Nyári laskagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyári laskagomba
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Agaricales
Család: Pleurotaceae
Nemzetség: Pleurotus
Tudományos név
Pleurotus pulmonarius
(Fr.) Quél. (1872)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nyári laskagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nyári laskagomba témájú médiaállományokat és Nyári laskagomba témájú kategóriát.

A nyári laskagomba (Pleurotus pulmonarius) a laskagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, lombos fák és fenyők elhalt törzsén élő, ehető gombafaj. Széleskörűen termesztik.

Megjelenése[szerkesztés]

A nyári laskagomba kalapja 2-10 cm széles, alakja eleinte domború, majd ellaposodik, kagyló, nyelv vagy lapát formát vesz fel. Széle fiatalon begöngyölt, később hullámossá válik. Felülete csupasz. Színe fehéres, krémszínű, világosbarna vagy piszkos szürkésbarna; a sötétebb barna szín nem jellemző.

Húsa vastag, rugalmas; színe fehéres, sérülésre nem változik. Szaga jellemző "laskagombaszag", íze kellemes, de nem jellegzetes.

Sűrűn álló, vékony lemezei a tönkre lefutók, a féllemezek gyakoriak. Színük fehéres.

Tönkje 1-3 cm magas és 0,5-1,5 cm vastag. Néha csökevényes lehet. Elhelyezkedése excentrikus, színe fehéres, felülete többé-kevésbé szöszös, szálas. Csoportosan nő, a tönkök a tövüknél összeforrhatnak.

Spórapora fehéres vagy szürkés, esetenként lilás árnyalattal. Spórája hengeres- ellipszoid alakú, sima, mérete 7–11 x 2–3 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Hasonlít hozzá a szintén ehető késői laskagomba, amelynek színe szürkésbarna, kékesszürkés és inkább hidegkedvelő.

A nyári laskagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fehér
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

vagy excentrikus

lefutók

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon gyakori.

Lomb- és fenyőerdőben él, ahol elhalt (esetenként élő) fatörzseken, tuskókon nő, általában csoportosan, néha tömegesen. A faanyagban fehérkorhadást okoz. Májustól szeptemberig terem.

Ehető gomba. Széleskörűen termesztik vad, nemesített vagy hibrid változatait is. A boltokban kapható laskagomba általában a nyári vagy a késői laskagomba. Termőtalajul cellulóztartalmú anyagokat - szalmát, kukoricacsutkát, fűrészport - használnak. Termesztése során a késői laskagombával ellentétben a termőtestfejlesztéshez nincs szüksége 15°C-os, hűvös helyre.

Élettani hatásai[szerkesztés]

Gyógygombaként tartják számon, számos kutatás foglalkozott, és foglalkozik hatóanyagaival. A gombából nyert vegyületek egérkísérletek során hatékonynak bizonyultak többféle tumoros megbetegedés ellen, ezen kívül hatékony támogatást tud nyújtani a magasvérnyomással, szemben, de vírus ellenes és gyulladáscsökkentő hatása is ismert.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]