Ugrás a tartalomhoz

Királylazac

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Oncorhynchus tshawytscha szócikkből átirányítva)
Királylazac
Kifogott példány
Kifogott példány
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Protacanthopterygii
Rend: Lazacalakúak (Salmoniformes)
Család: Lazacfélék (Salmonidae)
Alcsalád: Lazacformák (Salmoninae)
Nem: Oncorhynchus
(Suckley, 1861)
Faj: O. tshawytscha
Tudományos név
Oncorhynchus tshawytscha
(Walbaum, 1792)
Szinonimák
Szinonimák
  • Oncorhynchus chouicha Jordan & Gilbert, 1883
  • Oncorhynchus cooperi (Suckley, 1861)
  • Oncorhynchus tschawytscha (Walbaum, 1792)
  • Oncorhynchus tshawytsha (Walbaum, 1792)
  • Salmo cooperi Suckley, 1861
  • Salmo orientalis Pallas, 1814
  • Salmo quinnat Richardson, 1836
  • Salmo richardi Suckley, 1861
  • Salmo richardii Suckley, 1861
  • Salmo tschawytscha Bloch & Schneider, 1801
  • Salmo tschawytscha Walbaum, 1792
  • Salmo tshawytscha Walbaum, 1792
  • Salmo warreni Suckley, 1861
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Királylazac témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Királylazac témájú kategóriát.

A királylazac (Oncorhynchus tshawytscha) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának lazacalakúak (Salmoniformes) rendjébe, ezen belül a lazacfélék (Salmonidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

[szerkesztés]

A királylazac legfőbb elterjedési területe a Jeges-tenger és a Csendes-óceán északi része nyugatól egészen keletig. Továbbá megtalálható a Japán-, az Ohotszki- és a Bering-tengerekben is. Az alaszkai Point Hopetól egészen a kaliforniai Ventura-folyóig fellelhető, néha San Diegoig is lehatol. A hal még megtalálható Honsú körül és az arktiszi Coppermine-folyóban is.

Oda ahová betelepítették, jelentős károkat okoz.

Megjelenése

[szerkesztés]

A hal általában 70 centiméter hosszú, de akár 150 centiméteresre is megnőhet. Testtömege legfeljebb 61,4 kilogramm. 13-19 csigolyája van. Testének háti részén és farokúszójának mindkét nyúlványán, kis fekete foltok láthatók. Állkapocscsontján is van fekete foltozás. Áramvonalas teste, a felnőtt példányoknál, szemből nézve, összeszűkült és valamivel magasabb, mint a rokon fajoké. A tengerben a királylazac színezete a háton, a sötét zöldestől és kékes feketéig változik, sok apró fekete folttal, míg hasi része, ezüstös. Az édesvízben a színezete átváltozik az íváshoz szükséges színekre, vagyis olajzöldre, vörösre vagy lilásra. A hímek esetében nagyobb a változás, mint a nőstények esetében.

Életmódja

[szerkesztés]

A királylazac anadrom vándorhal, vagyis élete nagy részét a tengerben tölti, ívni pedig a folyókba jön fel, emiatt egyaránt képes megélni sós-, brakk- és édesvízben is. Legfeljebb 375 méter mélyre merül le. Tavakban is megtalálható. A folyókban az ivadék és fiatal rovarokkal és apró rákokkal táplálkozik, míg a tengerben a kifejlett állat halakat, rákokat, főleg Euphausia pacifica krillt és egyéb gerincteleneket fogyaszt. A fiatalokra nagyobb halak és madarak, a felnőttekre nagy testű emlősök és halász sasok vadásznak.

Legfeljebb 9 évig él.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ívási időszakban a felnőtt hal visszatér szülő folyójába. Az ivadék akár 3 hónaposan elindulhat a tengerek felé, azonban többségük 1 évet vár. Egyes ivadék, akár 3 évet is vár, amíg elindul. Egyes példány, az egész életét a partok mentén tölti, míg másik példány élete során hosszú vándorutakat tesz meg.

Felhasználása

[szerkesztés]

Ezt a halat ipari mértékben halásszák. A sporthorgászok is kedvelik. Alaszkában nagy mértékben tenyésztik is. A városi akváriumok is szívesen tartják. Húsa általában vörös, de fehér is lehet; az előbbi színű drágább. Frissen, szárítva, füstölve, sózva vagy fagyasztva árusítják; főzve és sülve fogyasztható. Szervei sok vitamint tartalmaznak.

Források

[szerkesztés]