Ordódy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ordódy Béla
Ordódy Béla.jpg
Személyes adatok
Születési dátum 1880. január 13.
Születési helyBudapest, Magyarország
Halálozási dátum 1955. november 28. (75 évesen)
Halálozási helyBudapest, Magyarország
Állampolgárság magyar
Poszt fedezet
Profi klubok1
IdőszakKlubMérk. (gól)*
19011902Magyar 1867-1918 BTC014 0(0)
19031905Magyar 1867-1918 BEAC
1905Magyar 1867-1918 FTC000 0(0)
Válogatottság
1904Magyar 1867-1918 Magyarország002 0(0)
Díjak, elismerések
Az év labdarúgója (1902)
1 A profi egyesületekben játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák.
* Mérkőzések (gólok) száma

Ordódy Béla (Budapest, 1880. január 13.[1] – Budapest, 1955. november 28.[2]) válogatott labdarúgó, fedezet, nemzetközi játékvezető, vízilabdázó és válogatott jégkorongkapus, a valaha volt legidősebb olimpikon jégkorongozó. Vízilabdázásban 1918-ban és 1919-ben az FTC bajnokcsapatának a tagja. Polgári foglalkozása vegyészmérnök, a MÁV-nál főmérnökként dolgozott.

Pályafutása[szerkesztés]

1901-ben és 1902-ben a bajnok Budapesti TC játékosa. A második bajnoki cím megszerzésekor az év labdarúgója lett. 1903–1905 között a BEAC csapatában játszott. Innen került be két alkalommal a válogatottba. 1905-ben egyetlen Ezüstlabda mérkőzésen szerepelt a Ferencvárosban.

1901. április 11-én tagja volt az első magyar válogatottnak, mely a Richmond AFC ellen lépett pályára és 4–0-s vereséget szenvedett. 1904-ben két alkalommal szerepelt a válogatottban. Az első nem hivatalos magyar–osztrák Ramblerek (nem a szövetség által összeállított válogatott) mérkőzés résztvevője.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Játékvezető Eredmény
1901. június 30. Millenáris-pálya, Budapest nem hivatalos mérkőzés Magyar RamblerekOsztrák Ramblerek Pösztinger Nándor 0 – 0

A kezdeti időszakokban még nem voltak képzett bírók. Gyakorlata valamint szabályismerete alapján vizsga nélkül, szükségből lett játékvezető. Az alakuló klubtalálkozókon, bemutató mérkőzéseken tevékenykedett. Bizottság küldése alapján, az MLSZ által üzemeltetett bajnokságokban tevékenykedett. AZ MLSZ BB javaslatára NB II-es, 1903-tól NB I-es bíró. 1901–1904 között a legjobb vizsga nélküli játékvezetők között tartják nyilván. Küldési gyakorlat szerint rendszeres partbírói szolgálatot is végzett. A játékvezetéstől 1904-ben visszavonult, jégkorong sportoló lett. NB I-es mérkőzéseinek száma: 9.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. október 18. Margitszigeti pálya Budapest első NB I-es mérkőzése MÚEPostás SE 0 – 2 Zárt kapus
1904. november 27. Millenáris pálya, Budapest utolsó NB I-es mérkőzése BTCFerencvárosi TC 2 – 0 Zárt kapus

A nemzetközi játékvezetői küldés a kornak megfelelően meghívásos alapon történt. Az etikai szabályoknak megfelelően a hazai szövetség, az MLSZ volt jogosult bírót megnevezni. A Magyar Labdarúgó-szövetség Intézőbizottságának felkérésére vállalta a játékbíró szerepét. A FAČR még nem volt egységes szövetség, a mérkőzéssel kívánták elősegíteni a szövetségbe tömörülést. Európában a legtöbb válogatott mérkőzést vezetők rangsorában többed magával, 1 (1903. április 5.–1903. április 5.) találkozóval tartják nyilván.

Időpont Helyszín Mérkőzés típusa Mérkőzés Eredmény Nézők száma
1903. április 5. Millenáris-pálya, Budapest 2. válogatott mérkőzés MagyarországCsehország 2 – 1 500

Jégkorongozóként[szerkesztés]

Jégkorongozóként kapus poszton szerepelt. 1927-ben és 1928-ban a Budapesti Korcsolyázó Egylet jégkorongcsapatának játékosaként 5-szörös válogatott. A Magyar férfi jégkorong-válogatott tagjaként 1927-ben nevezték a bécsi európa-bajnokságra. Itt résztvevője volt a válogatott első hivatalos mérkőzésének. 1928-ban a téli olimpiai játékokon is csapattag volt.[3] Itt, összesen csak egy mérkőzésen jutott szóhoz, de ezzel be is írta magát a jégkorong történelemkönyvébe. A mai napig (2014) ő a legidősebb (48 év 29 nap) olimpiai tornán szereplő jégkorongozó.[4]

Sikerei, díjai[szerkesztés]

Labdarúgóként[szerkesztés]

Statisztika[szerkesztés]

Mérkőzései a labdarúgó-válogatottban[szerkesztés]

 Magyarország
# Dátum Helyszín Hazai Eredmény Vendég Kiírás Gólok Esemény
  1901. április 11. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  0 – 4 Anglia Richmond AFC barátságos -
1. 1904. június 2. Budapest, Millenáris-pálya Magyarország  3 – 0  Ausztria barátságos -
2. 1904. október 9. Bécs, Cricketer-pálya Ausztria  5 – 4  Magyarország barátságos -
Összesen 2 mérkőzés 0 gól

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. sports-reference.com. (Hozzáférés: 2010. március 15.)
  2. Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006. 461. o. ISBN 963 9204 45 5
  3. Hencsei Pál: Kémikus sportolók és sportvezetők. (Hozzáférés: 2010. március 25.)
  4. sports-reference.com. (Hozzáférés: 2010. március 15.)

Források[szerkesztés]

  • Gerhárd Lajos: A magyar sport pentheonja I-II. és III-IV. kötet - 1932. "A magyar sport pantheonja" Kiadóvállalat
  • dr. Földessy János: A magyar labdarúgás 60 éve - 1958. Sport és Könyvkiadó Vállalat
  • Dénes Tamás–Sándor Mihály–B. Bába Éva: A magyar labdarúgás története I. Amatőrök és álamatőrök (1897–1926)
  • Nagy Béla: Fradisták – Portréalbum 1. Budapest: Ferencvárosi Torna Club. 1979. ISBN 0719000084179  
  • Nagy Béla: Fradisták. Budapest: Sportpropaganda. 1981. ISBN 963-7542-44-2  
  • Antal Zoltán, Hoffer József: Alberttől Zsákig. Budapest: Sportkiadó. 1968. ISBN 0439001507018  
  • Rejtő László – Lukács László – Szepesi György: Felejthetetlen 90 percek. Budapest: Sportkiadó. 1977. ISBN 963-253-501-4  

Futball '93. Budapest: Egyetemi Nyomda. 1994. ISBN 0369000472737  

További információk[szerkesztés]