Nyizsnyekamszk
| Nyizsnyekamszk (Нижнекамск) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Oroszország |
| Föderációs alany | Tatárföld |
| Járás | Nyizsnyekamszki |
| Polgármester | Ramil Mullin |
| Irányítószám | 423585 |
| Körzethívószám | 8555 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 237 250 fő (2017)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | UTC+03:00 |
| Elhelyezkedése | |
.svg)
 Nyizsnyekamszk
Pozíció Oroszország térképén
| |
 é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′Koordináták: é. sz. 55° 38′, k. h. 51° 49′ | |
Nyizsnyekamszk
Pozíció Tatárföld térképén
| |
| Nyizsnyekamszk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyizsnyekamszk témájú médiaállományokat. | |
Nyizsnyekamszk (oroszul cirill betűkkel Нижнекамск, tatárul Түбән Кама [Tuben Kama]) város Oroszország európai részén, a Káma partján, Tatárföldön, a Nyizsnyekamszki járás székhelye. Tatárföld harmadik legnépesebb városa, a kőolajfeldolgozás és a vegyipar központja.
Népessége 234 044 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 237 km-re keletre, Naberezsnije Cselnitől csupán 35 km-re nyugatra, az Alsó-Káma bal partján, a Zaj folyó torkolata közelében helyezkedik el.
A legközelebbi vasútállomás a 35 km-re fekvő Krugloje Polje az Agriz–Naberezsnije Cselni–Akbas vasútvonalon.
Története[szerkesztés]
A település a kis Afanaszovo falu mellett keletkezett az 1960-as évek elején és 1966-ban lett város. Létrejötte a Káma bal partjára tervezett nagyszabású ipari fejlesztési program eredménye. 1958-ban született a kormány- és párthatározat, mely előírta a folyó partján egy nagy vegyi kombinát építését, a műanyag- és műszálgyártás meghonosítását. A kőolaj-feldolgozáshoz többek között a Tatárföld délkeleti részén, Almetyjevszk környékén megnyitott romaskinói olajmező biztosította az alapanyagot.
A petrolkémiai kombinát első egységei 1968-ban kezdték meg a termelést. Nyizsnyekamszkban az ország akkor legnagyobb műgumi- és műanyaggyára épült fel. Nyersanyaga a kísérőgáz-feldolgozó üzemek cseppfolyósított terméke és az üzemhez tartozó kőolaj-finomítóból származó benzin volt. Etilénvezeték épült, azon szállították az etilént többek között Kazanyba, később Permbe is.[3] 1975-re készült el az első autógumi-köpeny gyárrészleg.
A lakónegyedeket fokozatosan, a gyárakkal egyidejűleg építették ki, az ipari zónától néhány km-re nyugatra. A népesség tíz év alatt, 1970-től 1980-ig több mint két és félszeresére nőtt. A gyáróriás első lépcsője 1980-ig minden részletében elkészült. Az 1980-as években üzembe helyezték a második etilént gyártó olefinművet is.
2024. április 2-án ukrán dróncsapás érte az olajfinomítót. (Bővebben lásd itt.)
A népesség változása[szerkesztés]
| Év | Lakosság |
|---|---|
| 1970 | 49 000 |
| 1979 | 134 200 |
| 1989 | 190 800 |
| 2001 | 224 400 |
| 2010 | 234 000 |
Gazdaság, 21. század[szerkesztés]
- Nyizsnyekamszknyeftyehim (ОАО Нижнекамскнефтехим):[4] Európában az egyik legnagyobb petrolkémiai vállalat, vezető helyet foglal el a szintetikus gumi- (kaucsuk) és műanyaggyártásban. 1967-ben alapították, a TAIF cégcsoport tagja. Alapvető termékei:
- Nyizsnyekamszksina (ПАО Нижнекамскшина), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. 1973-ban termelni kezdett az akkori kombinátból leválasztott és önálló vállalattá alakított gumiabroncsgyár. Alapvető termékei: gumiabroncs gyártása személy- és tehergépkocsik, traktorok számára.[5]
- TANEKO (ТАНЕКО), a Tatnyefty cégcsoport egyik tagja. Alapvető tevékenysége: kőolajfeldolgozás, üzemanyag (autóbenzin) gyártás.[6] 2021. július 6-án a Mol és a TANEKO közös projektjeként – a városban lévő gyárkomplexum területén – egy gumibitument gyártó üzem építését kezdték meg, átadását 2023-ra ígérték.[7][8]
Közlekedés[szerkesztés]
A városban az 1960-as években szervezték meg a villamosközlekedést. Az első rövid vonalat 1967-ben nyitották meg, azóta összesen hét villamosvonal üzemel.[9]
A polgári repülőtér, Begisevo Nyizsnyekamszktól 21 km-re keletre helyezkedik el. Nem csak a várost, hanem Naberezsnije Cselnit (24 km) és az egész Alsó-Káma agglomerációt szolgálja ki. 2015 és 2018 között személyforgalma megduplázódott. 2018-ban 777 ezer utasa volt, és kínálata kilenc új járattal bővült.[10]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.gks.ru/free_doc/doc_2017/bul_dr/mun_obr2017.rar
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 10.)
- ↑ Antal Zoltán i. m. 300. o.
- ↑ О компании Archiválva 2020. május 13-i dátummal a Wayback Machine-ben (nknh.ru, hozzáférés: 2020-05-27)
- ↑ Nyizsnyekamszksina Archiválva 2008. november 10-i dátummal a Wayback Machine-ben (shina-kama.ru, hozzáférés: 2020-05-27]
- ↑ Общая информация (taneco.ru, hozzáférés: 2020-05-28]
- ↑ «Татнефть» и венгерская MOL Group будут производить инновационный битум (taneco.ru, 2021-07-06. Hozzáférés: 2021-07-17)
- ↑ Szijjártó Tatárföldről üzente meg, hogy új korszak kezdődött a magyar gazdaságban (hvg.hu, 2021-07-07)
- ↑ О Предприятии (getnk.ru, hozzáférés: 2020-05-03)
- ↑ В прошлом году аэропорт Бегишево принял рекордное число пассажиров (rostec.ru, 2019-02-01. Hozzáférés: 2020-05-03)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Nyizsnyekamszk (mojgorod.ru, hozzáférés: 2020-05-29)
- Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 114., 300., 506. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980)
