Pieter Teyler van der Hulst

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pieter Teyler van der Hulst
Pieter Teyler van der Hulst portréja (Wybrand Hendriks, 1787)
Pieter Teyler van der Hulst portréja (Wybrand Hendriks, 1787)
Született
1702. március 25.
Haarlem
Elhunyt
1778. április 8. (76 évesen)
Haarlem
Állampolgársága holland
Foglalkozása
  • kereskedő
  • bankár
  • patrónus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Pieter Teyler van der Hulst témájú médiaállományokat.

Pieter Teyler van der Hulst (Haarlem, 1702. március 25.Haarlem, 1778. április 8.) gazdag holland mennonita posztó- és selyemgyáros, amszterdami bankár. A korabeli skóciai felvilágosodási mozgalom híveként végrendeletileg alapítványt (Teylers Stichting) hozott létre a művészetek és tudományok támogatására és vagyonát, gyűjteményeit erre hagyományozta. Közel két millió guldenes vagyonát (mai értékben kb. 80 millió eurónak felelne meg) a Teylers Múzeum megalapításával a vallás, a művészetek és a tudományok ápolására és művelésére hagyta.[1] Hagyatékából alapították meg a Teylers Hofje nevű szegényházat, de a mennonita közösséget is jelentős összegekkel támogatta.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pieter Teyler van der Hulst 1702. március 25-én született Haarlemben. A skót felvilágosodási mozgalom híve és aktív követője volt, hiszen felmenői gazdag skót kereskedők voltak. Neve a skót Tailor szóból ered. 1728-ban kötött házasságot Helena Wynands Verschaave úrhölggyel.[2] Aktív tagja volt a Waterlander nevű mennonita közösségnek és a város árvaházának megbízott vezetője lett 1750-től kezdődően.[3] Vagyonát selyem- és posztókereskedésből építette fel, majd 1763 után leginkább csak bankárként tevékenykedett. Jelentős kölcsönökkel támogatta haarlemi kortársait, többek között szomszédját, a szintén skót származású, amszterdami kereskedőt George Cliffordot, aki a maga részéről Carl Linnaeus mecénása volt. A skót bankárok, Teyler, Clifford és Hope & Co. mindannyian lelkes művészet- és tudománypártolók voltak. Teyler a feleségével együtt továbbra is aktívan részt vett a haarlemi mennonita közösségi életben és 1752-ben megalapította a nevét viselő szegényházat (Teylers Hofje).[4] Hasonló mennonita létesítményekkel ellentétben, ide nem csak mennonitákat fogadtak be.

A 18. században Amszterdam (itt voltak Teyler bankjának hivatalai) és Haarlem is protestáns volt, így a holland stadhouderek (kormányzó) is. A római katolikusok mennoniták, kvékerek és más vallásúak így nem vehettek részt az állami intézmények, társaságok életében, így sem a Holland Tudományos Akadémia (Hollandsche Maatschappij der Wetenschappen) életében sem, amelyet egyébként Haarlemben alapítottak 1752-ben „az összes tudományág művelése céljából”. Az intézmény 1831-ben a Teylers Múzeummal szembeni épületbe, a Spaarne túloldalára költözött át. A két intézményt azóta egyébként szoros együttműködési szálak fűzik össze.

Pieter Teylert jelentősen befolyásolta a helyi Természettudományi Kollégium (hollandul: Natuurkundig College) valamint a Holland Tudományos Akadémia.[5] 1772-ben hozzájárult a városi rajziskola megalapításához. Óriási pénzösszeggel támogatott egyébként más kezdeményezéseket is, például a Holland Tudományos Akadémia új székhelyét 1777-ben valamint a városi zenekollégium megalapítását 1773-ban.[5]

Öröksége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1756-ban keltezett végrendeletében Pieter Teyler úgy intézkedett, hogy gyűjteményét és vagyonának nagy részét egy alapítvány gondozza, névlegesen a Teylers Stichting. Haarlemben két társaságot hoztak létre hagyatékából: a Teylers Eerste Genootschapot (hollandul: Teylers első társasága) a teológiai kutatások támogatására, míg a Teylers Tweede Genootschapot (magyarul: Teylers második társasága) a fizika, költészet, történelem, festészet és numizmatika támogatására.

Hagyatékának kezelői, a Teylers Stichting első igazgatói úgy döntöttek, hogy nyilvános múzeumot hoznak létre, amelyben szakkönyvek, természettudományos műszerek, rajzok, kövületek és ásványok is vannak. A múzeum 1784-ben nyílt meg, első igazgatóját Martin van Marum (1750-1837) lett. A múzeumot városi tanulmányi és tudományos központnak szánták. Egykori háza, az úgynevezett Fundatiehuis összeköttetésben áll a múzeum épületével és bejáratán keresztül egy hosszú folyosón át, a múzeum ovális terme közelíthető meg. Teyler halála után a művészeti társaság mindekori vezetőjének lakhelyéül is szolgált.

A múzeum numizmatikai kabinete őrzi Hollandia egyik legjelentősebb pénz- és érmegyűjteményét. Ennek alapját is Pieter Teyler van der Hulst korabeli magángyűjteménye vetette meg.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fordítás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Teyler 1778-1978. Studies en bijdragen over Teylers Stichting naar aanleiding van het tweede eeuwfeest (Haarlem / Antwerpen 1978) (in Dutch).
  • W.W. Mijnhardt, Tot Heil van ’t Menschdom. Culturele genootschappen in Nederland 1750-1815 (Amsterdam 1988) (in Dutch).
  • B. Sliggers (red.), De idealen van Pieter Teyler. Een erfenis uit de Verlichting (Haarlem 2006) (in Dutch).
  • Article on the portraits of Pieter Teyler (in Dutch). B. Sliggers, Teyler geportretteerd, Teylers Magazijn 91 (2006), pp. 2-5.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]