Paizs Goebel Jenő
| Paizs Goebel Jenő | |
 | |
| Aranykor: önarckép galambokkal | |
| Született | 1896. június 4.[1][2][3] Budapest[4] |
| Elhunyt | 1944. november 23. (48 évesen)[5][2] Budapest IX. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | festőművész |
| Kitüntetései | Nemes Marcell-díj (1924) |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (34/2-2-14)[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Paizs Goebel Jenő témájú médiaállományokat. | |
Paizs Goebel Jenő, Gőbel Jenő Dezső Gyula (Budapest, 1896. június 4. – Budapest, Ferencváros, 1944. november 23.)[7] magyar festőművész, a 20. század első felében a modern festészet egyik jeles képviselője.
Életpályája
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Gőbel Mihály selyemfestő és Liebmann Tekla Piroska fia. Az Iparrajziskola üvegfestő részlegében tanult 1915-16-ban, majd a Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait. mesterei voltak Zemplényi Tivadar és Réti István. Tehetséges festőnek bizonyult már pályája elején is, ezért a Szinyei Merse Pál Társaságtól 1924-ben megkapta a Nemes Marcell ösztöndíjat, így el tudott menni Párizsba, ahol főleg Paul Cezanne és Giorgio de Chirico művészete hatott rá. Dolgozott Barbizonban, a nagy elődök közül a magyar Paál László festészetét tanulmányozta behatóan. Az 1920-as évek közepén Nagybányán is alkotott, majd 1928-29-ben egyik alapító tagja a Szentendrei Festők Társaságának, s tagja lett a KUT és a KÉVE művészeti csoportosulásoknak, a Munkácsy-céhnek. 1928-ban megkapta a Szinyei Merse Pál Társaság tájképdíját. 1929-ben a barcelonai világkiállításon ezüstéremmel jutalmazták.
Párizsban a Galerie Zodiaque-ban rendezték meg gyűjteményes kiállítását 1925-ben. Az Ernst Múzeumban volt kiállítása 1925-26-ban, majd 1935-ben. 1943-ban csoportos kiállításon szerepelt az Alkotás Művészházban. A vegyes technika alkalmazásával képei egyre artisztikusabbak, finomabban árnyaltak, vidámabbak lettek, vékony-vonalas finom ecsetkezelése emlékeztetett az üvegfestési technikára (Szentendrei kishíd 1934; Havazik 1939; Lola a kertben 1942), de később, a háborúhoz közeledve szürrealisztikus víziókat festett, például Vízió 1944.
Emlékkiállításai
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Emlékkiállításokat rendeztek tiszteletére 1948-ban a Fővárosi Képtárban, 1966-ban a Magyar Nemzeti Galériában, 1995-ben a Ferenczy Múzeum Szentendrei Képtár és Kamaratermében, 2009-ben a Budapesti Történeti Múzeumban. 2006-ban a Haas Galériában (Budapest) rendeztek kiállítást a KUT művészcsoport alkotásaiból, a jeles társulatban szerepelt Paizs Goebel Jenő.[8]
Művei (válogatás)[9]
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Olajfestmények
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Festő és modell (Vénusz) (1923 magántulajdonban)
- Szent Sebestyén (1927 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
- Vihar után (Eső után) (1927 magántulajdonban)
- Kékruhás nő (c. 1927 magántulajdonban)
- Fürdő nők (1928 magántulajdonban)
- Tulipánok (1928 magántulajdonban)
Vegyes technika
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Aranykor: Önarckép galambokkal (Tempera, fa, 1931 MNG)
- Csendélet (Tempera, furnér, 1932 Janus Pannonius Múzeum, Pécs
- Tél (Olaj, fa, 1932, MNG)
- Lepkék (Őserdőben) (Tempera, farostlemez, 1933, Ferenczy Múzeum, Szentendre
- Őserdőben II (Olaj, tempera, fa, 1933, Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Patakpart (Tempera, fa, 1934, Ferenczy Múzeum, Szentendre)
- Madárdal (Tempera, fa, 1934, Ferenczy Múzeum, Szentendre)
Művésztelepi és társasági tagsága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Google Arts & Culture". Google Arts & Culture.
- 1 2 Éva Bajkay (2017. december 13.). "Paizs Goebel [Goebel], Jenő". Grove Art Online (angol nyelven). Oxford: Oxford University Press. doi:10.1093/GAO/9781884446054.ARTICLE.T064681.
{{cite journal}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Artists of the World Online" (német nyelven). K. G. Saur Verlag. 3. évezred. doi:10.1515/AKL.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ "Union List of Artist Names". Union List of Artist Names (angol nyelven). 2010. november 5. Hozzáférés: 2021. május 21..
- ↑ "Magyar életrajzi lexikon". Magyar életrajzi lexikon. Akadémiai Kiadó. 1967. Hozzáférés: 2017. október 9..
- ↑ "library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=239&layout=s".
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3544./1944. folyószáma alatt.
- ↑ A következő KUT-tagok alkotásai szerepeltek: Barcsay Jenő, Dési Huber István, Frank Frigyes, Ilosvai Varga István, Karikás Ilona, Kmetty János, Medveczky Jenő, Modok Mária, Paizs Goebel Jenő, Schubert Ernő, Sugár Andor és Szin György.
- ↑ Lista a Képzőművészet Magyarországon honlapja nyomán.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Magyar művészeti kislexikon kezdetektől napjainkig. Budapest, Enciklopédia Kiadó, 2002. Paizs Goebel Jenő lásd 327-328. p. ISBN 963-8477-66-0
Külső hivatkozások
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Verba Andrea: Paizs Goebel Jenő művészete (monográfia), Budapest, 2009
