Petřín
| Petřín | |
 | |
| Petřín-hegy | |
| Magasság | 327 m |
| Hely | Prága, Cseh Köztársaság |
| Hegység | Pražská plošina |
| Elhelyezkedése | |
 Petřín
Pozíció Prága térképén
| |
| é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″Koordináták: é. sz. 50° 05′ 01″, k. h. 14° 23′ 43″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Petřín témájú médiaállományokat. | |
Petřín (németül Laurenziberg) egy 327 magas hegy Prága, a Cseh Köztársaság fővárosának központjában, a Moldva bal partján. A csaknem teljes mértékben parkokkal borított hegy a prágai lakosok kedvelt pihenőhelye. A hegyet alkotó homokkő és mészkő időtlen idők óta a prágai építkezések építőanyagául szolgál.
Történelem[szerkesztés]
A hegynek az évszázadok során számos neve volt: Petřín, Hora, Kopec, Szent Lőrinc hegy (innen ered a német Laurenziberg elnevezés). A jelenlegi elnevezés először Kosmas krónikás leírásaiban tűnik fel, aki egy sziklás (latinul petra) helyként írja le a hegyet.[1]
A hegy már a korai középkorban is kultikus helynek számított. A legenda szerint a Petřín tetején már a pogány szlávok is szakrális szertartásokat tartottak és szent tüzeket gyújtottak, és ezen a helyen jövendölte meg Libuše hercegnő Prága jövőbeli felvirágzását.[2]
A korabeli források által először 1135-ben említett, Petřínen található Szent Lőrinc kápolnát II. Ulászló herceg (később cseh király) építtette a prágai Szent Adalbert püspök kérésére. Az eredetileg román stílusban épült kápolna alapjain épült fel a XVIII. században a jelenlegi, barokk stílusú Szent Lőrinc katedrális.[2] Szintén II. Ulászló nevéhez fűződik a premontrei rend strahovi kolostorának létrehozása, amelyet 1143-ban alapított. A kolostor épületegyüttese a Szűz Mária Mennybemenetele-bazilikát veszi körül. Az eredetileg háromhajós román stílusú bazilikát később gótikus, majd barokk stílusban építették át.
IV. Károly német-római császár és cseh király uralkodása alatt, 1360. és 1962. között épült meg a Petřínen az ún. Éhségfal. Prága Malá Strana és Hradčany városrészeinek védelmére épült erődítmény nevét a korabeli források szerint arról kapta, hogy IV. Károly a fal építése során munkát és megélhetést nyújtott Prága lakosságának az 1361-es nagy éhínség során.
A Petřín az 1891-ben megrendezett Jubileumi Kiállítás egyik kiemelt fejlesztési területe volt. Ekkor épült meg – többek között – a Petřín tetején a 63,5 méter magas Petříni Kilátótorony (a párizsi Eiffel-torony másolata), a tükörlabirintus és ebben az évben adták át a forgalomnak a hegycsúcsot a Malá Strana városrésszel összekötő siklóvasutat. A hegytetőn épült fel 1928-ban a Štefánik csillagvizsgáló, amely jelenleg a csillagászatot és a rokon természettudományokat népszerűsítő kiállításokkal és előadásokkal várja a látogatókat.[3]
A Petřín napjainkban számos látnivalójával, parkjával és a történelmi Prágára nyújtott remek panorámájával mind a helybéliek, mind a turisták kedvelt kiránduló- és pihenőhelye.
Főbb látnivalók a Petřínen[szerkesztés]
- Szent Lőrinc katedrális (Kostel sv. Vavřince na Petříně)
- Strahov kolostor (Strahovský klášter)
- Petříni kilátó (Petřínská rozhledna)
- Štefánik Obszervatórium (Štefánikova hvězdárna)
- Éhségfal (Hladová zeď)
- Petřín siklóvasút (Lanová dráha na Petřín)
- Tükörlabirintus (Zrcadlové bludiště na Petříně)
- Szent Mihály arkangyal templom – a fa templom a 17. század második felétől bojkó stílusban, áthelyezve Kárpátalján 1929-ben.[4]
- A kommunizmus áldozatainak emlékműve (Pomník obětem komunismu)
- Nagy Strahov stadion (Velký strahovský stadion)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Kosmas: Kosmova kronika česká. 7. vyd. Praha, Litomyšl: Paseka, 2005. ISBN 80-7185-515-4. str. 31.
- ↑ a b Prague Wiki - Cathedral of Saint Lawrence. [2012. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 6.)
- ↑ Štefánik csillagvizsgáló hivatalos oldala (www.observatory.cz)
- ↑ Archivált másolat. [2017. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 17.)