Nagy pirók
Nagy pirók | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Magyarországon védett Természetvédelmi érték: 10 000 Ft | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Pinicola enucleator Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagy pirók témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pirók témájú médiaállományokat és Nagy pirók témájú kategóriát. |
A nagy pirók (Pinicola enucleator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Előfordulása
Eurázsia és Észak-Amerika északi részén él, nyugaton Kaliforniáig fészkel. Tűlevelű és lombhullató erdőkben él.
Megjelenése
Testhossza 21 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–35 centiméter, testtömege 47–64 gramm. A hím feje, háta, torka és begye piros, hasa szürkészöld.
Életmódja
Télen a vörösberkenyét keresi, de elfogyasztja a fenyőmagvakat és a rügyeket is, nyáron az ízeltlábúakat és levéltetveket is megeszi. Általában a fákról táplálkozik, de a földre is lemegy az élelemért. Vonulása a táplálék mennyiségével függ össze, amikor az elfogy, a madár tovább vonul.
Szaporodása
A hím az énekével csábítja a tojót. A csésze alakú fészket a tojó építi faágakból, fűszálakból és mohából. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A kikelt fiókákat eleinte puha rovarokkal, később magokkal is táplálja.
Kárpát-medencei előfordulása
Magyarországon nagyon ritka téli kóborló.
Védettsége
Magyarországon védettséget élvez, természetvédelmi értéke 10 000 forint.
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2014. november 26.)
- Az MME Monitoring Központ adatlapja