Francia paduc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Parachondrostoma toxostoma szócikkből átirányítva)
Jump to navigation Jump to search
Infobox info icon.svg
Francia paduc
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Pontyszerűek (Ostariophysi)
Rend: Pontyalakúak (Cypriniformes)
Öregcsalád: Cyprinoidea
Család: Pontyfélék (Cyprinidae)
Alcsalád: Leuciscinae
Nem: Parachondrostoma
Robalo, V. C. Almada, Levy & Doadrio, 2007
Faj: P. toxostoma
Tudományos név
Parachondrostoma toxostoma
(Vallot, 1837)
Szinonimák
  • Chondrostoma dremaei Blanchard, 1866
  • Chondrostoma miegii (non Steindachner, 1866)
  • Chondrostoma peresi La Blanchère, 1873
  • Chondrostoma rhodanensis Blanchard, 1866
  • Chondrostoma toxostoma (Vallot, 1837)
  • Chondrostoma toxostoma toxostoma (Vallot, 1837)
  • Cyprinus toxostoma Vallot, 1837
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Francia paduc témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Francia paduc témájú kategóriát.

A francia paduc (Parachondrostoma toxostoma) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a pontyfélék (Cyprinidae) családjába tartozó faj.

Rendszertani eltérés[szerkesztés]

Ezt a halfajt korábban a Chondrostoma nembe sorolták, Chondrostoma toxostoma név alatt. a Parachondrostoma arrigonist pedig az alfajának vélték.

Előfordulása[szerkesztés]

A francia paduc folyókban, ritkábban tavakban él. Elterjedési területe Dél- és Délnyugat-Franciaországtól (Rhône, Loire, Garonne vízrendszerei) Észak-Spanyolországig (Kantábria, Pireneusok, az Ebro folyó vidéke) terjed.

Megjelenése[szerkesztés]

A hal testhossza 15-20 centiméter, legfeljebb 30 centiméter. A legnagyobb kifogott példány 350 grammot nyomott. 50-57 közepesen nagy pikkelye van az oldalvonala mentén. 43-45 csigolyája van.

Életmódja[szerkesztés]

Rendszerint kis csapatokban él a mederfenék közelében. Tápláléka apró rákok, puhatestűek, algák és halikra.

Szaporodása[szerkesztés]

Májusban-júniusban ívik elöntött kavicszátonyokon.

Források[szerkesztés]