Ugrás a tartalomhoz

Orrszarvú alka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen VC-s (vitalap | szerkesztései) 2020. október 15., 11:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (További információk)
Orrszarvú alka
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Alkafélék (Alcidae)
Nem: Cerorhinca
Bonaparte, 1828
Faj: C. monocerata
Tudományos név
Cerorhinca monocerata
(Pallas, 1811)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Orrszarvú alka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Orrszarvú alka témájú médiaállományokat és Orrszarvú alka témájú kategóriát.

Az orrszarvú alka (Cerorhinca monocerata) a madarak osztályának a lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe és az alkafélék (Alcidae) családjába tartozó Cerorhinca nem egyetlen faja.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Peter Simon Pallas német zoológus írta le 1811-ben, az Alca nembe Alca monocerata néven.[3]

Előfordulása

A Csendes-óceán északi részén, Kanada, az Amerikai Egyesült Államok nyugati részén, Mexikó, Dél-Korea, Észak-Korea, Kína, Japán és Oroszország partvidékén honos. Télen kisebb migrációk figyelhetők meg a partok mentén.

Természetes élőhelyei a mérsékelt övi gyepek és tengerpartok. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Megjelenése

Testhossza 38 centiméter,[5] szárnyfesztávolsága 58-64 centiméter, testtömege 59-95 gramm. Nevét csőrén lévő szarvszerű kitüremkedéséről kapta, melyet szaporodási időszakban visel. Egy közepes méretű alkafaja, nagy, erős narancs színű csőrrel. Tollazata fekete, szaporodási időben a tojók és a hímek is rendelkeznek fehér tollakkal a szemük mögött. A hímek valamivel nagyobbak mint a tojók.

Életmódja

Tápláléka halakból, tintahalakból, valamint krillekből áll, ahhoz, hogy elkapják a zsákmányukat, akár 57 méter mélyre is lemerül, akár 148 másodpercig is.[6]

Szaporodása

Fészkét a talajba vájja barlangokban vagy üregekben 1–5 méter mélyen. Fészekalja egy tojásból áll, melyen mindkét szülő költ 45 napon keresztül.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. október 14.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. október 13.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. október 12.)
  6. (2003. július 1.) „Diving behavior of an epipelagically feeding alcid, the Rhinoceros Auklet (Cerorhinca monocerata)”. Canadian Journal of Zoology 81 (7), 1249–1256. o. DOI:10.1139/z03-112.  

Források

További információk