Nagy döggomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nagy döggomba
Entoloma sinuatum group.JPG
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Entolomataceae
Nemzetség: Entoloma
Tudományos név
Entoloma sinuatum
(Pers.) P.Kumm. (1871)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát.

A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.

Sűrűn állú lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 8,5-10,5 x 6,5-10 µm.

Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű,, hosszában szálas.

A nagy döggomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
mérgező
Tox Poisonous icon.svg
Életmód
Tráma
Spórapor
Mycorrhizal ecology icon.png
mikorrhizás
Gills icon.png
lemezes
Pink spore print icon.png
rózsaszínű
Kalap
Lemezek
Tönk
Convex cap icon.svg
domború
Adnate gills icon2.svg
tönkhöz nőttek
Bare stipe icon.svg
csupasz

Hasonló fajok[szerkesztés]

Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.

Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.

Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]