Peter Høeg
| Peter Høeg | |
 | |
| 2015-ben | |
| Született | 1957. május 17. (67 éves) Koppenhága, Dánia |
| Állampolgársága | dán  |
| Nemzetisége | dán |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Koppenhágai Egyetem |
| Kitüntetései |
|
 A Wikimédia Commons tartalmaz Peter Høeg témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Peter Høeg (Koppenhága, 1957. május 17. –)[2] dán író. Legismertebb műve a Frøken Smillas fornemmelse for sne (Smilla kisasszony hóra vágyik, 1992) című regénye.
Fiatalkora
[szerkesztés]Høeg Koppenhágában, Dániában született. Mielőtt író lett, különböző munkakörökben dolgozott tengerészként, balett-táncosként és színészként (a vívás és a hegymászás mellett) - ezeket a tapasztalatokat regényeiben is felhasználja. A Koppenhágai Egyetemen irodalmat tanult Peter Brask dán irodalomtudós, zeneszerző és író mellett. Egy személyes válság után egy évig gazdag emberek jachtjain dolgozott matrózként[3], majd visszatért, és 1984-ben irodalomból szerzett diplomát a Koppenhágai Egyetemen.
Pályafutása
[szerkesztés]Peter Høeg 1988-ban adta ki első regényét, Forestilling om det Tyvende århundrede (A dán álmok története) címmel, nagyon pozitív kritikákkal. Ekkor úgy döntött, hogy megvédi a magánéletét.[4] A következő öt évben megírta és kiadta a Fortællinger om natten című novelláskötetet, valamint a regényeket: Frøken Smillas fornemmelse for sne (1992), De måske egnede (1993). A Smilla kisasszony hóra vágyik volt az, amely Høegnek azonnali és nemzetközi irodalmi hírnevet szerzett. 1993-ban elnyerte a dán könyvkereskedők De Gyldne Laurbær (Arany babér) díját és a Dán Kritikusok Irodalmi Díját[5] a De måske egnede (angol címe: Borderliners) című könyvéért.[6]
Høeg gyakorlatilag eltűnt 1996-ban a Kvinden og aben (A nő és a majom) langyos fogadtatása után.[7]
Visszatérés és A csendes lány vita
[szerkesztés]Høeg 2006-ban jelentkezett újra Den stille pige (A csendes lány) című regényével, amely 10 év után az első regénye. Megjelenésekor a regény dániai fogadtatása a legjobb esetben is vegyes volt, és a regényt általában nem vették figyelembe, mert vagy túl bonyolult, vagy túl posztmodern.[8]
Høeg meglepődött a visszhangon, és azóta elmondta, hogy a könyv összetettsége meg sem közelíti az olyan filmekét, mint az Inception vagy a Memento.[4] Jan Kjærstad norvég szerző megvédte a könyvet, mondván: „Meglep, hogy egy olyan regényt, amelyet egy Peter Høeg kaliberű, nagy intelligenciával, gondolkodással és eredetiséggel megáldott ember írt, ilyen kicsinyes és sértő kirohanásoknak kell kitenni. Hogy lehet, hogy egy ilyen sodró lendületű, nagyvonalú, nyitott könyvet ennyi komolysággal és szigorúsággal, ilyen zárt elmékkel és ismét: az én széles látókörű, öreg Dániámban?”.[9]
2007 októberében Poul Behrendt dán irodalomkritikus Den Hemmelige Note: Ti kapitler om små ting der forandrer alt (A titkos jegyzet: Tíz fejezet a mindent megváltoztató apróságokról) címmel könyvet jelentetett meg, amelyben kifejti, hogy A csendes lány hűvös fogadtatását a mű bonyolultsága és terjedelme okozta, amelyet a kritikusok Behrendt szerint nem értettek.[10]
Legutóbbi könyve, Effekten af Susan (A Susan-hatás) 2014-ben jelent meg Dániában. A könyvet a The Economist „high-concept thrillerként” jellemezte, amelyben társadalmi összeomlás, környezeti katasztrófa és gazemberek kezében lévő atomfegyverek szerepelnek.[11]
Stílus
[szerkesztés]
Høeg arról híres, hogy nehéz elhelyezni az irodalmi stílusban. Valamennyi munkája stilárisan nagyon különbözik egymástól, posztmodern, gótikus, mágikus-realista jelzőkkel illették, hogy néhányat említsünk. Míg például Smilla kisasszonyt a nordic noir kategóriába sorolták[12], a Susan-effektus olyan mágikus elemeket tartalmazott, mint például a Svendsen család esetében, akik az elbeszélésben egyik-másik szupererővel rendelkeztek.[13] A téma szempontjából azonban van egy vezérfonal; Høeg művei mintha gyakran foglalkoznának a civilizációs fejlődés következményeivel.[14]
Egy interjúban Høeg elmondta, hogy az írói gyakorlatában kontemplatív megközelítést követ, és ez a „meditáció, majd írás, majd meditáció, majd ismét írás” mintáját jelenti.[15]
Magánélete
[szerkesztés]Høeg Koppenhágában nőtt fel, és jelenleg a jütlandi Nørre Snede-ben él.[16][17] Négy gyermeke van.[18][19][20] 1996-ban létrehozta a Lolwe alapítványt, amely pénzügyi segítséget nyújt a harmadik világban élő nőknek és gyermekeknek, különösen Afrikában és a tibeti száműzetésben.[21]
Könyvei
[szerkesztés]- Forestilling om det tyvende århundrede (1988)
- Fortællinger om natten (1990)
- Frøken Smillas fornemmelse for sne (1992)
- De måske egnede (1993)
- Kvinden og aben (1996)
- Første og sidste kapitel i antologien Trykt - og godt (1998)
- Den stille pige (2006)
- Elefantpassernes børn (2010)
- Effekten af Susan (2014)
- Gennem dine øjne (2018)
Magyarul megjelent
[szerkesztés]- Smilla kisasszony hóra vágyik (Froken Smillas fornemmelse for sne) – Magyar Könyvklub, Budapest, 1997 · ISBN 9635484208 · Fordította: Kertész Judit
- Az asszony és a majom (Kvinden og aben) – Magyar Könyvklub, Budapest, 1999 · ISBN 9635488696 · Fordította: Kertész Judit
- Megmenthetők? (De måske egnede) – Typotex, Budapest, 2022 · ISBN 9789634931850 · Fordította: Soós Anita
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.litteraturpriser.dk/littnord.htm, 2022. július 13.
- ↑ Blumberg, Naomi: Peter Høeg. Encyclopædia Britannica. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Friis, Rasmus: En solrig efterårsdag mødte Peter Høeg stor videnskab for første gang. Og følte lykke. Uniavisen , 2022. április 28. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ a b House, Christian: "A Page in the Life: Peter Hoeg"
- ↑ Litteraturpriser.dk Kritikerprisen
- ↑ Boghandlerklubben.dk De Gyldne Laurbær
- ↑ Forfatterweb.dk Archiválva 2014. december 26-i dátummal a Wayback Machine-ben. written by Pia Andersen Høg in Dagbladet Information, 2011 (in Danish)
- ↑ Juul, Marianne, (Translated by John Mason). "Peter Høeg: Breaks the Silence". Danish Literary Magazine. Fall 2006. Archiválva 2007. július 5-i dátummal az Archive.is-en
- ↑ Kjærstad, Jan. Politiken. 3 June 2006.
- ↑ Skriver, Svend. Ekstra Bladet. "Oprejsning til Peter Høeg". 21 October 2007. Archiválva 2007. október 23-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ Peter Hoeg's new novel is a high-concept thriller. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
- ↑ Pavone, Chris. „Nordic Noir, in the Horn of Africa”, The New York Times, 2018. július 19. (Hozzáférés: 2019. február 15.) (amerikai angol nyelvű)
- ↑ Peter Høeg: The Susan Effect review - Nordic noir turns surreal. theartsdesk.com . (Hozzáférés: 2019. február 15.)
- ↑ Egesholm, Christian. "Peter Høeg". Danish Literary Magazine. Fall 2007. [halott link]
- ↑ House, Christian. „A Page in the Life: Peter Hoeg”, Telegraph, 2012. október 10. (Hozzáférés: 2019. február 15.) (brit angol nyelvű)
- ↑ Bjørnkjær, Kirsten: Fanden løs i Nørre Snede (danish nyelven). Information, 2005. augusztus 25. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Kristensen, Kim: Peter Høeg skal være skolelærer i Nørre Snede (danish nyelven). Mediehuset Herning Folkeblad, 2015. január 23. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Bangsgaard, Jeppe: "Jeg fortryder intet" (danish nyelven). Berlingske, 2014. május 16. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Forfatter Peter Høeg (danish nyelven). Rosinante & Co. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Hansen, Frank Sebastian: Peter Høeg: Mit liv matcher ikke myten (danish nyelven). Ekstra Bladet, 2010. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
- ↑ Tema Danske forfattere - Peter Høeg (danish nyelven). Dr.dk. (Hozzáférés: 2015. november 9.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Peter Høeg című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
