Otto Preminger

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Otto Preminger
1976-ban
1976-ban
Született Otto Ludwig Preminger
1905. december 5.[1][2][3][4][5]
Vizsnica, Osztrák–Magyar Monarchia
Elhunyt 1986. április 23. (80 évesen)[1][6][2][3][4][5]
New York[7]
Állampolgársága
Házastársa Marion Mill (1932–1946)
Mary Gardner (1951–1959)
Hope Bryce (1971–1986)
Gyermekei Erik Lee Preminger
Foglalkozása
Halál oka Alzheimer-kór
Sírhely Woodlawn Temető
Rendezői pályafutása
Aktív évek 1931–1986
Híres rendezései Valakit megöltek
Az aranykezű férfi
Egy gyilkosság anatómiája
The Cardinal

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Preminger témájú médiaállományokat.

Otto Ludwig Preminger (Vizsnica, Osztrák–Magyar Monarchia, 1905. december 5. –  New York, 1986. április 23.) filmrendező, filmproducer és színész. Több ismert vígjátékot, detektívfilmet és westernt rendezett.

Életrajza[szerkesztés]

Anyja Josefa Preminger (született Fraenkel), apja Markus Preminger, Ausztria-Magyarország főügyésze.[8] Otto és testvére, Ingo is apja nyomdokait követve jogot tanult. Ezután alkalmazást nyert a Kaiser-Jubiläums-Theater – később Volksoper Wien – igazgatójaként Bécsben. 1932-ben itt rendezte a Das Haus der Temperamente (Az érzékek háza) című Johann Nestroy-darabot. 1933–1935 között a Theater in der Josefstadt igazgatója volt. 1935-ben, valószínűleg azért, hogy elkerülje a zsidó üldöztetést, kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

Az Egyesült Államokban[szerkesztés]

Az Egyesült Államokban kezdetben számos színdarabban és filmben színészként szerepelt. A filmekben néhány esetben, német akcentusa miatt, náci tiszteket játszott. A világháború vége felé egyre inkább rendezőként és producerként tevékenykedett. Népszerű regényeket és színdarabokat filmesített meg. Gyakran vetett fel tabutémákat, mint a kábítószerrel való visszaélés, a nemi erőszak és a homoszexualitás. Az 1950-es években bevonta Saul Bass amerikai grafikust a címkék és filmplakátok készítésébe, többek között az Egy gyilkosság anatómiája filmjénél.

1986-ban halt meg tüdőrákban. Hamvait a Velma B. Woolworth kápolna Azalea termében, a Bronx temetőben, New Yorkban helyezték örök nyugalomra.[9]

Filmográfia (válogatás)[szerkesztés]

Év Cím Rendező Producer Színész
1931 A nagy szerelem (Die große Liebe) Igen Igen
1942 The Pied Piper Igen Igen
1944 Valakit megöltek (Laura) Igen Igen
1945 A múlt angyala (Fallen Angel) Igen Igen
1947 Forever Amber Igen Igen
1949 Örvény (Whirlpool) Igen Igen
1950 Ahol a járda véget ér (Where the Sidewalk Ends) Igen Igen
1952 Angyalarc Angel Face Igen Igen
1953 17-es fogolytábor (Stalag 17) Igen
1953 Patty Igen Igen
1954 A folyó, ahonnan nincs visszatérés (River of No Return) Igen
1954 Carmen Jones Igen Igen
1955 Az aranykezű férfi (The Man With the Golden Arm) Igen Igen
1955 The Court-Martial of Billy Mitchell Igen
1958 Jó napot szomorúság! (Bonjour Tristesse) Igen Igen
1959 Porgy és Bess (Porgy and Bess) Igen
1959 Egy gyilkosság anatómiája (Anatomy of a Murder) Igen Igen
1960 Exodus (film) Igen Igen
1962 Advise & Consent Igen Igen
1963 A kardinális (The Cardinal) Igen Igen
1965 A baj útban (In Harm's Way) Igen Igen
1965 Bunny Lake hiányzik (Bunny Lake Is Missing) Igen Igen Igen
1966–1968 Batman (televíziós sorozat) Igen
1968 Skidoo Igen Igen Igen
1977 A hobbit (The Hobbit) Igen
1979 The Human Factor Igen Igen

Díjak, jelölések[szerkesztés]

  • Az Egy gyilkosság anatómiája filmjét Oscar-díjra jelölték a legjobb film kategóriában.
  • Kétszer jelölték a legjobb rendezés kategóriában, a Valakit megöltek és A kardinális filmjéért.
  • A Carmen Jones filmjével elnyerte a Bronz Medve díjat az 5. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon.[10]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. április 9.)
  2. ^ a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. ^ a b Internet Broadway Database. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  8. Otto Preminger: Biography (angol nyelven). (Hozzáférés: 2016. július 17.)
  9. Wilson, Scott. Resting Places: The Burial Sites of More Than 14,000 Famous Persons (angol nyelven). McFarland, 759. o (2016). ISBN 1476625999 
  10. 5th Berlin International Film Festival: Prize Winners (angol nyelven). berlinale.de. (Hozzáférés: 2009. december 24.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Otto Preminger című svéd Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Otto Preminger című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.