Ugrás a tartalomhoz

Opus (hangformátum)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Opus
Fájlkiterjesztés.opus
MIME-típusaudio/ogg,[1] audio/opus[2]
FejlesztőIETF codec working group
Kiadás dátuma2012. szeptember 11.
Formátum típusaaudio
KonténerformátumaOgg
Kiterjesztése ennekSILK, CELT
StandardRFC 6716
Weboldalhttp://opus-codec.org
libopus
FejlesztőXiph.Org Foundation
Első kiadás2012. augusztus 26.
Legfrissebb stabil kiadás1.3
(2018. október 18.)
Programozási nyelvC89
Platformkeresztplatformos
Kategóriahangkodek, referenciaimplementáció
LicencBSD licenc
A libopus weboldala

Az informatika területén az Opus egy veszteséges tömörítésű hangformátum, amit eredetileg a Xiph.Org alapítvány és a Skype fejlesztett, majd az Internet Engineering Task Force (IETF) karolt fel. Különösen alkalmas internetes, valós idejű alkalmazások céljaira.[3] Az RFC 6716-ban szabványosított nyílt formátumként 3-klauzulás BSD licencű referenciaimplementációt is készítettek hozzá. Az Opus által alkalmazott technológiákat lefedő összes ismert szoftverszabadalom bárki számára ingyenesen licencelhető.[4]

Az Opus technológiái két, külön fejlesztett kodekből származnak: a beszédorientált SILK és az alacsony késleltetésű CELT kodekből.[3] Az Opus zökkenőmentesen képes váltani a magas és az alacsony bitrátájú üzemmódok között; belsőleg átmenetet képez az alacsony bitrátán alkalmazott lineáris predikció és a magas bitrátán használt transzformációs kódolás között (egy hibrid kódolású, szűk átfedő szakasz is létezik). Az Opus algoritmikus késleltetése nagyon alacsony (alapértelmezetten 22,5 ms), ami szükségszerű az alacsony késleltetésű kommunikációs vonalakon való használatához, és alkalmassá teszi a telefonbeszélgetés, hálózati zenélés, élő események szájszinkronjának közvetítésére egyaránt. Az Opusszal minőségi, illetve bitrátabeli engedményeket téve a késleltetés akár 5 ms-ig leszorítható. Bár ez a késleltetési érték kiemelkedően jó az elterjedt zenei formátumok bőven 100 ms fölötti késleltetéséhez képest (ilyen az MP3, az Ogg Vorbis és a HE-AAC is), az Opus az adott bitrátán elért hangminőség terén is igen versenyképes ezekkel a kodekekkel.[5] Az Opus nem igényel nagyméretű kódtáblákat az egyes fájlok kódolásához, így rövid hangfelvételek felvételére is előnyös.[6]

Funkciók

[szerkesztés]
Összehasonlítás: kodekek bitráta- és késleltetési értékei

Az Opus a konstans és a változó bitrátájú kódolást is támogatja 6 kbit/s és 510 kbit/s között, a keretméret 2,5 ms és 60 ms között változhat, a mintavételezési frekvencia lehetséges értékei 8 kHz-től (4 kHz sávszélesség) 48 kHz-ig (> 20 kHz sávszélesség, elegendő az emberi hallásküszöb lefedésére). Egy Opus adatfolyam legfeljebb 255 hangcsatornát tartalmazhat, melyek között páronként csatolásokat (mid-side coding, joint stereo) is megenged.

Az Opus alacsony késleltetése (alapértelmezetten 22,5 ms) ideálissá teszi az olyan valós idejű alkalmazásokra, mint a telefónia, a Voice over IP vagy a videokonferencia. A jó minőségű hangátvitelnél a magas bitrátáknál is megmaradó alacsony késleltetést a Xiph.Org alapítványnak a CELT kodekkel végzett munkája tette lehetővé. Egy Opus adatfolyam során, legyen szó egy élő streamről vagy egy fájlról, a bitráta, sávszélesség és a késleltetés gyorsan és zökkenőmentesen megváltoztatható anélkül, hogy a lejátszásban bármilyen torzulás vagy folytonossági probléma lenne érezhető.

Nyílt szabványról lévén szó, a felhasznált algoritmusokat dokumentálták, egy a forráskódot is tartalmazó referenciaimplementációt is publikáltak. A Broadcom és a Xiph.Org alapítvány rendelkezik néhány szoftverszabadalommal a CELT algoritmusok, a Skype Technologies S.A., illetve a Microsoft pedig a SILK algoritmusok területén – de valamennyi érdekelt fél ígéretet tett arra, hogy díjmentesen licenceli azokat bárki számára, amennyiben az IETF standardizálja a kodeket. A felek fenntartják a jogot arra, hogy a szabadalmak segítségével védekezzenek harmadik fél által indított szabadalomsértési per esetén. Az Opus a Qualcomm és a Huawei ingyenesen nem licencelhető szabadalmai általi érintettsége vita tárgyát képezi.[7]

Opusszal különböző átlagos bitrátákkal (~32 – ~160 kbit/s) kódolt zenei felvétel spektogramja. Tisztán látszik a kódoló aluláteresztő viselkedése, valamint a sávok energiaszintjeinek megőrzése a CELT kódolás során (összehasonlítás: eredeti, Vorbis, MP3, AAC).

Az Opus kodek fejlesztése során a beszédorientált SILK és az alacsony késleltetésű CELT kodekből indultak ki (mindkettőt erősen módosították, az eredeti formátumokkal inkompatibilisak). A transzformációs réteg (CELT) a módosított diszkrét koszinusz transzformáción (MDCT) alapul némi CELP beütéssel (kódtáblák a gerjesztésnél, de a frekvencia doménben). A CELT-et módosították, és többek között a 20 ms-os keretek támogatásával bővítették. A beszédorientált SILK réteg a lineáris prediktív kódoláson (LPC) alapul. A SILK módosítása során többek között a 10 ms-os keretek támogatásával bővült. A csomagok overheadjének minimalizálása érdekében a SILK támogatja a hosszabb, 60 ms-os késleltetést is (szemben a CELT 20 ms-ával). A hibrid adatfolyam mindkét része által használt range kódolás (~ aritmetikai kódolás) a CELT kódjából lett kölcsönözve.

A kodeknek három különböző üzemmódja van, ezek közül kettő a beszédkódolásra, a harmadik az általános hangkódolásra (beleértve a zenét is). A beszédüzemmódok egyike az emberi hallás teljes frekvenciatartományában működik. Ilyenkor a CELT végzi el a 8 kHz fölötti rész, a SILK pedig az ez alatti rész kódolását. Alacsonyabb bitráta esetén (mintegy 30 kbit/s alatt) a magasabb frekvenciákat egyszerűen levágja, a CELT réteg pedig kimarad. A magasabb bitrátájú hangkódolásnál a beszédre optimalizált SILK réteg marad ki, és az általános CELT réteg jut csak szerephez.

A referenciaimplementációt C-ben készítették el, lebegőpontos egységgel rendelkező és azzal nem rendelkező hardverarchitektúrákra is lefordítható.

Az Opus adatfolyam Ogg konténerekbe csomagolható. Az ilyen Ogg Opus streamek tartalmát audio/ogg; codecs=opus-ként kell jelezni és az Ogg Opus fájlok kiterjesztésére a .opus az ajánlott.[1] A Matroska tároló formátum támogatása még kidolgozás alatt van.[8]

Története

[szerkesztés]
lásd még: CELT#Története
lásd még: SILK#Története

Az Opust szabványosításra javasolták az IETF-ben. A javaslatot végül elfogadták és megalakították a „codec” munkacsoportot. Az Opus két, eredetileg teljesen független szabványjavaslaton alapul, melyeket a Xiph.Org alapítvány és a Skype Technologies S.A. (jelenleg Microsoft) nyújtott be. Fő fejlesztői Jean-Marc Valin (Xiph.Org, Octasic, Mozilla Corporation), Koen Vos (Skype) és Timothy B. Terriberry (Xiph.Org, Mozilla Corporation). Rajtuk kívül Juin-Hwey (Raymond) Chen (Broadcom), Gregory Maxwell (Xiph.Org, Wikimedia) és Christopher Montgomery (Xiph.Org) is részese volt a fejlesztésnek.

Az Opus részét képező CELT kodek kifejlesztése a Vorbis utódjának kereséséhez vezethető vissza („Ghost” munkanéven). A Xiph.Org alapítvány újabb beszédkódolójaként az Opus lecseréli a Xiph korábbi beszédkodekét, a Speexet, ami Jean-Marc Valin korábbi sikeres projektje volt. A CELT fejlesztése 2007 novemberében kezdődött meg.

Az Opus SILK részét a Skype 2007 januárja óta fejlesztette, a házi fejlesztésű SVOPC kodek utódjának szánták; ez egy belső projekt volt a vállalat függetlenítésére a külső cégek által fejlesztett kodekektől mint az iSAC és az iLBC, illetve az ezekkel járó licencdíjak megspórolására.

A Skype 2009 márciusában tett javaslatot az IETF-nek egy széles sávú hangkodek kifejlesztésére és szabványosítására. Csaknem egy év telt el a megfelelő munkacsoport létrehozásán való vitákkal.[9] Több olyan vállalat képviselője, amely részt vett korábban a szabadalmakkal terhelt versenytárs formátumok szabványosítási folyamatában, ellenezte egy új, jogdíjmentes kodek szabványosítási folyamatának megkezdését. Ezek közé tartoztak a Polycom és az Ericsson – a G.719 létrehozója és licencelője – képviselői, továbbá a G.718 létrehozásánál bábáskodó France Télécom, Huawei és Orange Labs (France Télécom-részleg) is.

A munkacsoport végül 2010 februárjában alakult meg, és a hozzátartozó ITU-T Study Group 16 is ígéretet tett munkájának támogatására.

2010 júliusában mutatták be egy hibrid formátum prototípusát, ami a két jelölt kodek, a SILK és a CELT kombinációjaként működött. 2010 szeptemberében az Opust benyújtották az IETF-hez szabványosítási javaslatként. Rövid ideig a formátum „Harmony” néven futott, mielőtt 2010 októberében elnyerte végleges nevét.[10][11] 2011. február elején a bitfolyam formátumát feltételesen befagyasztották, már csak néhány utolsó változtatást engedélyezve rajta.[12] 2011 július vége előtt Jean-Marc Valint megbízta a Mozilla Corporation az Opuson való további munkálatokkal.[13] 2011 novemberében a munkacsoport kiadta az utolsó felhívást a bitstream formátumának esetleges változtatására, majd 2012. január 8-án befagyasztották azt.[14] 2012. július 2-án az IETF elfogadta szabványosításra az Opust.[15] A referenciaszoftver 2012. augusztus 8-án érte el a kiadásra jelölt státust.[16] A végső specifikáció az RFC 6716-ban jelent meg 2012. szeptember 10-én,[7][17] a referenciaimplementáció 1.0 és 1.0.1 verziói a rákövetkező napon jelentek meg. Eközben folyt a referenciakódoló kísérleti forráskódágán a munka, az eredmények közt szerepelt a változó bitrátát kezelő mechanizmusok szélesebb körű használata és az ezzel járó jelentősen feljavult hangminőség, főleg tonális hangmintákon.

Minőségi összehasonlítás, teljesítmény alacsony késleltetés esetén

[szerkesztés]
Az Opus és más, népszerű kodekek kódolási hatékonyságának összehasonlítása

Az Opus hangminősége kiválónak bizonyult,[5] a tesztek szerint magasabb bitrátákon is versenyképes marad az olyan, nagyobb késleltetési idejű kodekekkel mint a HE-AAC vagy a Vorbis.[18]

A zenehallgatási tesztekben a kodek magasabb teljesítményt mutat a HE-AAC kodekekhez képest, melyek addig a szabadalmazott SBR (spektrálissáv-replikáció, spectral band replication) technológiának köszönhetően uralták a terepet.[19][20]

Az Opus algoritmikus késleltetése igen alacsony,[3] ami előfeltétele az alacsony késleltetésű kommunikációs csatornákon való alkalmazásához; alkalmas beszélgetés, hálózati zenélés, élő események szájszinkronjának közvetítésére egyaránt. A kodek teljes algoritmikus késleltetése az élő hangfolyam kódolásához és a dekódolásához szükséges idők összegéből adódik, nem számolva a feldolgozás sebességével és az átvitel idejével; a késleltetés adódhat például a hangminták puffereléséből, hogy elegendően legyenek egy-egy blokk vagy keret kitöltéséhez, az MDCT átfedési ablakához, a dekóder zajformálási előolvasásához vagy bármilyen más célú előolvasáshoz, vagy az VBR MP3-kódolás esetében a bit reservoir (bittartalék) céljára.[21]

A teljes egyutas késleltetés 150 ms alá szorítása a legtöbb VoIP rendszer célkitűzése,[22] mert ez szükséges ahhoz, hogy a késleltetés ne zavarja meg a beszélőváltás folyamatát, a közbeszólásokat. A zenészek mintegy 30 ms hangkésleltetésnél nem esnek ki a ritmusból,[23] nagyjából a Haas-hatás összeolvadási idejének megfelelően, bár a saját hangszer visszajátszási késleltetési idejének és a kommunikációs csatorna késleltetésének összehangolása segíthet.[24] A szájszinkron megteremtéséhez a javaslatok szerint 45-100 ms hangkésleltetés lehet elfogadható.[25]

Az Opusszal minőségi, illetve bitrátabeli engedményeket téve az algoritmikus késleltetés lejjebb is szorítható (5,0 ms minimumig).[26] Az alapértelmezett Opus keret 20 ms hosszúságú, ehhez azonban hozzá kell adni további 2,5 ms előolvasási időt a CELT réteg MDCT-jének átfedési ablakához és a SILK réteg zajformálásához, így a késleltetési idő tipikus értéke 22,5 ms. A SILK réteg kerethosszának minimuma 10 ms (12,5 ms késleltetés), a CELT réteg kereténél ez 2,5 ms (5,0 ms késleltetés).[27]

Támogatása

[szerkesztés]

A formátum és az algoritmusok dokumentációja mindenki számára hozzáférhető, a referenciaimplementáció szabad szoftverként hozzáférhető. A Xiph különálló kódolóból és dekódolóból álló referenciaimplementációját (opus-tools) BSD licenc alatt tették közzé. C programozási nyelven írták, lebegőpontos egységgel rendelkező és azzal nem rendelkező hardverarchitektúrákra is lefordítható. A hozzá tartozó diagnosztikai eszköz, az opusinfo egy-egy Opus fájl részletes technikai információit listázza, köztük a szabványnak való megfelelést. A vorbis-tools részét képező ogginfo eszköz alapján írták, így, a kódolótól és a dekódolótól eltérőn GPL 2 alatt elérhető.

VoIP-szoftverek

[szerkesztés]
  • A játék közbeni kommunikációs Mumble szoftver fő kodeke az Opus.[28][29]
  • A Phoner és PhonerLite SIP-alapú softphone-ok támogatják az Opust (annak korai draft státusától kezdve)
  • Az SFLphone nevű SIP- ésIAX2-klienst ellátták Opus-támogatással.[30]
  • Az Opus Skype-kliensbe integrálása elkészült, bár még nem jelentettek meg Opust támogató verziót
  • A TrueConf videokonferenciás megoldásai támogatják az Opust.[31]
  • A Jitsi 2.0 verziójában valósult meg az Opus-támogatás, a VP8 videóval együtt.[32][33][34]
  • Az Empathy azonnali üzenetküldési kliens bármely GStreamer által támogatott formátumot támogat, köztük az Opust is.
  • A Line2 lecserélte az általuk használt kodeket az Opusra.[35]
  • A CSipSimple-hez készült Codec Pack a következő kodekek támogatását tartalmazza: Opus codec, codec2, g722.1 & g726
  • A TeamSpeak 3 támogatja az Opust beszéd és zene átvitelére a server 3.0.7 és a client 3.0.10 verziókban.[36][37]

Webes keretrendszerek, böngészők

[szerkesztés]
  • A WebRTC implementációiban az Opus támogatás kötelező.[38]
  • A Mozilla támogatja az Opust a Firefox és a Thunderbird 15-ös verziójától kezdődően.[39]
  • A használt backendtől függően az Opera támogatja a beágyazott Opus fájlok lejátszását.[40] Az Opus és a WebRTC támogatása szerepel a fejlesztési ütemtervben.[41]
  • A Chromium és a Google Chrome a 25-ös verziótól támogatják az Opus lejátszását, bár az Opus-tartalom lejátszása az <audio> element részeként csak a 26-os verzióban lett alapértelmezetten engedélyezve.

Hangközvetítés

[szerkesztés]

Operációs rendszerek és asztali multimédiás keretrendszerek

[szerkesztés]
  • Debian GNU/Linux alatt az Opus fejlesztési eszközöket és a támogató programkönyvtárakat a következő stabil verzió, a 2013 elejére várt „wheezy” repositoryjából lehet telepíteni.[45]
  • Microsoft Windows alatt elérhetők az Opust támogató DirectShow-szűrők, köztük a DC-Bass Source Mod és a LAV Filters.[46]
  • A GStreamerbe teljes körűen beépítették az Opus-támogatást.[47]
  • Az FFmpeg a libopus külső programkönyvtáron keresztül támogatja az Opus fájlok dekódolását/kódolását.

Hardvertámogatás

[szerkesztés]
  • A Rockboxhoz a támogatás a 3.13 verziótól elérhető.[48] Ez hordozható médialejátszók egész sorozatának hardvertámogatását jelenti (köztük az Apple iPod-sorozatát, az iriver és az Archos eszközeit), továbbá a "Rockbox as an Application" (RaaA)[49] telepítésével az Android eszközöket is.

Lejátszószoftverek

[szerkesztés]
  • A VLC media player támogatja az Opust a version 2.0.4-től kezdve[50]
  • Az AIMP natívan támogatja az Opust a version 3.20 build 1125 beta 1-től.[51]
  • A foobar2000 a v1.1.14 beta 1-től kezdve támogatja a formátumot.[52]
  • Az Mpxplay egy dekóder DLL segítségével a v1.60 alpha 2-től támogatja az Opust.
  • A Media Player Classic a megfelelő kodekcsomaggal szintén támogatja.

Egyéb szoftverek

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Ogg Encapsulation for the Opus Audio Codec. IETF, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  2. ↑ Network Working Group: RTP Payload Format and File Storage Format for Opus Speech and Audio Codec. Opus codec. IETF, 2011. július 4. (Hozzáférés: 2011. október 26.)
  3. ↑ a b c Opus Codec. Opus. Xiph.org Foundation. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  4. ↑ http://arstechnica.com/gadgets/2012/09/newly-standardized-opus-audio-codec-fills-every-role-from-online-chat-to-music/
  5. ↑ a b Raymond Chen et al. Opus Testing Archiválva 2013. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben. IETF 80
  6. ↑ Firefox Beta 15 supports the new Opus audio format. Mozilla Hacks. Mozilla Foundation, 2012. július 19. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  7. ↑ a b It's Opus, it rocks and now it's an audio codec standard!. Mozilla Hacks. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  8. ↑ MatroskaOpus. XiphWiki, 2012. július 5. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  9. ↑ IETF working towards royalty-free audio codec. H-online.com, 2009. november 13. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)[halott link]
  10. ↑ Vos, Koen (2010-10-15), "Harmony became Opus", ietfcodec Discussion Archive mailing list
  11. ↑ [codec] Harmony became Opus. Ietf.org, 2010. október 15. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  12. ↑ IETF Opus codec now ready for testing. Hydrogenaudio.org. [2013. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  13. ↑ Valin, Jean-Marc: IETF update, Mozilla. LiveJournal.com, 2011. augusztus 1. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  14. ↑ Opus Codec. Opus Codec. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  15. ↑ Opus approved by the IETF. Jmspeex.livejournal.com, 2012. július 3. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  16. ↑ [opus] Release candidates for 1.0.0 and 1.0.1 are available. Lists.xiph.org. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  17. ↑ RFC 6716 on Definition of the Opus Audio Codec. Ietf.org. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  18. ↑ Maxwell, Gregory: 64kbit/sec stereo multiformat listening test — unofficial results page. Xiph.Org Foundation, 2011. [2012. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 19.)
  19. ↑ Next-Gen Low-Latency Open Codec Beats HE-AAC, Slashdot-Meldung vom 14. April 2011
  20. ↑ Summary of Opus listening test results. Internet Engineering Task Force, 2011. október 24. (Hozzáférés: 2012. január 16.)
  21. ↑ Lutzky, Manfred, Schuller, Gerald; Gayer, Marc; Krämer, Ulrich; Wabnik, Stefan (2004.). „A guideline to audio codec delay”. In AES 116th convention, Berlin, Germany, 8-11. o. [2013. február 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 30.) 
  22. ↑ Lironi, F., et al. (2005). „Multi RAB-based multimedia services over GERAN mobile networks”. Vehicular Technology Conference, VTC-2005-Fall 3, 1662-1666. o. (Hozzáférés: 2012. október 30.) 
  23. ↑ Lago, Nelson Posse, Kon, Fabio (2004. November). „The quest for low latency”. In Proceedings of the International Computer Music Conference, 33-36. o. (Hozzáférés: 2012. október 30.) [halott link]
  24. ↑ Carôt, Alexander. "Low Latency Audio Streaming for Internet-Based Musical Interaction." in Streaming Media Architectures: Techniques and Applications: Recent Advances. IGI Global, 362-383. o. (2010). ISBN 1616928336, 9781616928339 
  25. ↑ YE, NONG, VAN CHEN, and TONI FARLEY. "Qos Requirements Of Multimedia Data On Computer Networks." Proceedings of the Second International Conference on Active Media Technology, Chongqing, PR China, 29-31 May 2003. World Scientific Publishing Company Incorporated, 183-189. o. (2003). ISBN 9812383433, 9789812383433 
  26. ↑ Montgomery, Christopher: A quick showcase of the bleeding edge... CELT 0.10.0 @ constant PEAQ value, varying latency. CELT v0.10 (latest prior to Opus integration). xiph.org. [2013. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
  27. ↑ Valin, Jean-Marc et al.: Opus Codec Overview. IETF RFC 6716. IETF. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
  28. ↑ Kommentare zu: Was ich so höre ... Liste freier Musik. Natenom.name, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)[halott link]
  29. ↑ 1.2.4 - Mumble. Mumble. [2014. július 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  30. ↑ SFLphone — Task #14602: [Codec] Implement opus. Savoir-faire Linux, 2012. augusztus 13. [2012. december 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  31. ↑ TrueConf supports Opus. [2014. május 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 13.)
  32. ↑ (SIP Communicator) | GSOC / Opus and CELT support in. Jitsi. [2012. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  33. ↑ (SIP Communicator) | Development / Roadmap. Jitsi. [2012. október 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  34. ↑ Archivált másolat. [2016. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  35. ↑ A new Line2 for iOS experience with improved sound quality. Line2, 2012. október 18. [2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
  36. ↑ [Beta Channel TeamSpeak 3 Client 3.0.10]. TeamSpeak Forums. (Hozzáférés: 2012. december 10.)
  37. ↑ [PreRelease TeamSpeak 3 Server 3.0.7 PreRelease 2]. TeamSpeak Forums. (Hozzáférés: 2012. december 10.)
  38. ↑ Zwei Audio-Codecs für Echtzeit-Kommunikation im Browser. Heise.de. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  39. ↑ Media formats supported by the HTML audio and video elements. Developer.mozilla.org, 2012. szeptember 3. [2010. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  40. ↑ Why no official mention of Opus support?. My.opera.com, 2012. július 19. [2013. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  41. ↑ Shankland, Stephen: How corporate bickering hobbled better Web audio. CNET News, 2012. augusztus 17. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  42. ↑ Icecast 2.4 beta release. Lists.xiph.org. [2012. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  43. ↑ Absolute Radio, Listen Labs: Opus Streaming Trial. Absolute Radio. (Hozzáférés: 2012. október 30.)
  44. ↑ krad-radio/krad_radio · GitHub. Github.com, 2012. július 26. (Hozzáférés: 2012. október 5.)[halott link]
  45. ↑ Debian Webmaster, webmaster@debian.org: Details of package opus-tools in wheezy. Packages.debian.org. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  46. ↑ lavfilters — Open-Source DirectShow Media Splitter and Decoders. Google Project Hosting. [2013. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  47. ↑ GStreamer: news. Gstreamer.freedesktop.org. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  48. ↑ Rockbox Contributors: Release notes for Rockbox v.3.13. Rockbox, 2013. március 5. (Hozzáférés: 2013. március 21.)
  49. ↑ RockboxAsAnApplication2010 < Main < Wiki. Rockbox.org. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  50. ↑ VLC 2.0.4 Twoflower. VideoLAN. (Hozzáférés: 2012. október 19.)
  51. ↑ AIMP: Home Page. Aimp.ru. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  52. ↑ foobar2000 v1.1.14 beta. Hydrogenaudio Forums. [2013. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 5.)
  53. ↑ Tieline Integrates OPUS into Report-IT and IP codecs. Radio Magazine. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 18.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Opus (audio format) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Opus (hangformátum) témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Opus_(hangformátum)&oldid=26831716”