Nadler Herbert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Nadler Herbert
Nadler Herbert.jpg
Született 1883. május 13.
Budapest
Elhunyt1951. június 7. (68 évesen)
Nemzetisége magyar
Foglalkozása vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nadler Herbert témájú médiaállományokat.

Nadler Herbert (Budapest, 1883. május 13. – Budapest, 1951. június 7.) magyar vadászati szakíró, állatkerti igazgató, fényképész, vadász, zoológus.

Élete[szerkesztés]

Apja, Nadler János gyógyszer-nagykereskedő volt, anyja Nuelleus Alice Sybilla. Az érett­ségi vizsga letétele után a Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, a­hol két évig festeni tanult. 1905-ben gróf Batthyány Ervin szolgálatába állt, előbb mint a gróf személyi titkára, majd a Vas megyei Bögötén a grófi birtok számtartója. Részt vett a gróf szabadelvű iskolájának alapításában és a körülötte folyó sajtóvitákban. 1916-ban a birtok felosz­lásakor végkielégítést kapott. 1908. április 1-jén Budapesten, a II. kerületben házasságot kötött Biel Reginával, Biel Katalin lányával, akitől 1929-ben elvált.[1][2] 1929-től a budapesti Állatkert igazgató­ja volt. 1937-ben részt vett a berlini Nemzetközi Vadá­szati Kiállításon. Minden évben megrendezte a Nemzeti Vadászati Védegylet trófeakiállítását. Nevét az agancsbírálatokhoz rendszeresített, általa kidolgozott trófeabírálati képlet tette nemzetközileg ismertté (Nadler-pontok). A második világháború után részt vett az Állatkert újjáépítésében. 1948-ban ment nyugdíjba.

Nadler vadászatairól naplót vezetett, részben német, részben ma­gyar nyelven. Ezeket a Magyar Mezőgazdasági Múzeum őrzi. Több önálló mun­kája jelent meg. 1942-ben mezőgazdasági főtanácsosi címmel tüntették ki. Halála után az Állatkert sétányában felavatták szobrát (1989). Több vadásztársaság viseli nevét.

Irodalmi művei: Cserkészeten és lesen Nagymagyarországon (1926), Vadásznapok, vadászévek (1937), A Keleti és Déli Kárpátokban (1943), A Bakonyból a Kárpátokba (kiadatlan). Munkáit külföldön is kiadták.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A házasságkötés bejegyezve Budapest II. ker. polgári házassági akv. 174/1908. folyószám alatt.
  2. A budapesti királyi törvényszék 36P.43076/929 számú ítélete.

Források[szerkesztés]

  • Nadler Herbert. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. március 4.

További irodalom[szerkesztés]

  • Nadler Herbert Állat- és Növénytárunk új igazgatója. A természet, 1929. (25. évf.) 15-16. sz. p. 143-144.
  • Agrártörténeti életrajzok. Szerk. Für Lajos, Pintér János. Bp., Magyar Mezőgazdasági Múzeum, 1985.
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
  • Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937].
  • Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
  • Magyar életrajzi lexikon I-II. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Bp., Akadémiai Kiadó, 1967-1969.
  • Magyar tudóslexikon. Főszerk. Nagy Ferenc. Bp., Better-MTESZ-OMIKK, 1997.
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Bp., Magyar Könyvklub.
  • Fodor Béla (főszerk.): Zuglói lexikon Bp., Herminamező Polgári Köre, 1998.