Pierre Waldeck-Rousseau

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pierre Waldeck-Rousseau
Nadar felvétele
Nadar felvétele
Franciaország miniszterelnöke és belügyminisztere
Hivatali idő
1899. június 22. 1902. június 7.
Előd Charles Dupuy
Utód Émile Combes

Született 1846. december 2.
Nantes
Elhunyt1904. augusztus 10. (57 évesen)
Corbeil-Essonnes
Sírhely Montmartre-i temető
Párt mérsékelt republikánus

Házastársa Marie Waldeck-Rousseau
Foglalkozás jogász
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Waldeck-Rousseau témájú médiaállományokat.

Pierre Marie René Ernest Waldeck-Rousseau (Nantes, 1846. december 2.Corbeil-Essonnes, 1904. augusztus 10.) francia jogász, politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 36. miniszterelnöke.

Pályafutása[szerkesztés]

Kispolgári, republikánus családban született. Poitiers-ben tanult jogot, és Párizsban doktorált üzleti és pénzügyi jogból. Saint-Nazaire bíróságán bejegyzett ügyvéd volt, és a l’Avenir republikánus újság szerkesztésében is részt vett. 1873-ban Rennes-be költözött. 1879 és 1882 között Rennes várost képviselte a nemzetgyűlésben. Többször javasolta, hogy engedélyezzék a civil szervezetek és társaságok alapítását, mert az érvényben lévő törvény tiltotta.

Az alig 35 éves képviselőre bízták a belügyi tárcát Léon Gambetta kormányában 1881. november 14-én. Jules Ferry második kormányában is a belügyekért felelős miniszter volt 1883. február 23. és 1885. április 6. között. 1883 októberében, már belügyminiszterként nyújtott be törvénytervezetet a parlamentben, amely engedélyezné a kölcsönös segélyező és biztosító társaságok létrehozását. A törvényjavaslatot csak 1901. június 22-én emelte törvényerőre a szenátus.

1884. március 21-én megszavaztatta a szakszervezetek alapításának jogát is. 1885 tavaszán megbukott Jules Ferry kormánya, Waldeck-Rousseau elhagyta a politikai élet színterét és visszavonult szülővárosába. 1889-ben újra ügyvédként volt jelen Párizsban. 1894-ben Loire megye szenátorává választották.

1899. június 22-én Émile Loubet köztársasági elnök kormányalakításra kérte fel. A republikánusoknak szükségük volt olyan politikusra, akire nem vetett árnyékot a Panama-csatorna körüli korrupciós botrány, és aki elvetette a nacionalizmust. 1902. június 3-án lemondott betegsége, hasnyálmirigyrák, miatt. Émile Combes vette át a kormány irányítását.

Publikációi[szerkesztés]

  • Questions sociales (1900)
  • Associations et congrégations (1901)
  • La défense républicaine (1902)
  • Rapport sur les opérations des sociétés de secours mutuels pendant l'année 1899 (1902)
  • Politique française et étrangère (1903)
  • Action républicaine et sociale (1903)
  • Pour la République: 1883–1903
  • L'État et la liberté (1906)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikk[szerkesztés]