Árvaház utca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Árvaház utca
(Strada Poarta Șchei)
Közigazgatás
OrszágRománia
TelepülésBrassó
VárosrészBelváros
Létrejötte13. század
NévadóÁrvaház utcai kapu
Korábbi neveiSzentlélek utca
Irányítószám500020
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság590 m
Hossza0,35 km
Távolság a központtól0,3 km
Elhelyezkedése
Árvaház utca (Brassó belváros)
Árvaház utca
Árvaház utca
Pozíció Brassó belváros térképén
é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 25° 35′ 19″
A Wikimédia Commons tartalmaz Árvaház utca
témájú médiaállományokat.

Az Árvaház utca (románul: Strada Poarta Șchei, németül: Waisenhausgasse) a brassói városerőd nyugati, Bolgárszeg felőli részén helyezkedik el. Német és magyar neve az 1875-ben alapított Tartler-árvaházra utal, román elnevezése pedig az utca délnyugati végén található Bolgárszegi kapura (Poarta Șchei).

A városerőd egyik legkorábban kialakult utcája, több történész szerint itt volt a történelmi központ egyik városmagja. Északi részén a 16. század közepéig egy kápolna (egyes kutatók szerint kolostor) helyezkedett el, innen származott az utca korábbi neve (Heiligleichnahmsgasse). 1828-ban az utca végén a várfal egy részének lebontásával egy új városkaput nyitottak.

Elnevezése[szerkesztés]

A 19. század végéig Szentlélek utcaként ismerték (németül Heiligleichnahmsgasse, azaz Krisztus Teste-utca), ugyanis a középkorban ezen a területen, a Fekete templomtól délre helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (németül Kapelle der Bruderschaft des Heiligen Leichnams Christi, Krisztus Szent Teste-testvériség kápolnája) és udvara. 1488-ban des heligelichmis gasz, 1494-ben des heyligen leichnames gasz, 1520-ban platea corporis Christi néven jelenik meg.[1] A Tartler-árvaház 1875-ös megnyitása után Árvaház utca (Waisenhausgasse, románul Ulița Orfanilor) lett a neve. Román elnevezése 1926–1948 között Strada Mureșenilor (nem összetévesztendő a Kolostor utcával, mely 1991-től viseli a Strada Mureșenilor nevet), 1948–1966 között Strada Maxim Gorki, 1966 óta Strada Poarta Șchei.[2]

Fekvése[szerkesztés]

Az Árvaház utca a városkaputól a Hirscher utcáig húzódik, hosszúsága 350 méter. A régi városerőd két fertályának határán helyezkedett el: északi házsora a Quartale Catharinae, déli sora a Quartale Corporis Christi városnegyedhez tartozott.[3]

Északkeleti irányban az Alsóvilla utcában (Strada Grigoraș Dinicu, Untere Gabelgasse) folytatódik. Kisebb utcák ágaznak el belőle: déli irányban a Torna utca (Strada George Coșbuc, Hinter der Mauer) és a Zsinór utca (Strada Sforii, Schnurgässchen), északi irányban, a Honterus-udvar felé pedig a Szélespatak (más néven Katalin utca, Strada Paul Richter, Breite Bach), Templom utca (Strada Hans Benkner, Oberes Schulgässel), és az Iskola utca (Strada Stefan Ludwig Roth, Unteres Schulgässel).

Története[szerkesztés]

Több történész (Gernot Nussbächer, Bakó Géza, Gustav Treiber és mások) kutatásai alapján az Árvaház utca déli sora volt a történelmi központ egyik városmagja, és már a 13. század elején kialakult. Ugyanakkor Paul Niedermayer szerint a városmag ettől északkeletre, az Árucsarnok környékén volt, és az Árvaház utca területe csak a 13. század közepe után kezdett beépülni, a település kelet-nyugati terjeszkedése során.[4]

A középkori utca a jelenlegi 26. számú épületig húzódott. Az utca északi részén helyezkedett el a Szentlélek-kápolna (egyes történészek szerint kolostor vagy káptalanház) és nagyméretű udvara. A kápolnát a reformáció után megszüntették, és az udvar felparcellázásával 1560-ban kialakították az Árvaház utca 6–10. számainak (a jelenlegi számozás szerint) telkeit és a mögöttük levő házhelyeket.[5]

Az utcát főleg mészárosok lakták.[1] Évszázadokon keresztül a városerőd délnyugati, „felső” részének legfontosabb, legforgalmasabb artériája volt, ugyanis csak itt, az utca végén álló kapun keresztül nyílt átjárás a románok lakta Bolgárszeg városnegyed felé.[6] Az elsőként épített Szentlélek-kaput 1526-ban árvíz rongálta meg; helyén a 16. század közepén felépült a Katalin-kapu, melynek barbakánja ma is áll. 1689-ben és 1699-ben tűzvész pusztította az utcát.[7]

A 18. század végére a Katalin-kapu csak nehezen tudta ellátni a megnövekedett forgalmat, így a kaputorony kivételével lebontották, és mellette 1828-ban megnyitották az Árvaház utcai kaput. A régi várfalak bontása folytatódott; 1851–52-ben az utca végén felépült a szász Tornaiskola (Evangelische Turnschule), az első brassói épület, mely a lebontott várfalak helyére épült.[5]

Az utcát a 19. században Oláhok utcájának is nevezték (Wallacher Gasse), ugyanis sok román kereskedő vett itt házat, vagy nyitott üzletet, fogadót. Mi több, itt volt a városerőd román kulturális életének központja: negyven éven keresztül a 3. szám alatti Fretschkes-házban volt a Román Kaszinó (Casina română) kulturális egyesület székhelye,[8] az 1. szám alatti vendéglő pedig a román értelmiségiek kedvelt találkozóhelye volt.[9]

A zsúfolt, forgalmas utca máig nyitva áll az autóforgalom számára, autóbuszjáratok is áthaladnak rajta. 1970-ig kétirányú volt, majd egyirányúvá tették.

Leírása[szerkesztés]

Az utca hosszúsága 350 méter. A házak legtöbbje kétszintes, a 18–19. században épült. Túlnyomó többségük lakóházként szolgál, csak az utca keleti végén van néhány üzlethelyiség, étterem. Díszítésük barokk, rokokó, klasszicizáló, vagy eklektikus.[6]

Jelentősebb épületek:

  • 1. 1878 februárjában itt nyílt meg Demetriu Barla görög kereskedő La Împăratulu Romaniloru (A római császárhoz) vendéglője, mely a román írók, költők, értelmiségiek (George Coșbuc, Ion Luca Caragiale, Ștefan Octavian Iosif, Sextil Pușcariu, Aurel Pavel Bănuț és mások) kedvelt találkozóhelye volt.[9]
  • 3. Itt lakott Samuel Fretschkes, a Honterus-líceum igazgatója. 1842–1851 és 1854–1885 itt volt a Román Kaszinó székhelye, mely fontos szerepet játszott az 1848-as havasalföldi forradalom alatt.[8]
  • 6. A 20. században itt működött az evangélikus egyházkerületi tanács (Bezirkskonsistorium), mely 1989-ben a főtéri Filstich-házba költözött.[10]
  • 7. Itt lakott Eduard Böhlert (1817–1890) városi orvos, sebész.[11]
  • 9. Itt lakott Christian Gottlieb Fleischer ezüstműves, akit 1825-ben avattak mesterré, és 1851-ben az ötvös céh céhmestereként szolgált.[12]
  • 10. 1865-1867 között itt volt a Kereskedelmi Kamara.[9]
  • 14. Tartler-árvaház, mely az utca nevét kölcsönözte. 1806-ban épült lakóházként, 1875-ben alakították át árvaházzá, a 20. századtól óvoda működik benne.[13]
  • A 17. és 19. számú házak között indul a turistalátványosságnak számító Zsinór utca.
  • 29. A brassói neológ zsinagóga, 1901-ben nyitották meg, jelenleg is rituális szerepet tölt be.[14]
  • 35. A telek udvarán egy 1571-ben épült ház található; a városerőd azon kevés házainak egyike, amelyek átvészelték az 1689-es tűzvészt. 1693-ban, majd a 18. században kibővítették.[15]
  • 39. Az 1852-ben megnyitott szász Tornaiskola, később a Brassói Sportlíceum épülete.[16]

Műemlékek[szerkesztés]

Az utcából 33 épület szerepel a romániai műemlékek jegyzékében, ezek közül 4 országos jelentőségű műemlék.[13]

Műemlékek listája
Házszám Kép Megnevezés Építés dátuma Műemlék kódja
2 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11488
3 Fretschkes-ház 19. század BV-II-m-B-11489
4 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11490
5 Pegazusos ház 16–19. század BV-II-m-B-11491
6 Lakóház 18. század BV-II-m-B-11492
7 Lakóház 18. század BV-II-m-B-11493
8 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11494
9 Fleischer-ház 16. század, 1880 BV-II-m-B-11495
10 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11496
11 Lakóház 1718 BV-II-m-A-11497
12 Lakóház 16–19. század BV-II-m-B-11498
13 Lakóház 1700 körül BV-II-m-B-11499
14 Tartler-árvaház 1806, 1875 BV-II-m-A-11500
15 Lakóház 16–19. század BV-II-m-B-11501
16 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11502
17 Lakóház 1700 körül, 19. század BV-II-m-A-11503
18 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11504
19 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11505
20 Lakóház 1830 BV-II-m-B-11506
21 Lakóház 16–18. század BV-II-m-B-11507
22 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11508
23 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11509
24 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11510
25 Lakóház 18–19. század BV-II-m-B-11511
26 Lakóház 19. század BV-II-m-B-11512
27 Irodaépület 19. század BV-II-m-B-11513
28 Lakóház 18. század BV-II-m-B-11514
29 Neológ zsinagóga 19. század BV-II-m-B-11515
31 Irodaépület 19. század BV-II-m-B-11516
33 Lakóház 1700 körül BV-II-m-B-11517
35 Lakóház 1700 körül BV-II-m-A-11518
37 Lakóház 1783 BV-II-m-B-11519
39 A Sportlíceum épülete 1852 BV-II-m-B-11520

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Jekelius 33. o.
  2. Pavalache 490. o.
  3. Pavalache 110. o.
  4. Stroe 2009 81. o.
  5. a b Stroe 2009 85–88. o.
  6. a b Stroe 2015 39–40. o.
  7. Pavalache 243. o.
  8. a b Aldea 461. o.
  9. a b c Pestrea Suciu, Steluța. Străzi, case, oameni din Brașov (román nyelven). Brassó: Foton, 227–232. o. (2011). ISBN 9789737641700 
  10. Nussbächer, Gernot. Aus Urkunden und Chronicken, 14 (német nyelven). Brassó: Aldus, 190. o. (2014). ISBN 9789737822802 
  11. A házon található márványtábla leírása szerint.
  12. Gyárfás Tihamér. A brassai ötvösség története. Brassó: Hentschel Henrik, 141. o. (1912) 
  13. a b Lista monumentelor istorice: Județul Brașov. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  14. Aldea 386–389. o.
  15. Stroe 2009 99. o.
  16. Simon, Peter: Die Turnschule. Neue Kronstädter Zeitung, XXX. évf. 3. sz. (2014. szeptember 30.) 5. o. ISSN 0934-4713

Források[szerkesztés]