Peary karibu

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Peary karibu
Peary karibuk a behavazott tundrán
Peary karibuk a behavazott tundrán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Cervoidea
Család: Szarvasfélék (Cervidae)
Alcsalád: Őzformák (Capreolinae)
Nemzetség: Rangiferini
Nem: Rangifer
Faj: R. tarandus
(Linnaeus, 1758)
Alfaj: R. t. pearyi
Tudományos név
Rangifer tarandus pearyi
(J. A. Allen, 1902)
Elterjedés
Elterjedési területe a 6-os számmal jelölve, azaz a legészakibb; valamint az 5-ös, amelyet azonban megoszt a hegyi karibuval
Elterjedési területe a 6-os számmal jelölve, azaz a legészakibb; valamint az 5-ös, amelyet azonban megoszt a hegyi karibuval
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Peary karibu témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Peary karibu témájú kategóriát.

A Peary karibu (Rangifer tarandus pearyi) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó rénszarvas (Rangifer tarandus) egyik észak-amerikai alfaja.

Ezt az állatot Robert Peary amerikai felfedezőről nevezték el.

Előfordulása[szerkesztés]

A Peary karibu előfordulási területe az Arktiszba nyúló kanadai Nunavut és Északnyugati területek egyes szigetei.

1961-ben körülbelül 40 000 példánya élt, 2009-ben már csak 700 Peary karibu létezett.

Megjelenése[szerkesztés]

Az észak-amerikai karibuk közül a legkisebb termetű. A suta általában 60 kilogrammos, míg a bika 110 kilogrammos. A suta 140 centiméter hosszú és a bika 170 centiméteres. Mindkét nemnek van agancsa. A bika március és augusztus között, míg a suta június-szeptemberben növeszti az agancsát; mindkettőnek októberben hámlik le a háncsa. A szőrzete télen fehér és vastag. Nyáron rövidebb szőrűre váltja le, és a színezete palaszürkévé változik. A szőrszálak belül üresek.

Életmódja[szerkesztés]

A táplálékát zuzmók, perjefélék, palkafélék és gombák képezik. A megfigyelések szerint, nagyon kedveli a fedelékes kőtörőfüvet (Saxifraga oppositifolia), mely megfesti az orrát lilára. A patája hegyes és ásóalakú, mellyel a hótakaró alól vájja ki táplálékát. Akár 150 kilométeres vándorutakat is megtehet a telelő és nyaraló helyei között. Gyorsabban szalad, mint legfőbb ellensége a sarki farkas (Canis lupus arctos); továbbá kiválóan úszik is. Nagyon kis csordákat alkot; nyáron legfeljebb 12 főseket, míg télen csak négy állatból áll a csorda.

Szaporodása[szerkesztés]

Az ivarérettséget a bika két-, míg a suta háromévesen éri el. A párzási időszaka ősszel van, de csak a legtápláltabb suták lesznek vemhesek. A vemhesség 7-8 hónapig tart; ennek végén egy borjú születik.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Peary caribou című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Larter, Nicholas C, and John A Nagy. 2001. "Variation between Snow Conditions at Peary Caribou and Muskox Feeding Sites and Elsewhere in Foraging Habitats on Banks Island in the Canadian High Arctic". Arctic, Antarctic, and Alpine Research. 33, no. 2: 123.
  • Maher, Andrew Ian. Assessing Snow Cover and Its Relationship to Distribution of Peary Caribou in the High Arctic. Ottawa: Library and Archives Canada = Bibliothèque et Archives Canada, 2006. ISBN 0-494-05053-5
  • Manning, T. H. The Relationship of the Peary and Barren Ground Caribou. Montreal: Arctic Institute of North America, 1960.
  • Miller, F. L., E. J. Edmonds, and A. Gunn. Foraging Behaviour of Peary Caribou in Response to Springtime Snow and Ice Conditions. [Ottawa]: Environment Canada, Canadian Wildlife Service, 1982. ISBN 0-662-12017-5
  • Northwest Territories. (2001). NWT peary caribou Rangifer tarandus pearyi. NWT species at risk fact sheets. [Yellowknife]: Northwest Territories Resources, Wildlife and Economic Development.
  • Tews, Joerg, Michael A D Ferguson, and Lenore Fahrig. 2007. "Potential Net Effects of Climate Change on High Arctic Peary Caribou: Lessons from a Spatially Explicit Simulation Model". Ecological Modelling. 207, no. 2: 85.
  • Peary caribou. [2009. május 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 13.)