Nagy Imre (operaénekes)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Szokolay–Hartó Nagy Imre, névváltozat: Szakolcai (Mezőszentgyörgy, 1868. július 29. – 1937. február 25.) tenorista.

Életútja[szerkesztés]

Apja Nagy Károly, ügyvéd volt, anyja Zsoldos Julianna. Elemi iskoláit Veszprémben végezte, majd Budapesten járt reáliskolába. Színpadra lépett 1889. október 1-jén, Egri Kálmánnál. Egy alkalommal Hoffmann meséiben beugrással megmentette az előadást, amire az akkor még ifjú kardalost szereplő-színésszé léptették elő. Járt Szegeden, majd Pécsre került, ahol abbahagyta a pályát és Konkoly-Thege Miklós csillagdájában kapott alkalmazást, de csakhamar ismét visszatért a színészethez és meghódította Debrecen, Pozsony, Nagyvárad, Kecskemét, Székesfehérvár és Miskolc közönségét. 1923. január 1-én nyugalomba ment. 1934-ben áttért a reformátusról a római katolikus vallásra.[1]

Első felesége Vertán Margit, színésznő, meghalt 1898. június 1-jén, Szatmárt, 23 éves korában. Második felesége a nála 11 évvel fiatalabb Füredi Makkos Adél (Bp, 1879. október 1. – Bp., 1948. július 9.)[2] színésznő, Makkos József és Kovács Mária lánya, akivel 1899. december 19-én lépett frigyre Budapesten.[3]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A budapesti kelenföldi Nagyboldogasszony plébániahivatal által 626/1934. sz. alatt kiállított bizonyítvány szerint.
  2. Halálesete a Bp. III. ker. állami halotti akv. 410/1948. folyószáma alatt.
  3. A házasságkötés bejegyezve a Bp. II. ker. állami házassági akv. 986/1899. folyószáma alatt.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Enyedi Sándor: Rivalda nélkül. Bp., Teleki László Alapítvány, 1999.