Ugrás a tartalomhoz

Pándy Pál

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DanjanBot (vitalap | szerkesztései) 2022. szeptember 29., 08:47-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Gyula egyért AWB)
Pándy Pál
Született1905. augusztus 7.
Gyula
Elhunyt1986. szeptember 24. (81 évesen)
Inari
Állampolgárságafinn
Foglalkozásaíró
SablonWikidataSegítség

Pándy Pál István Eduárd (finnül Paavo von Pandy,[1] Gyula 1905. augusztus 7.[2]Inari, Finnország 1986. szeptember 24.) magyar származású finn katona, idegenvezető, író.[3][4]

Élete

1905. augusztus 7-én született Gyulán.[3] Apja, Pándy Kálmán (1868. október 14.-1945) orvos, anyja egy Aino Maria Edvardintytär Hjelt[5] (1881. június 23.-1936)[6] nevű finn nővér volt, szülei 1904. április 7-én kötöttek házasságot Helsingforsban (ma Helsinki).[7] Gyerekkorát Erdélyben töltötte, de gyakran megfordult a finn rokonoknál is. Katonai pályára került, lovastiszti és gazdasági tiszti tanulmányokat folytatott, majd belépett a határőrséghez. Az 1930-as években orvosi okok miatt el kellett hagynia a határőrséget. Az orvosok tanácsára, miszerint környezetváltozásra van szüksége, a finn rokonok hívására 1936-ban, anyja halála után a finnországi Petsamóba költözött. Elvett egy finn nőt és finn állampolgárságért folyamodott, amit akkor a rendőrség elutasító véleménye miatt nem kapott meg. A téli háborúban önkéntesként szolgált, amiért 1941. február 14-én a finn köztársasági elnök állampolgárságot adott számára. A második világháborúban finn-német összekötőként szolgált, amiért mind a németek, mind a finnek kitüntették.[3] A háború után Inariban (Kultalahtiban) telepedett le. A háború alatt elhunyt a felesége, így újból megnősült, elvette a falu tanárnőjét. Kezdetben erdőmunkálatokkal tartotta el a családját, majd idegenvezető és fordító lett. Amíg a turistákkal foglalkozott, a számik megengedték neki, hogy ő is számi módra öltözködjön. Idővel Európa több országába is elment, hogy Lappföld idegenforgalmi szépségeire felhívja a figyelmet. Lappföld-követnek is nevezte őt a sajtó. Idegenvezetőként hét nyelven beszélt. 1936 óta csak egyszer járt Magyarországon, 1968-ban. 1986. szeptember 24-én hunyt el Inariban.[3]

Források

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2009. február 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 12.)
  2. Születése bejegyezve a gyulai polgári születési akv. 491/1905. fsz. alatt.
  3. a b c d http://ursula.finno-ugristik.at/download/22/[halott link]
  4. http://fishing.kiev.ua/riby/shu06.htm
  5. http://aforum.genealogi.se/discus/messages/44/127712.html?1198254186
  6. http://ursula.finno-ugristik.at/download/23/[halott link]
  7. A külföldi házasságkötés bizonysága bejegyezve a gyulai polgári házassági anyakönyv 88/1904. fsz. alatt.