Nagygyörgy Sándor
Nagygyörgy Sándor | |
Született | 1933. július 3. Nyíregyháza |
Elhunyt | 1993. szeptember 9. (60 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar, |
Foglalkozása | festő- és fotóművész |
Iskolái | Magyar Képzőművészeti Főiskola (1953–1959) |
Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1979) Érdemes művész (1989) |
Sírhelye | Farkasréti temető |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nagygyörgy Sándor (Nyíregyháza, 1933. július 3. – Budapest, 1993. szeptember 9.[1]) festő- és fotóművész.
Életpályája
[szerkesztés]Gyermekéveit Hódmezővásárhelyen töltötte. 1951-ben érettségizett a Bethlen Gábor Gimnáziumban. 1951-1953 között a szegedi Pedagógiai Főiskola földrajz-rajz szakos diákja volt. 1953-1959 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, ahol Bernáth Aurél és Kmetty János tanították. 1960-tól a Művészeti Alap tagja volt. 1968-tól készített fényképeket. 1970-től a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja volt. 1976-ig szabadfoglalkozású festő- és fotóművész volt. 1977-től haláláig a Nimród vadászlap munkatársa volt. 1978-1979 között a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának művészeti vezetőjeként dolgozott. 1981-től a Nemzetközi Természetfotós Szövetség alelnöke, valamint az Országos Magyar Vadászati Védegylet tagja volt.
Sírja a Farkasréti temetőben található. Mártélyon 2013. július 20-án avatták fel az emlékére készült emlékszobrot, mely lánya, Nagygyörgy Ágnes szobrászművész műve.
Emlékére alapították a Nagygyörgy Sándor-díjat.
Kiállításai
[szerkesztés]Egyéni
[szerkesztés]Csoportos
[szerkesztés]- 1971, 1987 Budapest
Könyvei
[szerkesztés]- Zsákmány (1994)
- A Kis-Balaton varázsa (1999)
- 300 kép az életműből (2007)
Fotói
[szerkesztés]- A szélmolnár (1966-1969)
- Egy szitakötő születése (1968)
- Világvége (1970)
- Dámbika (1971)
- Háromkirályok (1973)
- Őzsuta gidákkal (1982)
Díjai
[szerkesztés]- a Magyar Fotoriporterek Kamarájának nagydíja (1993)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gyászjelentése. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 21.)