Ugrás a tartalomhoz

Nagy Béla (helytörténész)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy Béla
Horváth László felvétele
Horváth László felvétele
Született1948. január 13. (76 éves)
Kolozsvár
Foglalkozása

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy Béla témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagy Béla (Kolozsvár, 1948. január 13. –) kolozsvári gépészmérnök, helytörténész, fametsző, linóleummetsző, közíró.

Életpályája

[szerkesztés]

Iskolai tanulmányait a nagy múltú református kollégium utódiskolájában, az Ady-Sincai Líceumban végezte (1966). A kolozsvári Műszaki Egyetem gépészmérnöki szakán szerzett diplomát 1971-ben. 1971 és 1975 között Zilahon dolgozott az Öntöttvas és Acél Ipari Csapszerelvény Gyárban (IAIFO - Intreprinderea de armături industriale din fontă și oțel), 1975 és 2009 között pedig a kolozsvári Hőenergetikai Berendezések Kutató és Tervező Intézetében (ICPET, ma SIETA SA).

Munkássága

[szerkesztés]

Mindig érdeklődött a művészet és helytörténet iránt, de ezirányú tevékenysége csak nyugdíjazása után teljesedett ki. A fa és a fából készült alkotások iránti szeretete miatt 2005-ben részt vett a nem sokkal korábban megalakult Kalotaszegi Bokréta Kulturális Egyesület által Mákófalván megrendezett fafaragó táborban. Ettől kezdve tíz éven keresztül rendszeres résztvevője volt a 2006-tól már Zsobokon megrendezett évi fafaragó táboroknak. Az egyesület által évente, különböző helyszíneken (Mákófalva, Zsobok, Magyarvalkó, Méra, Szamosújvár) megszervezett találkozókon és kézműves-kiállításokon kalotaszegi ihletésű alkotásait (plakettek, féldomborművek, bútorok, dísztárgyak, stb.) mutatta be. 2014-től állandó résztvevője a zsoboki Képzőművészeti Alkotótábornak. 2015-től, a fafaragás terén szerzett tapasztalatait felhasználva rátért a linóleum- és fametszetek készítésére is.

Helytörténeti kutatásai Kolozsvár gazdag múltjának a kiegyezés és a második világháború közötti időszakára terjednek ki. Ilyen témájú írásai a helyi Szabadságban, és a Művelődésben jelennek meg, amelyekből többet magyarországi lapok is (Gyógyszerészettörténet,[1] Zempléni Múzsa,[2] Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek[3]) átvettek.

Csoportos kiállítások

[szerkesztés]
  • Kolozsvár, STARS Galéria (2015, 2016, 2017, 2018, 2019), Protestáns teológia (2015), Apáczai Galéria (2019)
  • Marosvásárhely, Kultúrpalota (2016)
  • Marosvécs, Mikes-kastély (2016)
  • Zilah. Művelődési és Művészeti Központ (2015, 2018)
  • Nagyvárad, Vármúzeum (2018)
  • Arad, Belvárosi református templom (2019)
  • Kalotaszentkirály (2019)
  • Torda, Újtordai református templom (2019)

Helytörténeti cikkei

[szerkesztés]

Könyvei

[szerkesztés]
  • László Miklós, Nagy Béla: HázsongArt, Korunk–Komp-Press Kiadó, 2022

Szerkesztése

[szerkesztés]
  • Hevesi József: Tihanytól Kolozsvárig. Egy műasztalos élete és munkássága. Közzéteszi: Nagy Béla, Kriterion Könyvkidó, Kolozsvár, 2022.

Előadás-felvétel

[szerkesztés]

Tagság

[szerkesztés]

Díjai

[szerkesztés]
  • Reményik Sándor-díj, EMKE és Kolozsvári Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány, 2016
  • Művelődés-díj, 2021[4]

Fametszetei

[szerkesztés]

Linóleummetszetei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Gyógyszerészettörténet számai
  2. Zempléni Múzsa számai. [2021. január 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  3. Erdélyi Örmény Gyökerek Füzetek számai
  4. Nagy Béla kapta az első alkalommal odaítélt Művelődés-díjat, Szabadság, 2021. december 22. Online hozzáférés

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]