Nemzet megváltása székesegyház
| Nemzet megváltása székesegyház | |
.jpg) | |
| Vallás | keresztény |
| Felekezet | ortodox |
| Védőszent | András apostol |
| Építési adatok | |
| Építése | 2010– |
| Stílus | neobizánci építészet |
| Felszentelés | 2018. |
| Alapadatok | |
| Magasság | 120 m |
| Elérhetőség | |
| Település |
|
| Elhelyezkedése | |
 Nemzet megváltása székesegyház
Pozíció Bukarest térképén
| |
 é. sz. 44° 25′ 33″, k. h. 26° 04′ 56″Koordináták: é. sz. 44° 25′ 33″, k. h. 26° 04′ 56″ | |
 | |
| A Nemzet megváltása székesegyház weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzet megváltása székesegyház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Nemzet megváltása székesegyház (románul: Catedrala Mântuirii Neamului), dedikációi szerint Urunk mennybemenetele és András apostol katedrális[1] a román ortodox egyház épülő székesegyháza Bukarestben. A mindenkori román pátriárka széktemploma lesz, egyúttal átadásakor az egyik legnagyobb ortodox templom a világon. A város központjában, a Spirea-dombon áll, a parlament palotája szomszédságában.
Története[szerkesztés]
Egy reprezentatív, nemzeti szimbólumként szolgáló székesegyház felépítésének igénye már a román függetlenséget elhozó 1877–1878-as háború után felmerült. Egy 2014-es ortodox közlemény szerint eredetileg Mihai Eminescutól és Ioan Slavicitól származott a katedrális felépítésének ötlete, azonban egyes szakértők ezt határozottan cáfolják, azt állítva, hogy az ortodox egyház csak propagandaként használja Eminescu nevét, hogy minél nagyobb támogatást szerezzen.[2][3]
A székesegyházat eredetileg egy emlékműként tervezték a felszabadítási és egyesítési harcokban elesett román katonák – vagyis a román nemzet megmentői, „megváltói” – tiszteletére. Ebből a szempontból ez az első reprezentatív emlékmű, mely előtérbe helyezi a román hősök áldozatának vallásos dimenzióját.[4]
1882-ben I. Károly román király a törvényhozás elé terjesztette a tervet, és ötmillió lejt (az ország költségvetésének 4%-át) utaltatott ki az egyháznak. Magánszemélyek is támogatták a templomépítést, azonban a mérnökök és építészek nem tudtak megegyezni a katedrális helyszínéről és kinézetéről, így az építkezést nem kezdték el, a pénzt pedig végül az állam más célokra használta fel. Az első világháború miatt a tervek egy időre leálltak. 1925-ben Miron Cristea, a román ortodox egyház első pátriárkája kihallgatást kért Ferdinánd királytól, a miniszterelnök pedig hárommillió lejt utalt ki az egyháznak.[3][5] 1929-ben a bukaresti Bibescu teret (a jelenlegi Unirii teret) jelölték ki helyszínként, és fel is szentelték, a gazdasági világválság és a második világháború miatt azonban nem kezdték el a munkálatokat, az azt követő kommunista uralom alatt pedig szó sem lehetett templomépítésről.[6]
Az 1989-es rendszerváltás után ismét szóba került a katedrális. A tervezett helyszín továbbra is az Unirii tér volt, ismét felszentelték, és 1999-ben még II. János Pál pápa is megáldotta a helyet, azonban végül a városháza nem adott építési engedélyt (egy ekkora súlyú épület veszélyt jelentett volna a tér alatt húzódó metróállomásokra és csatornákra). 2001-ben az Unirii és Nerva Traian sugárutak kereszteződésénél levő telket jelölték ki (ezt az egyház visszautasította), 2003-ban pedig az I. Károly parkot (itt a lakosság tiltakozása akadályozta meg az építést). 2005-ben kormányrendelettel bocsátották az egyház rendelkezésére a parlamenthez tartozó, annak épülete mögötti telket, ahol 2007-ben helyezték el az alapkövet, az építkezés pedig 2010 végén kezdődött meg.[6]
A székesegyházat 2018. november 25-én szentelte fel Bartholomaiosz (Bertalan) konstantinápolyi pátriárka és Dániel román pátriárka. Ugyan a székesegyház eddigre csak 95%-ban készült el, az átadást Nagy-Románia létrejöttének centenáriumára, a gyulafehérvári nagygyűlés 100. évfordulójára időzítették.[7]
A költségek az átadásig mintegy 110 millió euróra rúgtak; ennek 25%-a adományokból, a többi állami és önkormányzati támogatásból származott.[8]
Leírása[szerkesztés]
A 11 hektáros telken épült katedrális bruttó alapterülete 13 668,5 m2, hossza 126,1 méter, szélessége 67,7 m, magassága 120 m (keresztek nélkül).[7]
Kritikák[szerkesztés]
A leggyakoribb kritika a monumentális épületegyüttesre költött pénzt érinti, megjegyezvén, hogy ennyiből iskolákat és kórházakat lehetett volna építeni, esetleg történelmi jelentőségű műemlék-templomokat felújítani. A katedrálist támogatók ezekre általában azt válaszolják, hogy a székesegyház kiemelt fontosságú a keresztények számára, a román nemzeti egység szimbóluma, és az oktatást, gyógyítást nemcsak iskolákban és kórházakban, hanem a templomban is végzik.[9] A beleáldozott 110 millió pedig viszonylag nem sok, tekintve hogy például egy kilométernyi autópálya építése 18–20 millió euróba kerül.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Hramul Catedralei Mântuirii Neamului. basilica.ro, 2013. június 14. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ Eminescu pe rețelele de socializare. Pro TV, 2014. január 15. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ a b Propaganda BOR: Eminescu și-a dorit Catedrala Mântuirii Neamului. Adevărul, 2014. január 16. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ Un proiect care transcende Centenarul: Catedrala. Adevărul, 2016. július 19. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ a b Biserica suntem noi, iar Marea Catedrală este a întregului popor român. România Liberă, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ a b Sfințirea Catedralei Naționale. Wall-Street.ro, 2018. november 24. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ a b Catedrala Mântuirii Neamului va fi sfințită duminică. Hotnews, 2018. november 22. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ Vasárnap szentelik fel Románia legnagyobb ortodox székesegyházát. Magyar Kurír, 2018. november 23. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- ↑ Román akadémiai elnök: Akik katedrális helyett kórházakat akarnak, nem keresztények!. Főtér, 2018. november 7. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
További információk[szerkesztés]
- Ne panaszkodjunk a Nemzet Katedrálisa miatt. Nekünk kellett!. Transindex, 2018. november 28. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
- Ansamblul arhitectural Catedrala Mântuirii Neamului. Idei Urbane, 2012. június 8. (Hozzáférés: 2018. december 3.)
