Petróleum
A petróleum gyúlékony, jellegzetes szagú, halványsárga színű folyékony szénhidrogén, amelyet kőolajból lepárlással állítanak elő. Magyar neve a kőolaj latin megnevezéséből (oleum petrae) származik. Az 1920-as évek közepéig Magyarországon a kőolajat (ásványolajat) nevezték petróleumnak,[1] amely a petrolkémia szóban él tovább. Legismertebb egykori alkalmazása a kanócos (vihar)lámpa, fejtetűirtás, ezenkívül használják még modellmotorokban, de túlnyomórészt finomított formában az utasszállító repülőgépek sugárhajtóműveinek hajtóanyaga, illetve rakéta-hajtóanyag is, amit kerozinnak neveznek.
Elnevezések
Kanadában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában és Új-Zélandon a petróleumot kerosene néven forgalmazzák. Magyarországon a kerozin szó tisztított petróleumot jelent, amelyet főként légi járművek (repülőgép, rakéta) sugárhajtóműveinek működtetésére használnak. Az Egyesült Királyság, Írország, Dél-Ázsia és Dél-Afrika területén a petróleum paraffin néven ismert, míg Magyarországon a paraffin szó elsősorban a paraffin viasz jelölésére szolgál.
Története
A kínai Ming-dinasztia korában a petróleumot már használták lámpákhoz, de jóval korábban is alkalmazták, például fűtésre.[2][3]
1846-ban Abraham Gesner a Prince Edward-szigeten bemutatott egy új eljárást, amellyel világító olajat (petróleumot) lehetett készíteni. Az eljárást szabadalmaztatta és a készített petróleum Kerosene néven indult útjára. Az első eljárással előállított petróleum még meglehetősen drága volt.[4] Később a természetben előforduló bitumenforrásokból állították elő. Európában Ignacy Łukasiewicz lengyel gyógyszerész már kísérletezett különböző petróleum-desztillációs technikákkal a helyi, szivárgó kőolajból. Sokan ismerték a munkáját, de kevés figyelmet fordítottak rá. 1853. július 31-én éjszaka, a helyi kórházban elvégzendő életmentő műtéthez nem volt elegendő a gyertyák fénye. Ezért küldtek Łukasiewicz új lámpáiért. A lámpák olyan fényesen és tisztán égtek, hogy a kórházi tisztviselő elrendelte több lámpa beszerzését és a szükséges üzemanyagellátás megszervezését. Łukasiewicz felismerte a potenciális piacot, és Bécsben szabadalmaztatta eljárását a kormánnyal.[5] A 19. században eleinte kanócos petróleumlámpákban használták világításra, ám később megjelentek a munkagépek és a gázharisnyás petróleumlámpák is. Magyarországon az 1950-es évek végéig gyártottak izzófejes, petróleummal működő traktorokat.
Tulajdonságai
A petróleum vízhez hasonló folyékonysággal rendelkező – de azzal nem keveredő – rendszerint sárgás színű, átlátszó folyadék, amelynek sűrűsége 0,78–0,81 g/cm³ között van. Ezt és a színárnyalatot befolyásolja a lepárlás hőmérséklete, amely 150-275 °C között van. A petróleum szénláncában 6–15 szénatom helyezkedik el molekulánként. A szénatomok száma a lepárlás körülményeitől függ.[6] Függetlenül a kőolajfinomítás körülményeitől és a kőolaj lelőhelyétől, a petróleum 70%-át alkánok és cikloalkánok (naftének) teszik ki. Aromás szénhidrogénekből áll a maradék 20% és az olefinek aránya sohasem nagyobb, mint 5%.[7] A petróleum lobbanáspontja 37-78 °C között van, míg az öngyulladási hőmérséklete 220 °C.[8] Fagyáspontja függ a tisztasági fokától, de a kereskedelmi célra forgalmazott petróleumnál -47 °C-ra állítják be. Fűtőértéke hasonló a gázolajhoz: 43,1 MJ/kg.[9] Bőrirritáló hatású, gőzei mérgezőek és kábultságot okoznak, lenyelve vagy légutakba kerülve halálos lehet. Feltehetően károsítja a termékenységet.[10]
Előállítása
A kőolaj számos szénhidrogén molekula elegye. Lepárlásakor a különféle frakciókat szétválasztják. A szénlánc hossza arányos az elpárolgás hőmérsékletével. A benzin viszonylag alacsony forráspontú párlat. A petróleum a hosszabb molekulákból álló párlat és a lepárlási folyamat során a benzin és a gázolaj között helyezkedik el (ez a 180-270 °C forrásponthatárok közötti párlat).
Felhasználása
A villamosítás előtt széles körben használták petróleumlámpákban világításra és izzófejes motorral felszerelt traktorok, valamint erőgépek működtetésére. Jelenleg inkább fűtő- és mosóolajként játszik fontos szerepet, továbbá finomított formában gázturbinás repülőgép-hajtóművek üzemanyagaként (kerozin). Felhasználják továbbá polimerek gyártásához, habosító anyagként műanyagokhoz, mezőgazdasági vegyszerek és tisztítószerek gyártásához.[10] Egyes alternatív gyógyászok javasolják külsőleg az alkalmazását, ám az orvosi tapasztalatok ezt nem erősítik meg, mert a súlyos mellékhatások miatt jóval több a kockázata, mint az elért eredmény.[10][11] Ázsia egyes országaiban továbbá Nigériában tűzhelyekben főzésre használják. Erős peszticid hatása miatt elvétve használják rovarölő szerként is.
Jegyzetek
- ↑ Vadász Elemér: A szén és petróleum multja és jövője, AZ ATHENAEUM IRODALMI ÉS NYOMDAI RÉSZV.-TÁRSULAT KIADÁSA, Budapest, é. n.
- ↑ Feng, Lianyong. The Chinese Oil Industry: History and Future. Springer, 2. o. (2013). ISBN 978-1441994097
- ↑ Chang, Samuel Hsu. Practical Advances in Petroleum Processing. Springer, 2. o. (2006)
- ↑ Russell, Loris S.. A Heritage of Light: Lamps and Lighting in the Early Canadian Home. University of Toronto Press (2003). ISBN 0-8020-3765-8
- ↑ Steil, Tim. Fantastic Filling Stations. MBI Publishing, 19–20. o. (2002). ISBN 0-7603-1064-5
- ↑ Collins, Chris (2007). „Implementing Phytoremediation of Petroleum Hydrocarbons”. Methods in Biotechnology (23), 99–108. o, Kiadó: Humana Press.
- ↑ American Institute of Petroleum: Kerosene/Jet Fuel Assessment Document. EPA, 2010. 9. (Hozzáférés: 2010)
- ↑ Kerosene. (Hozzáférés: 2009. június 10.)
- ↑ Annamalai, Kalyan, Ishwar Kanwar Puri. Combustion Science and Engineering. CRC Press, 851. o. (2006). ISBN 978-0-8493-2071-2
- ↑ a b c Petróleum
- ↑ http://emedicine.medscape.com/article/821143-overview Hydrocarbon Toxicity
További információk
- Abraham Gesner
- Ignacy Łukasiewicz (1822-1882)
- Łukasiewicz Ignacy (Jan Józef)
- Petróleum
- Petróleum
- Szénhidrogénipari technológiák, motorhajtóanyagok
