Mosav

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nahalal, az 1921-ben alapított első mosav a Jezréel-völgyben

A mosav (héberül: מוֹשָׁב; többes szám: mosavim, héberül: מושבים), izraeli városok vagy települések egy fajtája, különösen az egyéni gazdaságokból álló szövetkezeti, mezőgazdasági közösségek egy formája, amelyet a szocialista cionisták vezettek be az második alija hullámot követően. A mosavok lakóit, vagy tagjait mosavniknak (héberül: מוֹשַׁבְנִיק) nevezik.

Alapításuk[szerkesztés]

A mosavok, a kibucokhoz hasonlóan, a hangsúlyt a közösségi munkára helyezik. A 20. század elején, a brit fennhatóság alatt álló Palesztinában a cionista államépítési program részeként, a jisuv[1] terv keretében, alakították ki őket. A kollektív gazdálkodású kibucokkal ellentétben a mosavokban az egyes gazdaságok többnyire magántulajdonban maradtak, viszont méretük nem különbözhetett egymástól.

Merhavia mosav

A mosavnikok egyéni, vagy közös munkával termesztenek terményeket és egyéb javakat a gazdaságaikban, a nyereséget és az élelmiszereket pedig a saját maguk ellátására fordítják. A mosavokat választott tanács (héberül: ועד, "bizottság") irányítja. A közösségi projekteket és létesítményeket különadóból (héberül: מס ועד, "bizottsági adó") finanszírozzák. Ezt az adót a közösség minden háztartása számára egyenlően, egyben kötelezően, állapítják meg.

Jelentőségük az integrációban[szerkesztés]

Az első mosavot, Nahalalt, 1921. szeptember 11-én alapították a Jezréel-völgyben. 1986-ra mintegy 156 700 izraeli élt és dolgozott, összesen 448 mosavban; ezek nagy része nyolc szövetségbe tagozódott.

Mivel a mosav szerveződések megtartották a családot mint a közösségi élet alapját, ezért a mizrahi (szefárd, iraki, szíriai, iráni, buharai, kaukázusi, jemeni stb.) zsidó bevándorlók számára;[2][3] sokkal vonzóbbak voltak az 1950-es években és az 1960-as évek elején, mint a kibucok, mert azokkal ellentétben a mosavok elkerülték az olyan kísérletezéseket, mint amilyen a közösségi gyermeknevelés, vagy a nemek egyenlőségének bevezetése. Ezek az úgynevezett "bevándorló mosavok" (héberül: מושב עולים) a keleti bevándorlók felszívódásának, integrálásának talán legsikeresebb formáját jelentették; sokkal kiegyensúlyozottabb felemelkedést tett lehetővé a mosavnikok számára a középosztályba, mint amilyet az átmenet nélküli, közvetlen, városi életbe való beilleszkedési lehetőség hozott volna.

Zekharia mosav

Az integrációban betöltött szerepe miatt a mosav modell alapvetően mizrahi, míg a kibuc mozgalom meghatározóan askenázi hátterű volt.

Átalakulásuk[szerkesztés]

Az 1967-es hatnapos háborút követően mind a mosavok, mind a kibucok egyre inkább külső, köztük palesztin, munkaerőre támaszkodtak. Az 1980-as évek elején a pénzügyi instabilitás sok mosavot súlyosan érintett, ahogyan a magas születési szám és az egyre több, olyan felnőtté váló "mosav gyermek" tartós befogadásának problémája is, akik a közösségben kívántak maradni.

Az 1980-as évek végére az új, fiatal mosavnik generációk egyre inkább a mosav közösségen kívüli, nem mezőgazdasági ágazatokban helyezkedtek el, így egyes mosavok kezdtek olyan agglomerációs településekké válni, amelyek tagjai naponta ingáznak a munkahelyükre.

Az izraeli társadalmon belüli szerepüket vizsgálva összességében elmondható, hogy, egyrészt a mosavok soha nem élveztek olyan magas "politikai elit" státuszt, mint amilyet az Izraeli Munkapárt dominanciája idején a kibucok élveztek; másrészt viszont nem kellett elszenvedniük a kibucok 1970-es és 1980-as évekbeli súlyos presztízscsökkenését sem, a Likud 1977-től kezdődő kormányzásától kezdve.

Keresztény mosavim[szerkesztés]

A keresztény moshavimok, mint például az Izrael határain túl is ismert Nes Ammim, marginális jelenségnek számítanak.

Felszámolt mosavim[szerkesztés]

Izrael egyoldalú kivonulási terve, más néven "Sárón-terv", Ariél Sárón izraeli miniszterelnök 2004-es javaslata volt, amely szerint Izrael kivonul az 1967-es hatnapos háborút követően elfoglalt területek egy részéről, és felszámol néhány izraeli települést, míg másokat tartósan megtart.

A tervet 2005-ben hajtották végre, az alábbi mosavim kerültek felszámolásra:

Bedolach 1979-2005

Bnei Atzmon 1982-2005

Gadid 1982-2005

Gan Or 1983-2005

Katif 1985-2005

Morag 1983-2005

Netzer Hazani 1997-2005

A jelen[szerkesztés]

Napjainkra a mosavok kezdetben meghatározóan kollektív tevékenységeken és közösségi életformán alapuló működését a mosavnikok, a mosav-tagok egyre nagyobb gazdasági autonómiája és társadalmi individualizálódása jellemzi. Számos kollektív funkció azonban az erősödő trend az ellenére is megmaradt.

2003-ban országosan 452 mosav volt, ezek az izraeli lakosság mintegy 3 százalékának adtak otthont (szemben a kibucok 1,8 százalékával), és Izrael mezőgazdasági termelésének meghatározó részét biztosították.

Misel mosav

Hírneves izraeli értelmiségiek is élnek mosavimban, közülük a Jeruzsálem melletti Mesilat Zion mosavban élő Yuval Noah Harari a legismertebb.[4]

Mosavim lista[szerkesztés]

Forrás: Statistical Abstract of Israel, Central Bureau of Statistics, Jerusalem, 2007.[5]

Irodalom[szerkesztés]

  • Claus Stefan Becker: Kibbuz, Moschaw und Freiwilligendienste. In: Jobs und Praktika. Band 6, Interconnections Beckmann, Freiburg im Breisgau 1997, ISBN 3-86040-010-X
  • Nikolaus Besch: Die israelischen Genossenschaften, besonders die Siedlungsgenossenschaften des Kibbutz, des Moschaw Owdim und des Moschaw Schitufi. In: Kooperations- und genossenschaftswissenschaftliche Beiträge. Band 35, Regensberg, Münster 1995, ISBN 3-7923-0678-6 (zugleich Dissertation an der Universität Münster, 1995).
  • Peter Guttkuhn: Dr. jur. Alfred Cantor (1899–1968). Vom Rechtsanwalt und Notar in Lübeck zum Landarbeiter-Pionier in Israel. In: Schleswig-Holsteinische Anzeigen. Justizministerialblatt für Schleswig-Holstein. Heft 9. Kiel 2007, S. 358–359.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Dr. Róbert Péter - Célegyenesben: Siker és betiltás Magyarországi Cionista Szövetség, Budapest, 2016 https://www.or-zse.hu/javne/cionistasajto.pdf
  2. PDF file from Editorial Manager. dx.doi.org. (Hozzáférés: 2021. december 6.)
  3. Izraeli választások: mitől olyan bonyolult?. Jelen. (Hozzáférés: 2021. december 7.)
  4. Fast Talk / The Road to Happiness”, Haaretz (Hozzáférés ideje: 2021. december 7.) (angol nyelvű) 
  5. Statistical Abstract of Israel, Central Bureau of Statistics, Jerusalem, 2007 https://www.cbs.gov.il/he/pages/default.aspx

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Moshav című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.