Nagy döggomba

	A nagy döggomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; mérgező

Nagy döggomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák (Fungi);
Törzs:	Bazídiumos gombák (Basidiomycota);
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák (Agaricales);
Család:	Entolomataceae;
Nemzetség:	Entoloma;
Tudományos név
	Entoloma sinuatum; (Pers.) P.Kumm. (1871)
Szinonimák
	Agaricus sinuatus Pers. (1801); Entoloma lividum (Bull.) Quél. (1872); Rhodophyllus lividus (Bull.) Quél. (1886); Rhodophyllus sinuatus (Bull.) Quél. (1888); Entoloma eulividum Noordel. (1985)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nagy döggomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat és Nagy döggomba témájú kategóriát.

A nagy döggomba (Entoloma sinuatum) a döggombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában elterjedt, lomberdőkben élő, mérgező gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A nagy döggomba kalapjának átmérője 5–20 cm. Fiatalon domború, később ellaposodik, de középen púpos maradhat. A fiatal gomba kalapjának széle begöngyölt, idős korban hullámossá válik és gyakran behasadozik. Színe fehéres, krémszínű, okkeres, barnásszürke, selymesen fénylő, finoman szálas. A kalap bőre lehúzható. A kalap húsa vékony; kellemetlen, dohos lisztszagú, íze avas.

Sűrűn álló lemezei a tönkhöz nőttek. Színük kezdetben fehéres, majd sárgás, idősebb korban szürkésrózsaszín (hússzínű) lesz. Spórapora rózsaszínes-barnás. A spórák öt-hatszögűek, felületük sima, méretük 6,5-10 µm. A spórákon egyértelmű, feltűnő csírapólus figyelhető meg. ^[1]

Tönkje 6–15 cm magas, 1–4 cm vastag. Alakja hengeres, vagy alul vastagabb, bunkó formájú. Színe fehéres, selymes fényű, hosszában szálas.

Hasonló fajok[szerkesztés]

Összetéveszthető az ehető szürke tölcsérgombával, tövisaljagombával és májusi pereszkével, valamint a mérgező zöldesszürke döggombával.

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Eurázsiában és Észak-Amerikában honos. Európának inkább a középső és déli régióiban gyakoribb. Megtalálható a Fekete-tenger környékén, Iránban és Kínában is. Amerikában elterjedésének déli határa Arizona állam. Magyarországon kevés helyen fordul elő, de ott gyakori lehet.

Lomberdőkben (bükkösökben, tölgyesekben), ligetes-bokros helyeken fordul elő, jellemzően inkább hegyvidéken. Az agyagos, meszes talajt részesíti előnyben. Júniustól októberig terem magányosan, vagy csak néhány példány található egymáshoz közel.

Mérgező gomba. Fogyasztása után fél-két órával hányás, hasmenés, fejfájás, enyhébb idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A mérgezés nem halálos.