Pelješac híd
| Pelješac híd | |
 | |
| Elhelyezkedése |
 Horvátország, Dubrovnik-Neretva megye |
| Áthidalt akadály | Adriai-tenger |
| Névadó | Pelješac-félsziget |
| Szerkezettípus | kábelhíd |
| Funkció | közúti híd |
| Anyag | |
| Legnagyobb támaszköz | 568 m |
| Nyílások száma | 10 |
| Teljes hosszúsága | 2404 m |
| Szélesség | 21 m |
| Magasság | 55 m |
| Sávok száma | 2x2 |
| Építés kezdete | 2018 |
| Átadás ideje | 2022. július 26. |
| Elhelyezkedése | |
 Pelješac híd
Pozíció Horvátország térképén
| |
| é. sz. 42° 55′ 58″, k. h. 17° 32′ 13″Koordináták: é. sz. 42° 55′ 58″, k. h. 17° 32′ 13″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pelješac híd témájú médiaállományokat. | |
A Pelješac híd (horvátul: Most Pelješac) az A1-es autópálya vonalán, a bosznia-hercegovinai tengeri kijáratot (Neum) elkerülő, két sávos úttal kiépített kábelhíd, amelyen végig Horvátország területén haladva elérhető közúton Dubrovnik. Az autópályahíd Komarnát köti össze Stonnal a Pelješac-félsziget érintésével.
Története[szerkesztés]
Horvátország és Bosznia-Hercegovina határait a föderatív alapon szerveződő második Jugoszlávia, az 1946. január 31-én megalakult Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság rendezte. Amikor 1991-ben Horvátország, majd 1992-ben Bosznia-Hercegovina is függetlenek lettek, ezen határkijelölés országhatárrá alakult, és megszűnt a horvát tengerpart szárazföldi területei közötti szabad átjárás lehetősége, mivel a bosnyák közigazgatás részét képező Neum beékelődött ezen útvonalba.
1996-ban Bosznia-Hercegovina és Horvátország aláírta a Neum-megállapodást, amelyben Horvátország részére biztosította az akadálytalan áthaladást Neum mellett, de a megállapodást nem hagyták jóvá, így a határellenőrzés megmaradt.
1997-ben Dubrovnik-Neretva megye prefektusa, Ivan Šprlje, a Horvát Szociáldemokrata Párt (SDP) képviseletében nyilvánosan javasolta a híd építését. A Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) eredetileg elutasította az elképzelést, de 1998-ban már támogatta azt. 2000-ben bekerült a híd a térségi rendezési tervbe, és elkészültek az első építési tervek is.
A hídprojekt ára emelkedett a kezdeti becslésekhez képest. 2005 novemberében elindult az előkészítő projekt, a tervezés. A híd kialakításakor Bosznia-Hercegovina kéréseinek is eleget tettek, így a terveket módosították, amit a két fél 2006. decemberi megállapodása zárt le.
2007 májusában elkészült a tenderterv. 2007. június 11-én a Hrvatske ceste, Horvátország állami közútkezelő vállalata meghirdette a közbeszerzési eljárást. 2007. augusztus 28-án megjelent az ajánlattevők listája: Constructor, Viaduct, Hidroelektra (Horvátország); Dywidag (Németország); Strabag, Alpine Bau (Ausztria); Cimola (Olaszország); Eiffel (Franciaország). A kiírás szerint az építési munkáknak 2007 őszén meg kellett kezdődniük és a vállalkozónak várhatóan négy éven belül be kellett fejezniük a projektet. Az építési költségeket akkor 1,9 milliárd kunára, közel 260 millió euróra becsülték. A finanszírozást a horvátországi cégek és az európai befektetési bankok által nyújtott hitelek biztosították volna.
2007. szeptember 14-én az Építésügyi Minisztérium bejelentette, hogy a nyertes kivitelező a / Viadukt / HIDROELEKTRA Konzorcium lett. Az északi és a déli oldalon az építési munkálatok 2007. október 24-én megkezdődtek, a vízalatti munkák pedig 2008 őszén.
2009 júliusában a gazdasági válság és finanszírozási nehézségek miatt sokkal lassúbb kivitelezés mellett a híd átadását 2015-re becsülték, majd 2010-ben az egyre lassuló munkákat pénzügyi problémák miatt ideiglenesen leállították. 2012. május 17-én a szociáldemokrata kormány – amely már ellenzékben is bírálta a tervet – a Konstruktor-Inženjering, Viadukt és Hidroelektra niskogradnja konzorciummal kötött szerződést felmondta. A projekt határozatlan időre megállt.
Horvátország uniós csatlakozása – 2013. július 1. – után megoldást kellett keresni a közlekedési problémák és a korridorút miatt. Korábban felmerült, hogy híd helyett kompokkal kellene az autókat átszállítani a félszigetre, vagy inkább alagutat kellene fúrni. Ezzel a megoldással a tengerparti Neum települése járt volna a legrosszabbul, hiszen az átutazó turizmus megszűnt volna. Ugyanakkor az ország Európai Uniós tagságával és majdani schengeni egyezményhez való csatlakozásával a biztonsági kérdéseket is meg kellett oldani.[1]
A középtávú alternatívák szerint tranzit autópálya épülhetett volna a Neum-folyosón. Azt megerősítették, hogy az Európai Bizottság előzetes megvalósíthatósági tanulmánya szerint a két változat a híd, a bekötő utak és az út között a Pelješac-félszigeten átvezető útvonal kapta a legtöbb szavazatot a számos lehetőség közül. A Pelješac híd építését pedig további vizsgálat alapján az EU vehette volna át és a 75 százalékát finanszírozhatta volna.
Miután új közbeszerzési pályázatot írtak ki a kivitelezésre, 2017 áprilisában a közlekedési miniszter bejelentette, hogy az év őszén az építési munka folytatódhat és a befejezés dátuma 2022 lehet. A híd költségét ekkor körülbelül 420 millió euróra becsülték. 2017. június 7-én az Európai Unió bejelentette, hogy az építési költségek 85%-át fogja fizetni. Hárman vettek részt a közbeszerzési pályázaton – közölte a Horvát Utak (Hrvatske ceste) vállalat –, amelynek nyertese a China Road and Bridge Corporation, a CCCC Highway Consultants, a CCCC Second Highway Engineering és a CCCC Second Harbour Engineering közös ajánlata lett. A munkálatokat nettó 2 milliárd 80 millió kunáért (86 milliárd 600 millió forint) végezte el a konzorcium, 36 hónapos határidővel. A tenderen az olasz Astaldi és a török IC ICTAS konzorciuma 2 milliárd 550 millió, a német Strabag 2 milliárd 620 millió kunás ajánlatot tett.[2] A szerződés aláírására 2018. július 30-án került sor.[3]
Bosznia-Hercegovina már 2017 januárjában jóváhagyta az építési projektet. Bár a hidat a horvát vizek felett vezetik, Bosznia-Hercegovina aggodalmát fejezte ki a szerkezet dimenziói miatt. A túl kicsi híd befolyásolhatta volna az egyetlen bosznia-hercegovinai hozzáférést a Földközi-tengerhez Neum kikötőjéből. Zágráb megpróbált eleget tenni a boszniai kéréseknek: megemelte a híd tervezett magasságát 35 méterről 55 métere, valamint a tartópillérek egymás közti távolságát 200 méter szélességűre növelte, hogy bármilyen hajó akadálytalanul közlekedhessen alatta, ami jelentősen megdrágította a projektet.
A híd területén a talaj geológiai szerkezetét 2004-től 2011-ig hatvan kutatófúrással tárták fel, amelyek 130 m-rel mentek a fenék alá, és a vállalkozó további tizenhét kutatást végzett egy új projekt keretében 2018-ban.
A híd építésére vonatkozó szerződést 2018. április 23-án írták alá a kínai China Road and Bridge Corporation vállalattal. 2018. december 27-én a kínai Zhen Hua 7 tengerjáró három kisebb hajóval és egy nagy daruval érkezett a pilonok építéséhez. A mélyalapozást 2019. január 20-án kezdték meg, aminek időpontját az erős szél késleltette. A hídépítés első szakaszának befejezésére 2019. április 11-én került sor, amikor Li Ko-csiang kínai miniszterelnök Andrej Plenković horvát kormányfővel leleplezett egy emléktáblát, és a gombok együttes megnyomásával megkezdték a leghosszabb, 128 méteres pilon építését. A Da Yu Sia hajó egy hónapos hajóút után 2020. február 24-én kikötött Ploče mellett a híd első 29 elemével. A híd egyes pillérei ekkora már elkészültek, és előkészítésre került az első szakaszok összeszerelése is. A hajó segítségével a híd egyes részeit úszó emelvényekre rakodták ki, amelyeket vontatók húztak a telepítési helyükre. 2021. július 28-án a híd pályaszerkezetének utolsó elemét is elhelyezték, ezzel pedig a híd szerkezete folytonossá vált.[4]
Átadására 2022. július 26-án került sor.[5]
Műszaki adatok[szerkesztés]
A Pelješac híd, amellyel Horvátország a boszniai tengerpartot elkerülő, közvetlen közúti összeköttetést alakított ki saját, délebbre fekvő tengerparti földsávjával, stratégiai kiemelt projekt volt Horvátországban, összértéke bruttó 526 millió euró. Az Európai Unió nyolcvanöt százalékban, 357 millió euróval támogatta a kivitelezést, erről 2017 júniusban döntött az Európai Bizottság.
A Pelješac híd 568 méteres átlagával (teljes hossza 2404 méter) Horvátország legnagyobb kábelhídja. A vasbeton oszlopok 240 méter magasságúak és 50-70 méter mélyen épülnek a kőzetre. A felépítmény 21 méter széles és nem haladja meg az 55 méteres tengerszint feletti magasságot. Az útpályán irányonként 1-1 forgalmi sávot alakítottak ki.
A híd összeköttetése segít a Pelješac-félsziget és a Neretva folyó területének újjáélesztésében és a negatív demográfiai trendek ellensúlyozásában. Különösen Korčula, Lastovo és Mljet lakossága, illetve Dubrovnik városa profitál a jobb szárazföldi kapcsolatokból a többi horvátországi településsel.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Pelješac-hídon vagy Bosznián keresztül menne a horvát autópálya Dubrovnikba?. [2016. március 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. január 18.)
- ↑ Hidat ver a tengeren át Kína Horvátország két része közé
- ↑ HORVÁTORSZÁG MEGKEZDI A PELJEŠAC-HÍD ÉPÍTÉSÉT, BOSZNIA TILTAKOZIK
- ↑ Elkészült a Horvátországot Horvátországgal összekötő híd
- ↑ https://www.portfolio.hu/ingatlan/20220727/hatalmas-fejlesztes-horvatorszagban-atadtak-a-boszniat-elkerulo-hidat-558229
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pelješac-Brücke című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
