Nyizsnyekamszk

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nyizsnyekamszk (Нижнекамск)
Nizhnekamsk.jpg
Nyizsnyekamszk címere
Nyizsnyekamszk címere
Nyizsnyekamszk zászlaja
Nyizsnyekamszk zászlaja
Közigazgatás
Ország Oroszország
Polgármester Ajdar Mietszyn
Irányítószám 423585
Körzethívószám 8555
Népesség
Teljes népesség237 250 fő (2017)[1] +/-
Földrajzi adatok
Időzóna UTC+03:00
Elhelyezkedése
Nyizsnyekamszk (Oroszország)
Nyizsnyekamszk
Nyizsnyekamszk
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′Koordináták: é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′
Nyizsnyekamszk weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyekamszk témájú médiaállományokat.

Nyizsnyekamszk (oroszul: Нижнекамск) város Oroszország európai részén, a Káma partján, Tatárföldön, a Nyizsnyekamszki járás székhelye. Tatárföld harmadik legnépesebb városa, a kőolajfeldolgozás és a vegyipar központja.

Népessége: 234 044 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]

Elhelyezkedése[szerkesztés]

Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 237 km-re keletre, Naberezsnije Cselnitől csupán 35 km-re nyugatra, az Alsó-Káma bal partján, a Zaj folyó torkolata közelében helyezkedik el. A legközelebbi vasútállomás a 35 km-re fekvő Krugloje Polje, az AgrizNaberezsnije CselniAkbas vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

A település a kis Afanaszovo falu mellett keletkezett az 1960-as évek elején és 1966-ban lett város. Létrejötte a Káma bal partjára tervezett nagyszabású ipari fejlesztési program eredménye. 1958-ban született a kormány- és párthatározat, mely előírta a folyó partján egy nagy vegyi kombinát építését, a műanyag- és műszálgyártás meghonosítását. A kőolaj-feldolgozáshoz többek között a Tatárföld délkeleti részén, Almetyjevszk környékén megnyitott romaskinói olajmező biztosította az alapanyagot.

A petrolkémiai kombinát első egységei 1968-ban kezdték meg a termelést. Nyizsnyekamszkban az ország akkor legnagyobb műgumi- és műanyaggyára épült fel. Nyersanyaga a kísérőgáz-feldolgozó üzemek cseppfolyósított terméke és az üzemhez tartozó kőolaj-finomítóból származó benzin volt. Etilénvezeték épült, azon szállították az etilént többek között Kazanyba, később Permbe is.[3] 1975-re készült el az első autógumi-köpeny gyárrészleg.

A lakónegyedeket fokozatosan, a gyárakkal egyidejűleg építették ki, az ipari zónától néhány km-re nyugatra. A népesség tíz év alatt, 1970-től 1980-ig több mint két és félszeresére nőtt. A gyáróriás első lépcsője 1980-ig minden részletében elkészült. Az 1980-as években üzembe helyezték a második etilént gyártó olefinművet is.

A népesség változása[szerkesztés]

Év Lakosság
1970 49 000
1979 134 200
1989 190 800
2001 224 400
2010 234 000

Gazdaság, 21. század[szerkesztés]

A 47. számú mikrorajon építése (2015)
  • Nyizsnyekamszknyeftyehim (ОАО Нижнекамскнефтехим):[4] Európában az egyik legnagyobb petrolkémiai vállalat, vezető helyet foglal el a szintetikus gumi- (kaucsuk) és műanyaggyártásban. 1967-ben alapították, a TAIF cégcsoport tagja. Alapvető termékei:
    • szintetikus gumik általános és speciális célokra
    • műanyagok: polisztirol, polipropilén, polietilén és (ABS) műanyag;
    • monomerek, amelyek alapanyagként szolgálnak gumi és műanyagok előállításához;
    • egyéb petrolkémiai termékek (etilén-oxid, propilén-oxid, alfa-olefinek, felületaktív anyagok)
  • Nyizsnyekamszksina (ПАО Нижнекамскшина), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. 1973-ban termelni kezdett az akkori kombinátból leválasztott és önálló vállalattá alakított gumiabroncsgyár. Alapvető termékei: gumiabroncs gyártása személy- és tehergépkocsik, traktorok számára.[5].
  • TANEKO (ТАНЕКО), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. Alapvető tevékenysége: kőolajfeldolgozás, üzemanyag (autóbenzin) gyártás.[6].

Közlekedés[szerkesztés]

A városban az 1960-as években szervezték meg a villamosközlekedést. Az első rövid vonalat 1967-ben nyitották meg, azóta összesen hét villamosvonal üzemel.[7].

A polgári repülőtér, Begisevo Nyizsnyekamszktól 21 km-re keletre helyezkedik el. Nem csak a várost, hanem Naberezsnije Cselnit (24 km) és az egész Alsó-Káma agglomerációt szolgálja ki. 2015 és 2018 között személyforgalma megduplázódott. 2018-ban 777 ezer utasa volt, és kínálata kilenc új járattal bővült.[8].

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
  2. A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
  3. Antal Zoltán i. m. 300. o.
  4. О компании (nknh.ru, hozzáférés: 2020-05-27)
  5. Nyizsnyekamszksina (shina-kama.ru, hozzáférés: 2020-05-27]
  6. Общая информация (taneco.ru, hozzáférés: 2020-05-28]
  7. О Предприятии (getnk.ru, hozzáférés: 2020-05-03)
  8. В прошлом году аэропорт Бегишево принял рекордное число пассажиров (rostec.ru, 2019-02-01. Hozzáférés: 2020-05-03)

Források[szerkesztés]

  • Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994) 
  • Nyizsnyekamszk (mojgorod.ru, hozzáférés: 2020-05-29)
  • Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 114., 300., 506. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)