Phobos
| Phobos | |
.jpg) | |
| A Mars Reconnaissance Orbiter képe a Phobosról 2008. március 23-án | |
| Felfedezése | |
| Felfedező | Asaph Hall |
| Felfedezés ideje | 1877. augusztus 18. |
| Felfedezés helye | United States Naval Observatory |
| Névadó | Phobosz |
| Pályaadatok | |
| Epocha | J2000 |
| Fél nagytengely | 9377,2 km[1] |
| Pálya excentricitása | 0,0151 |
| Orbitális periódus | 0,31891023 nap (7 óra 39,2 perc) |
| Átl. pályamenti sebesség | 2,138 km/s |
| Inklináció | 1,093° (a marsi egyenlítőhöz) 26,04° (az ekliptikához) |
| Központi égitest | Mars |
| Fizikai tulajdonságok | |
| Méret | 26,8 × 22,4 × 18,4 km[2] |
| Átlagos átmérő | 22,5 km |
| Átlagos sugár | 11,1 km[3] (0.002 1 földnyi) |
| Felszín területe | ~6100 km² |
| Térfogat | 5680 km³[4] |
| Tömeg | 1,072·1016 kg[5] |
| Átlagos sűrűség | 1,887 g/cm³[4] |
| Felszíni gravitáció | 0,0084–0,0019 m/s² (8,4-1,9 mm/s²) (860-190 µg) |
| Szökési sebesség | 11,13 m/s (40 km/h)[5] |
| Forgási periódus | szinkron |
| Forgási sebesség | 11,0 km/h |
| Tengelydőlés | 0° |
| Albedó | 0,071[3] |
| Felszíni hőmérséklet | ~233 K |
| Látszólagos fényesség | 11,8 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Phobos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Phobos a Mars nagyobbik holdja. A Mars felszíne és a Phobos közötti távolság mindössze 5760 km. Összehasonlításképpen: bolygónk és a Hold között 384 400 km ez a távolság. A Phobos méretei: 27,0×21,6×18,8 km, tömege 1,08×1016 kg, közepes sűrűsége 1,9 g/cm³. Mars körüli ellipszis alakú pályájának excentricitása 0,0210, fél nagytengelye 9382 km. A pályasíkja csaknem egybeesik a bolygó keringési síkjával. A Phobos gyorsabban kering, mint ahogy a Mars egyszer megfordul a tengelye körül. A Marsot 7 h 39 m alatt kerüli meg, vagyis naponta háromszor, eközben kétszer kel fel a nyugati és kétszer nyugszik le a keleti égbolton.
Tulajdonképpen a Phobos és társa, a Deimos is aszteroidák, amiket a Mars gravitációja fogott be. Mindkét hold a nevét Mars görög megfelelőjének, Arész hadistennek fiairól kapta, bár ezek latin megfelelői Timor és Metus lennének.
Az árapály-erők hatására a hold keringése kötött, vagyis a Phobos mindig ugyanazt az oldalát fordítja a bolygó felé (ahogy a Föld Holdja is). Ugyanezek az erők állandóan fékezik a Phobos mozgását, így a Marstól való távolsága egyre csökken, 100 év alatt mintegy 2 méterrel. Mintegy 30-50 millió év múlva a hold a bolygó felszínére zuhanna, ám előtte darabokra törik, ami a Mars körül egy gyűrűt fog létrehozni.
A holdat vastag porréteg borítja, amit regolitnak nevezünk. Ennek sötétszürke színe élesen elüt a Mars vörös színű felszínétől. A hold a rá vetődő fény 6%-át veri vissza. Felszínét különböző méretű becsapódásos kráterek tarkítják. Az ütközések erejét jól jellemzi az, hogy felszíndarabok váltak le róla. A Phobos felületén megfigyelhetők néhány kilométer hosszú, 100–200 méter széles, 20 méter mély barázdák. Becsapódással keletkezett a hold legnagyobb krátere, a Stickney-kráter. A becsapódáskor felszabaduló hő megolvasztotta a felszín alatti kőzeteket, amelyek így részben kitöltötték a mélyedéseket.
A legújabb kutatási eredmények szerint nem becsapódás hozta létre a Phobos felszínén található barázdákat, mert azok kora jelentős ingadozást mutat. A legfiatalabb barázdák ugyanis maximum néhány millió évesek. Azokat a Mars és a Phobos között zajló árapály erők hozták létre, ami a hold szétszakadásához fog vezetni. Ugyanis a Phobos belső szerkezete sokkal szivacsosabb, mint korábban gondolták. Valószínűleg viszonylag szorosan egymáshoz illeszkedő darabokból állhat, így szétszakadása könnyebben megtörténik.
Napfogyatkozások
[szerkesztés]A Phobos időről időre árnyékot vet a Marsra, részleges napfogyatkozást okozva. Mivel az égitest látszólagos mérete a Napéhoz viszonyítva túl kicsi, sosem lehet teljes a napfogyatkozás. A holdak pályája gyakorlatilag egybeesik bolygójuk, a Mars keringési síkjával (csupán 1,08°-os eltérés van). Így jóval gyakrabban kerül a Nap és Mars közé valamelyik hold, ellentétben a Föld-Hold rendszerrel, ahol jóval nagyobb, 6,687° az eltérés.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ NASA Celestia. [2005. március 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 5.)
- ↑ Mars: Moons: Phobos. NASA Solar System Exploration, 2003. szeptember 30. [2014. június 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. augusztus 18.)
- ↑ a b Planetary Satellite Physical Parameters. JPL (Solar System Dynamics), 2006. július 13. (Hozzáférés: 2008. január 29.)
- ↑ a b Mars Express closes in on the origin of Mars' larger moon. DLR, 2008. október 16. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 16.)
- ↑ a b use a spherical radius of 11.1 km; volume of a sphere * density of 1.877 g/cm³ yields a mass (m=d*v) of 1.07·1016 kg and an escape velocity (sqrt((2*g*m)/r)) of 11.3 m/s (40 km/h)
Források
[szerkesztés] | |
| Égitestek | |
| Égitesttípusok | |
| Apró testek | |
| Feltételezett bolygók | |
| Rekordok | |
Lásd még: égitestek, a Naprendszer égitestjeinek listája | |
