Neológ zsinagóga (Brassó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Neológ zsinagóga
műemlék
Brashov synagogue entrance.jpg
Vallás zsidó
Felekezet neológ
Építési adatok
Építése 18991901
Stílus neogótikus
LMI-kód BV-II-m-B-11515
Elérhetőség
Település
Cím Strada Poarta Șchei 29.
Elhelyezkedése
Neológ zsinagóga (Brassó belváros)
Neológ zsinagóga
Neológ zsinagóga
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 22″, k. h. 25° 35′ 16″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 22″, k. h. 25° 35′ 16″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Neológ zsinagóga témájú médiaállományokat.

A brassói Bét Izrael zsinagóga (héberül: בית ישראל), a köznyelvben neológ zsinagóga, a belvárosi Árvaház utca 29. szám alatt, az utcafront mögött, házaktól körülvett telken áll. Jelenleg is rituális szerepet tölt be, az épületegyüttesben hitközségi székhely és kóser étterem is működik. A romániai műemlékek jegyzékében a BV-II-m-A-11515 sorszámon szerepel.[1]

Története[szerkesztés]

Zsidók már a 15. században is éltek Brassóban, de hivatalosan csak 1807-ben kaptak letelepedési engedélyt. Kezdetben a Kórház utcai kápolnát használták vallási épületként, melyből a szász evangélikusok egy tűzvész után kiköltöztek.[2] 1826-ban megalakult a kezdetben négy családot számláló brassói zsidó hitközség, az imaházat pedig átköltöztették a Lakatos-zwinger területére (a mai néprajzi múzeum helyén), ahol iskolát is alapítottak. Brassó volt az első szász város, amelyben zsidó kereskedők is szerephez jutottak; ők írták azt a beadványt is, amelynek alapján a későbbiekben engedélyezték zsidók betelepülését más erdélyi városokba. 1856-tól imaházuk az Asztalos-zwingerben volt, a későbbi református templom helyén, ahol ma az Aro Palace szálló áll.

1868 után a hitközség neológ irányzatúvá vált, majd 1877-ben kettészakadt újító neológ (Aronshon Löbl vezetésével) és nacionalista ortodox (Adler Bernhard vezetésével) irányzatra. Mindkét közösség saját imaházat emelt. A neológ zsinagóga 1899–1901 között, az Árvaház utca 29. szám alatt épült, Baumhorn Lipót tervei alapján. Építése 1,2 millió koronába került, többe, mint a pazar külsejű szegedi zsinagóga. 1901. augusztus 20-án avatta fel Ludovic Pap-Rosenberg rabbi; az ünnepség során a fellángolt vérvád miatt több századnyi katonaság vigyázott a rendre.

A 20. század első négy évtizedében a város zsidó közösségének a száma több, mint négyszeresére, 3494 főre szaporodott. 1912-ben ITO-szervezetet (territoriális társaság) hoztak létre, mely Argentínában képzelte el a zsidóság jövőjét. 1921-ben Ivria néven zsidó sportegyesületet, majd nemsokára Hakoach néven egy másikat is alapítottak. Temetőjük a Crișan utcában van.

1940 novemberében a vasgárdisták megrongálták a zsinagógát, összetörték a vitrálokat, a bútorzatot, és az orgonát. 1944-ig az épületet tornateremként használták, majd a második világháború után kijavították. 1949-ben ismét egyesült a neológ és az ortodox irányzat. Izrael Állam megalakulása után a zsidók többsége kivándorolt, számuk a városban nagyon lecsökkent.

2001-ben, megnyitásának százéves évfordulóján, a zsinagógát felújították. Mivel a mai hitközség ortodoxabb, mint az egykori, a bémát áthelyezték a főhajó közepére, a padok elmozgatásával és visszavágásával. 2014 augusztusában az udvaron emlékművet avattak fel a holokauszt erdélyi áldozatainak emlékére. 2014 októberében a zsinagógát átnevezték Bét Izrael (Izrael háza) névre.[3] A hitközség jelenleg körülbelül 230 tagot számlál.

Leírása[szerkesztés]

A 657 négyzetméter területű zsinagóga háromhajós, neogótikus stílusú, mór elemekkel. Festett ólomüveg ablakai 32 izraeli település címerét jelenítik meg. A homlokzat vitrálja a Napot, a tető széle a Tízparancsolat kőtábláját ábrázolja. Az előcsarnok emléktáblái a zsidó hitközség elnökeinek és a világháborúban meghalt brassói zsidóknak neveit sorolja fel. A főhajót oszlopsorok választják el a mellékhajóktól, ezek az oszlopok erkélyeket tartanak, ahol a nők ülhetnek. A zsinagóga hétfőtől péntekig, belépési díj ellenében látogatható.

Az épületegyüttesben, az Árvaház utca 27. szám alatt van a hitközség székhelye, egy kóser étterem, egy orvosi rendelő, és egy segélyszervezet.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Lista monumentelor istorice din Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 22.)
  2. Orbán Balázs. XVIII. Brassó belvárosa: A belváros többi templomai, A Székelyföld leírása, VI. Barczaság. Pest: Ráth Mór (1868) 
  3. Jighira, Liliana. „Sinagoga devine Casa lui Israel”, Transilvania Expres, 2014. október 14. (Hozzáférés ideje: 2017. január 22.) 

Források[szerkesztés]

  • Manațe, Fiul, Oprea. Comunitatea evreilor din Brașov (román nyelven). Brassó: Transilvania Expres (2007). ISBN 9789738196766 
  • Klein Rudolf. Zsinagógák Magyarországon 1782–1918 - Fejlődéstörténet, tipológia és építészeti jelentőség. Budapest: Terc (2011). ISBN 9789639968011 
  • Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 386–389. o. (2016). ISBN 9789737706416 

Kapcsolódó lapok[szerkesztés]