Nadler Herbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nadler Herbert
Nadler Herbert.jpg
Született 1883. május 13.
Budapest
Elhunyt 1951. június 7. (68 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadler Herbert témájú médiaállományokat.

Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus.

Élete[szerkesztés]

Apja, Nadler János gyógyszer-nagykereskedő volt, anyja Nuelleus Alice Sybilla. Az érett­ségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott. 1908. április 1-jén Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Biel Reginával, Biel Katalin lányával, akitől 1929-ben elvált.[1][2] 1929-től a budapesti Állatkert igazgató­ja volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A második világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.

Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.

Irodalmi művei: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926), Vadásznapok, vadászévek (1937), A Keleti és Déli Kárpátokban (1943), A Bakonyból a Kárpátokba (kiadatlan). Munkáit külföldön is kiadták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári házassági akv. 174/1908. folyószám alatt.
  2. A budapesti királyi törvényszék 36P.43076/929 számú ítélete.

Források[szerkesztés]

  • Nadler Herbert. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.

További irodalom[szerkesztés]

  • Nadler Herbert Állat- és Növénytárunk új igazgatója. A természet, 1929. (25. évf.) 15-16. sz. p. 143-144.
  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Fodor Béla (főszerk.): Zuglói lexikon Bp., Herminamező Polgári Köre, 1998.