Oriana Fallaci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Oriana Fallaci
A. Baniszadr és Oriana Fallaci Teheránban (1979)
A. Baniszadr és Oriana Fallaci Teheránban (1979)
Született 1929. június 29.
Firenze, Olaszország
Elhunyt2006. szeptember 15. (77 évesen)
Firenze, Olaszország
Sírhely Cimitero degli Allori
Állampolgársága olasz
Foglalkozása
  • haditudósító
  • politikus
  • író
  • újságíró
  • conspiracy theorist
Díjak
  • Italian Order of Merit for Culture and Art
  • Ambrogino d'oro

Oriana Fallaci weboldala
Oriana Fallaci az IMDb-n
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Oriana Fallaci témájú médiaállományokat.

Oriana Fallaci (Firenze, 1929. június 29.Firenze, 2006. szeptember 15.) olasz író, publicista, újságíró, riporter.

Oriana Fallaci 1929-ben Firenzében született. A második világháborúban olasz partizánként vett részt. 1967-68-ban haditudósítóként jelen volt a vietnámi háborúban.

Fiatal újságíróként interjút készített számos államfővel, politikussal és hírességgel, köztük volt Henry Kissinger, Neil Armstrong, az iráni sah, Khomeini ajatollah, Lech Wałęsa, Willy Brandt, Zulfikar Ali Bhutto, Walter Cronkite, Abolhaszan Baniszadr, Omar Khadafi, Federico Fellini, Sammy Davis Jr., Teng Hsziao-ping, Nguyen Cao Kyl, Jasszer Arafat, Indira Gandhi, Alexandrosz Panagoulisz, Makariosz püspök, Golda Meir, Nguyễn Văn Thiệu, Hailé Szelasszié és Sean Connery.

Visszavonulása után több könyvnek és cikknek a szerzője volt, amelyek vitát gerjesztettek elsősorban iszlám és arab körökben. Számos irodalmi díjjal tüntették ki, megkapta a St. Vincent-díjat, a Banaccarella-díjat Nothing és So be It című műveiért (1971-ben), Viareggio-díjat (1979-ben), Antibes-díjat pedig a sokat támadott Insallah című művéért (1993-ban). A Columbia Egyetemen díszdoktorrá avatták. Tanított újságírást itt, továbbá a Yale és a Harvard egyetemeken. Műveit 21 nyelvre fordították le, köztük angol, spanyol, francia, német, svéd, görög, lengyel, horvát, szlovén, magyar nyelvre is. Élete végéig erős dohányos volt. 77 évesen tüdőrákban hunyt el egy firenzei magánklinikán.

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Pénelopé a háborúban; ford. Karsai Lucia; Magvető, Bp., 1965 (Nők könyvespolca) / 1994, Etűd Könyvkiadó, ISBN 963-85164-0-2
  • A haszontalan nem. Utazás a nő körül; ford. Székely Éva; Zrínyi Ny., Bp., 1968 (Kozmosz Könyvek)
  • Ha meghal a nap; ford. Karsai Lucia; Móra, Bp., 1971 / Európa Könyvkiadó, 1984
  • Levél egy meg nem született gyermekhez; ford. Sipos Áron; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 ISBN 963-211-410-8
  • Levél egy meg nem született gyermekhez; pódiumi változat Dévényi Róbert; inː Emberközelben. Négy külföldi pódiumjáték; NPI, Bp., 1982 (Színjátszók kiskönyvtára)
  • Insallah; ford. Kalotai Judit; Etűd, Bp., 1995 ISBN 963-85164-8-8
  • A harag és a büszkeség; ford. Földvári Katalin; Focus, Bp., 2003 ISBN 963-9468-23-1
  • Az utolsó interjú / Az Apokalipszis; ford. Földvári Katalin; Művelt Nép, Bp., 2016
  • Az értelem ereje; ford. Földvári Katalin; Művelt Nép, Bp., 2016 ISBN 9786155617089
  • A harag és a büszkeség; ford. Földvári Katalin; 2. jav. kiad.; Művelt Nép, Bp., 2016

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Oriana Fallaci című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

További információk[szerkesztés]