Nagy pirók

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Nagy pirók
Pinicola-enucleator-001B.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Család: Pintyfélék (Fringillidae)
Alcsalád: Carduelinae
Nem: Pinicola
Faj: P. enucleator
Tudományos név
Pinicola enucleator
Linnaeus, 1758
Elterjedés
Pinicola enucleator-Map.png
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Nagy pirók témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pirók témájú médiaállományokat.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy pirók témájú kategóriát.

A nagy pirók (Pinicola enucleator) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Eurázsia és Észak-Amerika északi részén él, nyugaton Kaliforniáig fészkel. Tűlevelű és lombhullató erdőkben él.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testhossza 12 centiméter, szárnyfesztávolsága 30–35 centiméter, testtömege 47–64 gramm. A hím feje, háta, torka és begye piros, hasa szürkészöld.

A hím
a tojó
és egy fiatal példány

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Télen a vörösberkenyét keresi, de elfogyasztja a fenyőmagvakat és a rügyeket is, nyáron az ízeltlábúakat és levéltetveket is megeszi. Általában a fákról táplálkozik, de a földre is lemegy az élelemért. Vonulása a táplálék mennyiségével függ össze, amikor az elfogy, a madár tovább vonul.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pinicola enucleator

A hím az énekével csábítja a tojót. A csésze alakú fészket a tojó építi faágakból, fűszálakból és mohából. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 13–14 napig kotlik. A kikelt fiókákat eleinte puha rovarokkal, később magokkal is táplálja.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon nagyon ritka téli kóborló.

Védettsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]