Opera (webböngésző)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Opera
Opera browser logo 2013.png
Opera 12.1 Screenshot.png
Opera 12.1 böngésző a gyorshívóját mutatva

Fejlesztő Opera Software
Első kiadás 1994. végén[1]
Legfrissebb stabil kiadás Blink

19.0.1326.56 (2014. január 28.) [2] +/-
Presto

12.16 (2013. július 4.) [2] +/-
Legfrissebb fejlesztői kiadás Next

17.0.1241.18 (2013. szeptember 13.) [2] +/-
Developer

18.0.1258.1 (2013. szeptember 11.) [2] +/-
Programozási nyelv C++[3]
Operációs rendszer Windows
OS X
Linux
FreeBSD
Solaris 10.11-ig
Platform x86
X86-64
ARM architektúra
Állapot Aktív
Kategória Webböngésző
Internetes programcsomag
Licenc Zárt forráskódú freeware nyílt forráskódú komponensekkel[4]
Az Opera weboldala

Az Opera egy ingyenes, igen kis méretű, több platformon használható internetes tevékenységeket összefogó program: elsősorban egy webböngésző, de ezen kívül tartalmaz beépített levelező klienst, hírolvasó klienst, címjegyzéket, IRC alapú csevegő klienst, RSS és Atom hírolvasót, minialkalmazásokat (widgeteket), valamint hagyományos és BitTorrent alapú letöltésvezérlőt is. Ezek a kiegészítő funkciók mindaddig rejtve maradnak az Operában, amíg a felhasználó nem kezdi el használni valamelyiket.

Az Operát az Opera Software, egy Oslóban jelenleg is működő norvég cég készíti. A böngésző Presto elnevezésű motorját (rendering engine) több kereskedelmi partner is használja, mint például az Adobe és a Macromedia a weblapok előnézetéhez a GoLive és Adobe Dreamweaver alkalmazásokban. Az Opera vezető pozíciót szerzett az okostelefonok és PDA készülékek böngészői között a kis képernyős megjelenítés technológiájának köszönhetően. Az Operát és az Opera Mini-t C++ nyelven írták.[5]

Az Opera zárt forráskódú, de ingyenesen letölthető és használható program. A jelentősebb böngészőkhöz mérten az Opera igen kis méretű – annak ellenére, hogy funkcionalitása sokkal szélesebb körű. Az Opera magas szinten követi a webes szabványokat. Ezt az irányvonalat jól jellemzi, hogy több alkalmazottja tagja a W3C konzorciumnak. A böngésző biztonság tekintetében is kiemelkedő eredményeket ért el, a többi böngészőhöz képest jóval kevesebb biztonsági hibát fedeztek fel benne, és ezeket is nagyon gyorsan kijavították.

Az Operának léteznek speciális verziói mobiltelefonokra és más eszközökre is. A böngésző mobil változata, az Opera Mini minden Java-képes mobiltelefonon elérhetővé teszi a böngészést, használata ingyenes.

A fejlesztés története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A böngésző eredeti logója
A böngésző korábbi logója 2009. augusztus 25-től a 15-ös verzióig
A böngésző új logója a 15-ös verzió óta

1992 körül Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsøy a Televerket (jelenleg Telenor) nevű norvég telefonos cégnél dolgoztak egy azóta elhalt, ODA nevű program fejlesztésén. Ez a csoport indította el az első norvég Internet szervert és honlapot 1993-ban, de az akkor elérhető Mosaic böngészőt túl egyszerűnek találták ahhoz, hogy hatékonyan lehessen használni. Ennek fényében a csoport megkezdte egy új böngésző tervezését az alapoktól, melynek fejlesztésébe a Televerket is beleegyezett, így az első prototípus már 1993 végére elkészült. 1994-ben a Televerket állami tulajdonba került, de az Opera fejlesztése tovább folytatódott. 1995 végén megalakult az Opera Software cég, bár továbbra is az azóta Telenor névre váltott anyacég irodáiban dolgoztak. Az eredetileg Multitorg Operaként ismert böngésző az MDI, vagyis a több ablakos felület és az oldalsávok miatt hamar elterjedt.

2003 januárjában jelent meg az Opera 7-es verziója, mely már egy teljesen újraírt, Presto nevű renderelő motort tartalmazott, emiatt a CSS és DOM szabványok támogatása jelentősen javult. Az addigi egyszerű böngésző egy sokfunkciós Internetes csomaggá alakult, melynek a felülete így túlságosan zavaró volt az újabb felhasználók számára.

2004 augusztusában jelent meg az Opera 8 első beta változata, akkor még 7.6-os verzióként. Ez továbbfejlesztett XML támogatást, valamint hangvezérlést is tartalmazott. Közben az Opera több más platformon is megjelent, sőt a kisképernyős készülékek piacán vezető pozíciót szerzett, mivel az általa kifejlesztett Illeszkedés funkció a weblapokat sokkal olvashatóbbá tette. 2005 áprilisában jelent meg az Opera 8 végleges változata, amely már tartalmazta az SVG Tiny szabványt és a felhasználói JavaScript-et, valamint egy átrendezett és egyszerűsített kezelőfelületet kapott, ami arra utal, hogy a böngésző célcsoportja a számítógépes szakértők helyett az átlagfelhasználók irányába változott.

2005 szeptemberében az Opera újra üzleti modellt váltott. A 8.5-ös verzió megjelenésével – a többi nagy böngészőhöz hasonlóan – megszüntette a böngésző reklámokkal támogatott verzióját, így már a teljes értékű változatot is regisztráció nélkül, ingyen lehetett használni.

2006 júniusában jelent meg a böngésző 9-es verziója, amely továbbra is ingyenes maradt. Ebben a változatban jelentek meg a minialkalmazások (widgetek). Ezek kis különálló, – de a böngésző motorját használó, – változatos funkciókat megvalósító AJAX alkalmazások. Az Opera 9-ben jelent meg a BitTorrent támogatás és a beépített forráskód-szerkesztő.

2008. június 12-én jelent meg a 9.50-es verzió és jelentős fejlesztéseket foglalt magában, funkciókészlete többek közt az Opera Linkkel, vagyis a könyvjelzők, gyorshívó, személyes sáv és jegyzetek online szinkronizációjának képességével bővült.[6][7]

Az Opera 9.60 kisebb változásokat tartalmazott, mint RSS előnézet, bővítették az Opera Linket a keresőmotorok és beírt előzmények szinkronizálási lehetőségével. Az Opera Mail is apróbb fejlesztéseken esett át.

2009. június 3-án jelent meg az Opera 10. Ennek a böngészőnek a publikus alfa-verziója teljesítette elsőként az Acid3 tesztet 100/100-ra pixelpontos megjelenítéssel 2009. március 28-án. Fontosabb újításai közé tartozik a Hunspellt használó beépített helyesírás-ellenőrző, a HTML formázási lehetőségek a levelezőben és az automatikus verziófrissítés. A Presto 2.2.15-ös verziószámú megjelenítőmotor kapott benne helyet, webfont, SVG font, alpha transparency, RGBA és HSLA támogatással, valamint frissült az Opera Dragonfly nevű webfejlesztői eszköze.

2009. szeptember 1-jén jelent meg az Opera 10.10, amelyben helyet kapott az eredetileg az Opera 10 nagy dobásának számító Opera Unite nevű webszerver szolgáltatással egybekötött webalkalmazás API, amely segítségével nemcsak megoszthatunk néhány kattintással bárkivel több gigabájtnyi adatot anélkül, hogy feltöltenénk azt egy harmadik fél tárhelyére, hanem Operás kiegészítőket lehet hozzá írni HTML, CSS, PHP és JavaScript alapokon.

2010. március 2-án jelent meg az Opera 10.50. Az Opera támogatta először a böngészők közül a Windows 7 thumbnailjeit és a downloadbart (nyilván az Internet Explorer után, mivel azt vele együtt adta ki a Microsoft).

Fontosabb funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Példa egérmozdulatokra az Operában
Opera back mouse gesture.svg Vissza: tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el balra és engedje fel.

Alternatíva: tartsa lenyomva a jobb gombot és kattintson a bal gombbal

Opera forward mouse gesture.svg Előre: tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el jobbra és engedje fel.

Alternatíva: tartsa lenyomva a bal gombot és kattintson a jobb gombbal

Opera new tab mouse gesture.svg Új lap: tartsa lenyomva az egér jobb gombját, mozdítsa el lefelé és engedje fel.

Egy linkre kattintva az egér középső gombjával hasonló hatása van, de az új lap a háttérben nyílik meg.

Az Opera gazdag funkciókészlete azonnal elérhető a böngészőben, nincs szükség kiterjesztések használatára. A legtöbb funkció (mint például a levelező, a csevegő vagy a hírolvasó) egészen addig rejtve marad, amíg a felhasználó el nem kezdi azokat használni.

Könnyen használható[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera fejlesztése során mindvégig szem előtt tartotta a kis méret és a gyorsaság megőrzését, valamint a könnyű használhatóságot.

Az Opera böngésző vezette be elsőként az egérmozdulatokat, de a böngésző minden funkciója elérhető a billentyűzetről is. Ezek a funkciók ráadásul testreszabhatóak a felhasználó ízlése szerint.

Az Opera 8 egyik újdonsága az illeszkedés, amely úgy formázza át a weblapokat, hogy azok (oldalirányban) ne lógjanak le a képernyőről, szükségtelenné téve ezáltal a vízszintes görgetősávot. Az Opera egyedülálló nagyításával kombinálva ez a funkció igen hasznos segédeszköz (az Opera a nagyítás során a weblap minden elemét, beleértve a képeket, egyenlő mértékben nagyítja).

Az Opera a legtöbb jelenlegi internetes szabványt támogatja, mint például a CSS2, HTML 4, XHTML 1, HTTP 1.1, DOM2, JavaScript, PNG, SVG, Unicode, és Unicode Bidi.

A HTML5 teszt weboldalán az Opera 15 423/500 pontot ér el 9 bónuszponttal.[8]

Böngészés füleken[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera jóval a jelenlegi füles böngészők megjelenése előtt támogatta ezt a funkciót, amelyet az MDI több ablakos technológiával keresztezett, így az a szokásosnál is több lehetőséget biztosít. A füles böngészés lehetővé teszi, hogy egyetlen ablakon belül több lapot jeleníthessünk meg. Az Opera a fülek ablakait is képes átméretezni, átrendezni, vagy több Opera ablak között átmozgatni.

Az Opera a böngészés alatt megnyitott oldalakat (és füleket) elmenti, ezért a számítógép lefagyása esetén képes a böngészést ott folytatni, ahol az abbamaradt. A felhasználó maga is elmentheti az aktuális böngészési folyamatot egy ilyen ablakhelyzetbe, és ezt később bármikor visszatöltheti. Egy ablakhelyzet nem csak a megnyitott oldalakat tartalmazza, hanem azok előzményeit és lapon belüli pozíciójukat is.

Gyorsaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera feldolgozási sebesség tekintetében a legjobbak között van, több teszt szerint is a leggyorsabb.[9] Az Opera korábban is a leggyorsabb böngészők közé tartozott, azonban a Sunspider, a Celtic Cane és a V8 2009. márciusi eredményei szerint a Google Chrome, a Safari és részben a Firefox is megelőzte, csupán az Internet Explorer maradt le mögötte.[10] Az Opera 10.50 az előző verzióhoz képest nyolcszor gyorsabb, ezzel újra az élvonalba került.

Az Opera a böngészés gyorsítása érdekében folyamatosan tárolja a gyorsítótárban a megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap azonnal megjelenik, ráadásul az űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapok és ablakok egy kattintással újranyithatók a képernyő jobb felső sarkában található Bezárt fülek gombra kattintva.

Az Opera volt az első böngésző, amely képes volt a zavaró felugró ablakokat letiltani. Jelenleg az alapbeállítás szerint az Opera minden olyan felugró ablakot blokkol, amelyet nem a felhasználó nyitott meg.

Testreszabhatóság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera megjelenése a bőrök használatával egyetlen kattintással, újraindítás nélkül megváltoztatható. A böngészés során az F12 billentyű lenyomásával azonnal elérhetők a legfontosabb beállítások, míg a beállítások menüpont alatt az Opera minden funkciója részletesen testreszabható. Az eszköztárak gombjait és elemeit egyszerűen lehet mozgatni a különböző eszköztárak között. A tapasztaltabb felhasználók átírhatják a billentyűparancsokat, a menüket, és szinte az Opera összes funkcióját.

Kiterjesztések támogatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera 11-es verziójának fő újítása a kiterjesztések (angolul: extensions) támogatása[11], melyet először 2010 október 21-én az Opera 11 első publikus alfájával próbálhatott ki a nagyközönség [12]. Induláskor összesen 15 alkalmazásal lehetett tesztelni az új funkciót, és kicsit több, mint egy év múlva, 2012 januárjában lépték át az 1000 darabot[13].

Megszűnt funkciók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minialkalmazások (widgetek)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera 9-es verziójától olyan kis AJAX alkalmazások kaptak helyet a szoftverben, amelyek a böngészőn kívül, de annak motorját felhasználva működnek, és különböző változatos funkciókat valósítanak meg. Ennek előnye, hogy webes nyelveken lehet platformfüggetlen alkalmazásokat készíteni, és futtatásuk feltétele csak a telepített böngésző. A minialkalmazások sosem lettek igazán népszerűek, ezért az Opera bejelentette, hogy a 12.00-es verzióval megszünteti őket.

Opera Unite[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera Unite (magyarul Opera Egyesítő) funkció az Opera 10 béta kiadásában jelent meg 2009. június 16-án. Az új funkció segítségével a böngészőt futtató gépünkből tudunk pár kattintással szervert csinálni, vagyis segítségével képeket, jegyzeteket és fájlokat oszthatunk meg másokkal anélkül, hogy előzőleg fel kellene tölteni egy külső szerverre. A Unite funkciói bővíthetők, a hivatalos weblapról telepíthetők hozzá az új eszközök. A Unite sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért az Opera 12.00 verziótól kezdve alapértelmezésben le lettek tiltva és 2012 végén a szolgáltatást leállították.

Hangvezérlés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera 8 egyik újdonsága volt a hangvezérlés, amivel a korlátozott képességű felhasználók (vakok, gyengénlátók vagy mozgáskorlátozottak) akár a hangjukkal is irányíthatták a böngészőt, vagy felolvastathatták vele a weblapokat. Mivel az IBM-mel közös fejlesztés már régen leállt és elavulttá vált, a 12.00-ás verziótól nem elérhető a hangvezérlés.

Legújabb verziók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera jelenleg a következő platformokon érhető el, az alábbi verziókban:[6]

Jelölések
Nem támogatott Támogatott
Operációs rendszer Legújabb verzió
Mac OS 8.x 6.03
9.x 7.54u2
Mac OS X 10.0 Cheetah10.1 Puma 7.54u2
10.2 Jaguar 8.54
10.3 Panther 10.10
10.4 Tiger10.5 Leopard (PowerPC) 10.63
10.4 Tiger 11.10
10.5 Leopard10.8 Mountain Lion 15.0.1147.147
Windows 3.x 3.62
95/98/Me/NT 4.0 10.63
2000 12.02
XP8.1 15.0.1147.148
GNU/Linux Általános 12.16
FreeBSD 6.x, 7.x, 8.x 12.16
Solaris Intel és SPARC 10.11
OS/2 és eComStation 5.12
QNX 5.2.1 (Stable)
6.01 (Beta)
BeOS 3.62

Az Opera számos mobiltelefont[14] és táblagépet[15] is támogat, melyek listáját a hivatalos weboldalon teszik közzé.

Előzetes verziók (Opera Next)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A böngésző előzetes és béta verziói folyamatosan jelennek meg, de csak a béta változatok kerülnek fel az Opera oldalára. (Ez alól kivétel az Opera 10 alpha verzió, mert azt 2008 december 4-én bárki számára elérhetővé tették[16]). Az előzetes verziókat és a nyilvános bétákat az Opera Desktop Team blogon teszik közzé.

Támogatott nyelvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Operának az angol (amerikai), valamint a nemzetközi telepítőcsomagját lehet letölteni. A nemzetközi az alábbi 55 nyelv 61 nyelvváltozatát tartalmazza: angol (brit és amerikai), afrikaans, arab, azeri, belarusz, bengáli, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia (franciaországi és kanadai), fríz, görög, grúz, héber, hindi, holland, horvát, indonéz, japán, kazak, kínai (hagyományos és egyszerűsített), koreai, lengyel, lett, litván, macedón, magyar, maláj, montenegrói, német, norvég (bokmål és nynorsk), olasz, orosz, pandzsábi, perzsa, portugál (portugáliai és brazíliai), román, skót gael, spanyol (nemzetközi és hagyományos), svéd, szerb, szlovák, szuahéli, tagalog, tamil, thai, telugu, török, ukrán, urdu, üzbég, vietnami és zulu nyelven.[17]

Korábbi változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera 11.00-ás és 12.00-ás változata továbbfejlesztett nyelvi támogatás hozott, ezzel lehetővé téve a fordítások jelentős bővülését. Előtte a fríz, grúz, hindi, tamil és telugu nyelvi változat használatához külön nyelvi telepítőfájlt kellett letölteni, afrikaansul csak a 9.27-es változat volt elérhető, pandzsábi nyelven a 9.02-es, thaiul a 8.54-es, írül a 7.54-es, valamint északi számiul, galiciaiul, héberül, izlandiul, románul, skótul, szlovénül és walesiül pedig csupán a 6.06-os.[17] Sokáig magyar nyelvű verziók sem jelentek meg folyamatosan, magyarításokat viszont mindig kiadtak a hivatalos angol verziókhoz, így teljes egészében magyar nyelven lehetett használni a böngészőt.

Verziótörténet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szín Jelentés
Vörös Régi kiadás
Zöld Jelenlegi stabil kiadás
Kék Jelenlegi bétakiadás
Lila Jelenlegi fejlesztői kiadás
Verziótörténet
Főváltozat Alváltozat Kiadás dátuma Böngészőmotor Újítások
1 1.0 1994. április n. a. Első kiadás
2 2.0 1996. április n. a. Első publikus kiadás
3 3.0 1997. december 31. n. a. JavaScript támogatás
3.5 1998. november Elektra CSS támogatás
3.6 1999. május 12. Elektra Hibajavítások
4 4.0 2000. június 28. Elektra E-mail kliens, platformfüggetlen
5 5.0 2000. december 6. Elektra ICQ és OS/2 támogatás
6 6.0 2001. november 29. Elektra Unicode, SDI és MDI támogatás
7 7.0 2003. január 28. Presto 1.0 Új kinézet, DOM és jobb CSS támogatás, Mac OS 9 nem támogatott
7.5 2004. május Presto 1.0 Új kinézet
7.6 2004. Presto 1.0 Voice XML támogatás, átméretezhető weboldalak
8 8.0 2005. április 19. Presto 1.0 SVG és jobb JavaScript támogatás
8.5 2005. szeptember 20. Presto 1.0 Biztonsági javítások
9 9.0 2006. június 20. Presto 2.0 MHTML, XLS és jobb SVG támogatás, Widget használat, BitTorrent kliens
9.1 2006. december Presto 2.0 Csalás elleni védelem, adathalász weboldalak felismerése
9.2 2007. április Presto 2.0 Gyorshívó bevezetése
9.5 2008. június 12. Presto 2.1 Jobb CSS, SVG, APNG, MathML és HauteSecure támogatás, új kinézet, szinkronizálás
9.6 2008. október Presto 2.1.1 Javított Opera Link és Opera Mail
10 10.0 2009. szeptember 1. Presto 2.4 Helyesírás-ellenőrzés, RGBA és HSLA támogatás, Opera Turbo
10.50 2010. február Presto 2.5.24 Új JavaScript motor és grafikus háttér
10.60 2010. június Presto 2.6.30 WebM támogatás, AVG malware védelem
11 11.0 2010. december 16. Presto 2.7.62 Kiterjesztések kezelése
11.10 2011. április 12. Presto 2.8.131 Jobb Opera Turbo, megújult gyorshívó
11.50 2011. június 28. Presto 2.9.168 jelszó szinkronizáció, gyorshívó kiegészítők, Opera Next telepítő a fejlesztői verziókhoz, HTML5: dataset, Session history, time elem támogatás
11.60 2011. december 6. Presto 2.10.229 HTML5 Parser (Ragnarök), megújult levelező kinézet, "csillag" menü, teljes ECMAScript 5.1 támogatás
12 12.00 2012. június 14. Presto 2.10.289 kísérleti GPU gyorsítás és WebGL támogatás, WebRTC (webkamera) támogatás, 64 bit támogatás, új témák, HTML5: Drag and Drop, Do Not Track és Paged Overflow támogatás, megszűnt az Opera Unite, Opera Widgets és a felolvasó funkció
12.10 2012. november 6. Presto 2.12.388 SPDY támogatás és DNS előtöltés, ICC színprofilok, jobb Windows 8 és OS X támogatás, HTML5: Fullscreen és Screenshot API, teljes CSS Flexbox implementáció
15 15.00 2013. július 2. Blink 537.36 új WebKit alapú Blink böngésző motor, új felhasználói felület, jobb oldal kompatibilitás, automatikus frissítések, kombinált cím és keresősáv, továbbfejlesztett gyorshívó, új gyűjtőlap funkció, új felfedezés funkció, „Rally” mód
16 16.00 2013. július 19. Blink 537.36 Geolocation API, űrlap autokitöltő, Windows 7/8 jump-list támogatás, opera:flags (kísérleti funkciók)
Főváltozat Alváltozat Kiadás dátuma Böngészőmotor Újítások


Az Opera licence[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera zárt forráskódú szoftver, viszont az asztali változata ingyenesen letölthető. Az 8.5-ös verzió előtt két változatban lehetett használni: ingyenesen, de reklámokkal támogatva, vagy regisztrációt követően reklámok nélkül. A 8.5-ös verzió óta a regisztráció megszűnt, és nincsenek többé reklámok a böngészőben.

Reklámok és regisztráció[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régebbi verziókban kétfajta reklám közül lehetett választani:

  • állandó méretű, véletlenszerűen válogatott grafikus reklámblokk a böngésző jobb felső sarkában
  • kisebb, szöveges reklám, amely a Google Ad-Words programján keresztül a böngészéshez kapcsolódó reklámokat jelenített meg

A regisztrált programhoz kiemelt terméktámogatást is járt. A diákok számára a fejlesztők kedvezményes regisztrációs lehetőséget biztosítottak, az oktatási intézmények pedig ingyen kaphattak licencet. A magánfelhasználók egy promóciós programban való részvétellel juthattak ingyenes licenchez. A regisztráció során kapott licenc érvényessége egy háztartáson belül minden számítógépre és minden operációs rendszerre kiterjedt.

Az Opera 2005 augusztusában, a 10. születésnapja alkalmából ingyen licencet adott minden érdeklődőnek egy napon keresztül, majd nem sokkal később a szoftvert is ingyenessé tette.

Kritikák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Opera legnagyobb kritikája 2005 őszéig, a 8.5-ös verzió megjelenéséig az volt, hogy az ingyenes verziót reklámokkal tartották fenn, míg más böngészők ingyenesek és reklámmentesek. Ez azonban már a múlté, hiszen az említett verzió megjelenése óta teljesen ingyenes és reklámmentes az Opera.

Kifogásolni szokták még a forráskód zártságát is, ez azonban kevésbé indokolt, mivel a felmerülő hibákat mindig pár napon belül orvosolták javítócsomaggal, amellett a zárt forráskód is szerepet játszik a biztonságosság fenntartásában.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Opera version history — Opera 1 series. Opera Software, 2012. február 21. (Hozzáférés: 2012. február 21.)
  2. ^ a b c d Opera 16 update! (angolul)
  3. Lextrait, Vincent: The Programming Languages Beacon, v10.3, 2010. July. (Hozzáférés: 2010. szeptember 5.)
  4. Opera 12.00 Beta for Windows Changelog. Opera Software. (Hozzáférés: 2012. július 8.)
  5. The Programming Languages Beacon. (Hozzáférés: 2010. november 15.)
  6. ^ a b Az Opera változatainak jegyzéke. (Hozzáférés: 2012. június 29.)
  7. Az Index cikke a 9.50-es változatról. (Hozzáférés: 2012. július 23.)
  8. HTML5 test compare browsers. (Hozzáférés: 2013. július 4.)
  9. itcafe.hu – Letölthető a leggyorsabb böngésző, az Opera 10.50 bétája. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
  10. Csak a készítője szerint gyors az új Explorer. (Hozzáférés: 2012. július 9.) (Index, 2009. március 20.)
  11. Karbonade: Kiterjesztések Operában, ledőltek a korlátok, 2010. október 14. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  12. Espen André Øverdahl: Come and play with Opera extensions, 2010. október 21. (Hozzáférés: 2010. október 21.)
  13. EAleksander Aas: 1001 Opera Extensions, 2012. január 27. (Hozzáférés: 2012. november 10.)
  14. Az Operát támogató mobiltelefonok listája
  15. Az Operát támogató táblagépek listája
  16. Opera 10 alpha bejelentés. (Hozzáférés: 2012. szeptember 12.)
  17. ^ a b Az Opera böngésző nyelvi fájljai. (Hozzáférés: 2012. június 28.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Opera (webböngésző) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]