Bolonyai római katolikus kápolna
| Bolonyai római katolikus kápolna | |
| műemlék | |
 | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | római katolikus |
| Építési adatok | |
| Építése | 1829 |
| Stílus | neogótikus |
| LMI-kód | BV-II-m-B-11299 |
| Elérhetőség | |
| Település | Brassó |
| Hely | bd. Eroilor 2. |
| Elhelyezkedése | |
 Bolonyai római katolikus kápolna
Pozíció Brassó térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 25° 35′ 51″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 45″, k. h. 25° 35′ 51″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bolonyai római katolikus kápolna témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A bolonyai római katolikus kápolna, dedikációja szerint Szent Katalin-kápolna (nem tévesztendő össze a középkori Szent Katalin-kápolnával) 1829-ben épült az egykori brassói római katolikus temető részeként, egy korábbi kápolna helyén. Magát a temetőt a 17. században létesítették és a városkép egyik meghatározó eleme volt; 1987-ben a kommunista városvezetés felszámolta, de a kápolnát kegyeleti okokból nem bontották le.
Helyi jelentőségű műemlék BV-II-m-B-11299 kódszám alatt.[1]
Története[szerkesztés]
Az 1688-as fogarasi nyilatkozat értelmében Erdély – és így Brassó is – Habsburg-kézre került. A császáriak a katolicizmust részesítették előnyben a protestáns vallásokkal szemben, és több, evangélikusok által használt vagy elhagyatott templomot a katolikusoknak ítéltek. Még ugyanebben az évben új katolikus temetőt hoztak létre a brassói várfalakon kívül, a Kapu utcai kapu előtti beépítetlen területen, a bolonyai Kút utca (jelenleg str. 15 Noiembrie) és Kocsma utca (jelenleg str. Iuliu Maniu) kereszteződésénél.[2]
A temető területén 1712-ben Faber osztrák főkapitánynak, Brassó katonai parancsnokának támogatásával felépítették a Szent Katalin-kápolnát, 1807-ben pedig egy szegényházat is létesítettek (Szent Katalin-lazarétum; ez ma is áll, jelenleg lakóház). 1712 és 1827 között több városi és katonai méltóságot temettek a kápolna kriptájába.[2]
1829-ben Joseph Lamasch plébános újjáépíttette a kápolnát, ugyanebben az évben a szegényházat is kibővítették. Az új épület a régi kápolna kriptáját is magába foglalta, de 1827 után már nem temetkeztek ide. A 19. század második felében az északkeleti várfalak lebontásával a város tovább terjeszkedett, a Kapu utca elérte a temetőt, a várfalak helyén pedig létrehozták a Rezső körutat, mely mentén nagyméretű középületeket emeltek (törvényszék, pénzügyi palota, posta, iskolák).[2]
A hatalomra került román kommunisták 1956-ban megtiltották a további temetkezést a városközpontban a magyar katolikusok és evangélikusok számára. A temető egy részét kisajátították, és 1956–1959 között itt építették fel az Állami Színház épületét. 1987 nyarán teljesen felszámolták a temetőt; a síremlékek nagy részét elpusztították vagy ellopták, egyeseket a belvárosi katolikus templomban sikerült biztonságba helyezni. A kápolnát kegyeleti okokból meghagyták és a színház melletti kis park részévé tették, azonban a temető megszűnésével elvesztette jelentőségét és rendeltetését.[2][3]
Pénzhiány, és az ebből következő karbantartás hiánya miatt a 2010-es évekre a kápolna romos állapotba került; feltörték, falait összefirkálták, belsejében hajléktalanok ütöttek tanyát. 2016–2017-ben rendbehozták és felújították.[4]
Leírása[szerkesztés]
Az 1829-ben épült kápolna keletelt, T alaprajzú, neogótikus stílusú. A narthex nyeregteteje merőleges a hajóéra; fölötte kis, hatszögletű torony van. A tetőt cserép, a tornyot bádog fedi, a csatornapárkányt íves szegélyzet díszíti. A narthex ablakai kerekek, a hajó hosszanti oldalain három-három boltíves ablak helyezkedik el. Déli homlokzatán háromnyelvű márványtábla állít emléket a felszámolt katolikus temetőnek.[2]
Belső falai fehérek, a padlót fedő fekete-fehér kövek csillagos, sugaras mintákat alkotnak. Empire stílusú faoltárán a feltámadást ábrázoló, korinthoszi oszlopok által közrefogott festmény van, efölött pedig a Fekete Madonna domborműve.[2]
A kripta[szerkesztés]
A félköríves boltozatú, téglalap alaprajzú alagsori kripta a korábbi, 1712-ben épült temetői kápolna egyetlen megmaradt része. 1712 és 1827 között több katonai és városi méltóságot temettek ide: Faber, Kálnoky Sándor, Szécsen Ferdinánd parancsnokokat, Eduard Fronius, Johann Gottlieb Schoppell tanácsosokat. Keleti oldalában 11, északi és déli oldalaiban három-három, nyugati oldalában négy sírhely van. Bejárata a kápolna előteréből nyílik.[2]
Képek[szerkesztés]
-
A 2017-es felújítás előtt... -
és után -
Télen -
A temető a 19. század végén
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
- ↑ a b c d e f g Postăvaru 30–37. o.
- ↑ Hol sírjaink domborulnak... avagy a brassói magyar temetők felszámolása. Romániai Magyar Szó, 1999. december 11. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
- ↑ Capela catolică de lângă Teatrul Dramatic va fi reparată. Monitorul Expres, 2016. október 6. (Hozzáférés: 2020. december 10.)
Források[szerkesztés]
- ↑ Postăvaru: Postăvaru, Iozefina: Ansamblul capelei romano-catolice Sf. Ecaterina din Brașov. Revista Monumentelor Istorice, LXXXI. évf. (2015 – 2016) 1–2. sz. ISSN 1220-174X
Brassó vallási épületei | ||
|---|---|---|
| Evangélikus templomok |  | |
| Római katolikus templomok | ||
| Görögkeleti templomok | Angyali üdvözlet · Bolonyai · Derestyei · Főtéri · Görög · Groaveri-i · Méhkerteki · Óbrassói · Pe Tocile-i · Szent Miklós | |
| Más protestáns templomok | ||
| Egyéb vallások | ||
| Temetők, temetőkápolnák | ||
.svg){kind=small}