhoz (Urtica), de nincsenek fullánkszőrei (ezért „árva”). Murváskodó (hónaljában virág van) levélnyeles leveleinek alakja szíves-háromszög, széle csipkés fűrészes. A vörössel futtatott levelek ráncosak, a szőrzetük puha. Rózsapiros ajakos virágai tömött állernyőkben nyílnak. A párta 1-1,5 centiméter hosszú, csöve egyenes vagy alján kissé görbült; fellevelei kárminvörösek. A csésze kopasz vagy pelyhes.

Életmódja

[szerkesztés]

A piros árvacsalán a zavart, bolygatott élőhelyek növénye. Szántók, tarlók, parlagok, utak széle, olykor száraz erdők, akácosok lakója, de a kertekben is gyakori gyomnövény. Hegyvidékeken akár 1800 méter magasságig is felhatol. Márciustól szeptember végéig virágzik; az egyik legkorábbi méhlegelő.

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Adatok a Börzsöny-hegység flórájához. kitaibelia.unideb.hu. (Hozzáférés: 2017. március 20.)
  2. Bartha D., Király G., Schmidt D., Tiborcz V., Barina Z., Csiky J., Jakab G., Lesku B., Schmotzer A., Vidéki R., Vojtkó A., Zólyomi Sz. (szerk. / eds.) (2015): Magyarország edényes növényfajainak elterjedési atlasza / Distribution atlas of vascular plants of Hungary. — Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó / University of West Hungay Press, Sopron, 329 pp.

Források

[szerkesztés]