Yuval Noah Harari

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Yuval Noah Harari
Yuval Noah Harari cropped.jpg
Életrajzi adatok
Született1976. február 24. (46 éves)
Kiryat Ata
Ismeretes mint
  • történész
  • középkortörténész
  • popular science author
  • hadtörténész
  • filozófus
  • író
  • international forum participant
Állampolgárság izraeli
Házastárs Itzik Yahav
Iskolái

Hebrew University of Jerusalem

Jesus College, Oxford
Iskolái
Felsőoktatási
intézmény		 Hebrew University of Jerusalem
Doktorátusi tanácsadói Steven J. Gunn
Pályafutása
Tudományos fokozat doktorátus
Jelentős munkái

Sapiens / Az emberiség rövid története (2014)
Homo Deus / A holnap rövid története (2016)

21 lecke a 21. századra (2018)
Szakmai kitüntetések
a Brüsszeli Vrije Egyetem díszdoktora (2020. január 27.)
Yuval Noah Harari aláírása
Yuval Noah Harari aláírása
weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Yuval Noah Harari témájú médiaállományokat.

Yuval Noah Harari (Kiryat Ata, Izrael, 1976. február 24. –), héberül: יובל נח הררי [juˈval ˈnoaχhaˈʁaʁi]; izraeli történész, író, a Jeruzsálemi Héber Egyetem történelem tanszékének professzora.[1]

Harari a Sapiens – Az emberiség rövid története (2014), a Homo Deus – A holnap rövid története (2016), és a 21 lecke a 21. századra (2018) című népszerű tudományos bestsellerek szerzője. Írásaiban a szabad akaratot, a tudatot, az intelligenciát, a boldogságot és a szenvedést vizsgálja. Ír a mintegy 70 000 évvel ezelőtt bekövetkezett kognitív forradalomról, amikor a Homo sapiens kiszorította a rivális neandervölgyieket és a Homo nemzetség más fajait, kifejlesztette a nyelvi készségeket és a strukturált társadalmakat, felemelkedett a csúcsragadozók közé. Mindezeket a mezőgazdasági forradalom segítette és a tudományos forradalom gyorsította fel, ami lehetővé tette, hogy az ember közelítsen a környezete feletti uralomhoz. Könyvei egy olyan futurisztikus biotechnológiai világ lehetséges következményeit is vizsgálják, amelyben az intelligens biológiai organizmusokat felülmúlják saját teremtményeik; állítása szerint „a Homo sapiens, ahogy ma ismerjük, körülbelül egy évszázadon belül eltűnik”.[2]

A Sapiens: Az emberiség rövid története című könyvében Harari az emberiség történetét tekinti át a Homo sapiens evolúciós kialakulásától a 21. századi politikai és technológiai forradalmakig. A könyv egy egyetemi világtörténelem tantárgy keretében tartott előadásain alapul.

Család, tanulmányok[szerkesztés]

Yuval Noah Harari az izraeli Kiriat Ata városában született Slomo és Pnina Harari gyermekeként, két testvére van. A világi zsidó családnak kelet-európai és libanoni gyökerei vannak. Édesapja mérnök, édesanyja pedig irodai adminisztrátor volt.[3][4][5]

Harari hároméves korában tanult meg olvasni. Nyolcéves korától a haifai Leo Baeck Oktatási Központban egy, az intellektuálisan tehetséges gyerekeknek elkülönített osztályban tanult. Az Izraeli Védelmi Erőknél kötelező katonai szolgálatát elhalasztotta, hogy az Academic Atuda-program keretében folytathasson egyetemi tanulmányokat, de később a tanulmányait követő katonai szolgálat teljesítése alól egészségügyi problémái miatt felmentették.

A Jeruzsálemi Héber Egyetemen 1993 és 1998 közötti folytatott tanulmányait 17 évesen kezdte el. Nemzetközi kapcsolatokat és történelmet tanult, az utóbbin belül, kezdetben, a középkori történelemre és a hadtudományra szakosodott. Az Oxfordi Egyetem Jesus College-án 2002-ben szerezte meg PhD fokozatát, ahol doktori tanácsadója Steven J. Gunn volt. 2003 és 2005 között a Yad Hanadiv ösztöndíjasaként posztdoktori tanulmányokat folytatott a történelem területén. Oxfordban találkozott először Jared Diamond írásaival, aki nagy hatással volt későbbi írói munkásságára. Egyik, a Berggruen Intézetben tartott előadásában Harari azt mondta, hogy Diamond Háborúk, járványok, technikák című könyve egyfajta megvilágosodás volt a tudományos karrierje során, akkor jött rá, hogy valójában ő is tudna ilyen könyveket írni.[6][7]

Irodalmi pályafutás[szerkesztés]

Harari számos könyvet és cikket publikált. Ezek között található többek között, a már említetteken túl a Special Operations in the Age of Chivalry, 1100–1550;[8] The Ultimate Experience: Battlefield Revelations and the Making of Modern War Culture, 1450–2000;[9] The Concept of 'Decisive Battles' in World History[10] és az Armchairs, Coffee and Authority: Eye-witnesses and Flesh-witnesses Speak about War, 1100–2000.[11] Jelenleg elsősorban világtörténelmi és a makrotörténeti folyamatok állnak a kutatásai előterében.

2011-ben Sapiens: Az emberiség rövid története című könyve eredetileg héberül jelent meg, egy általa tanított világtörténelmi előadás 20 előadása alapján. Ezt követően 2014-ben jelent meg angolul, és azóta további mintegy 45 nyelvre fordították le.[12] A könyv az emberi történelem teljes hosszát tekinti át, a Homo sapiens kőkorszaki evolúciójától egészen a 21. század politikai és technológiai forradalmáig. A héber kiadás bestseller lett Izraelben, nagy érdeklődést váltott ki a nagyközönség körében, Hararit pedig hírességgé tette.[13] Joseph Drew azt írja, hogy „a Sapiens széleskörű és elgondolkodtató bevezetést nyújt az összehasonlító civilizáció tanulmányozói számára”, és olyan műnek tartja, amely „a társadalomtudományok fontosságára és széles spektrumára világít rá”.[14]

2016-ban jelent meg Harari következő könyve Homo Deus: A holnap rövid története címmel, melyben a Homo sapiens jövőjének lehetőségeit vizsgálja.[15] A könyv prognózisa szerint a jövőben az emberiség valószínűleg jelentős kísérletet tesz a boldogság, a halhatatlanság és az Istenhez hasonló képességek megszerzésére.[16] A könyv a továbbiakban a múlt és a jelen tapasztalatai és tanulságai alapján azt vizsgálja, hogy a Homo sapiens e törekvése a jövőben hogyan valósulhat meg. A jövő számos lehetséges kimenetelének modellezésére Harari megalkotja a dataizmus fogalmát,[17] mely olyan filozófiára, paradigmára alapul, amely imádja a „big datát”, a hatalmas adatrendszert.[16][18] Siddhartha Mukherjee a The New York Times Book Review-ban írt cikkében úgy fogalmazott, hogy bár a könyv nem győzte meg teljesen, mégis úgy véli, hogy elengedhetetlen olvasmány azok számára, akik a jövőről gondolkodnak.[19]

Legutóbbi könyve, a 2018. augusztus 30-án megjelent 21 lecke a 21. századra című inkább a jelen problémáira összpontosít.[20][21][22][23] A New Statesman egyik kritikája megjegyezte, hogy „nevetséges kinyilatkoztatásokkal van tele a szöveg”, kritizálta Harari írói stílusát, és kijelentette, hogy „értelmetlen kitérőkkel és kínzó banalitásokkal operál”. Egy, a Kirkus című lapban megjelent kritika viszont „tour de force”-ként, azaz „jelentős bravúrként” aposztrofálta a könyvet, és úgy ítélte meg, hogy a mű „az aktuális ügyek és az emberi társadalmak közeljövőjének rendkívül tanulságos feltárása”.[24]

A Sapiens: Az emberiség rövid története című könyv grafikai adaptációjának első kötete, a Sapiens: A Graphic History – The Birth of Humankind, amelyet David Vandermeulennel és Daniel Casanave-vel közösen írt, 2020 novemberében jelent meg, és a How to Academy és a Penguin Books által szervezett online könyvbemutatón mutatták be.[25]

Kutatási területek, nézetek, vélemények[szerkesztés]

Harari azt is kutatja, hogyan jutott el a Homo sapiens a mostani állapotáig, illetve hogy lép majd tovább innen a jövőjét keresve. Érdeklődése középpontjában olyan makrotörténeti kérdések állnak, mint hogy mi a kapcsolat a történelem és a biológia között, mi a lényegi különbség a Homo sapiens és más állatok között, vagy hogy van-e igazságosság a történelemben. Felteszi a kérdést, van-e a történelemnek iránya, boldogabbak lettek-e az emberek a történelem folyamán.

Harari az elégedetlenséget az emberi valóság „mély gyökerének” tekinti, mely szoros kapcsolatban áll az evolúcióval.[13]

Egy 2017-es cikkében Harari azt vizionálja, hogy a folyamatos technológiai fejlődés és a mesterséges intelligencia területén elért eredmények révén 2050-re egy új embercsoport jöhet létre. Az ebbe a kategóriába tartozó emberek alkotják majd a „mihasznák társadalmi osztályát”, akik nemcsak hogy munkanélküliek, de egyben alkalmazhatatlanok is.[26] Érvelése szerint ennek az új társadalmi osztálynak a kezelése gazdaságilag, társadalmilag és politikailag az emberiség legnagyobb kihívása lesz az elkövetkező évtizedekben.[27]

Harari egzisztenciális fenyegetést lát a mesterséges intelligencia és a biotechnológia területén zajló versengésben is, és kifejti, hogy szoros együttműködésre van szükség a nemzetek között az olyan fenyegetések elhárítása érdekében, mint amilyen az ökológiai összeomlás, a nukleáris háború, vagy a technológiaválság.[28]

Harari egy 2015-ös, a Guardianben megjelent interjújában az iparszerű állattenyésztést a történelem egyik legsúlyosabb bűntettének nevezi, az iparszerűen tenyésztett állatok sorsát korunk egyik legégetőbb etikai kérdésének tartja.[29]

Harari így foglalta össze a világról alkotott nézeteit a Nautilus újságírójának, Steve Paulsonnak adott 2018-as interjújában:

„A dolgok jobbak, mint valaha. Azért még mindig elég rosszak. És még ennél is sokkal rosszabbra fordulhatnak. E megállapítások összességükben bizonyos fokig optimizmusra adhatnak okot, hiszen ha eljutottunk idáig, hogy a dolgok lehetnek jobbak, akkor ez azt jelenti, hogy a jövőben is képesek vagyunk egyre jobbá tenni őket.”[30]

Harari szerint, bár a szabad akarat eszméje és az erre épülő liberális értékek bátorsággal ruházták fel azokat az embereket, akik az inkvizíció, a királyok isteni joga, vagy a KGB ellen harcoltak, de a dataizmus világában a szabad akarat veszélyessé válik, sőt – érvelése szerint – valójában meg is szűnik. A kormányok és a vállalatok már egyre inkább jobban ismerik az egyes embereket, mint azok önmagukat, és ha a kormányoknak és a vállalatoknak sikerül meghekkelniük az emberi természetet, akkor a legkönnyebben manipulálható emberek éppen azok lesznek, akik hisznek a szabad akaratban.[31]

Harari kifejti azt is, hogy az embereknek minden bizonnyal van akaratuk – de az nem szabad. Nem dönthetjük el, hogy milyen vágyaink legyenek… Minden választás rengeteg biológiai, társadalmi és személyes körülménytől függ, amelyeket nem feltétlenül uralunk. Állítja: eldönthetjük ugyan, hogy mit együnk, hogy ki legyen a feleségünk, kire szavazzunk, ám e döntéseket részben a génjeink, a biokémiánk, a nemünk, a családi hátterünk, a nemzeti kultúránk stb. határozza meg – azt viszont nem választhatjuk meg, hogy milyen génjeink vagy milyen családunk legyen.[31]

Kritikák[szerkesztés]

Harari népszerű írásait a Big History műfajához tartozónak tartják. Ian Parker a New Yorkerben azt írta, hogy ugyan nem Harari találta fel a Big History műfaját, de frissítette azt az öntudatosság és a futurológia jegyeivel, valamint az emberi szenvedéssel kapcsolatos magasszintű, szinte nihilista nyugalommal.[32]

Munkáját tudományos körökben már elutasítóbban fogadták. Christopher Robert Hallpike[33] a Sapiensről írt kritikájában azt állította, hogy a könyv olvasása során gyakran döbbent meg azon, hogy Harari mennyire nem tájékozott bizonyos alapvető területeken: „Okkal jelenthetjük ki, hogy amikor Harari állításai nagyjából helytállóak, akkor azok nem jelentenek újdonságot, viszont amikor megpróbál eredeti lenni, olyankor gyakran tévedésbe esik, mégpedig sokszor durva tévedésbe.” Hallpike azt állítja, a Sapienst nem úgy kell értékelni, mint egy komoly hozzájárulást a tudományhoz, hanem úgy, mint infotainmentet, mely abból táplálkozik, hogy egy vad, intellektuális száguldás során végigvágtathatunk a történelem színterein, közben szenzációs spekulációkkal ismerkedhetünk meg, végül az emberi sorsra vonatkozó, vérfagyasztó jóslatokkal fejezhetjük be vágtánkat. A fenti kritériumok szempontjából roppant sikeres a Sapiens, mondja Hallpike.[34]

Viták, ellentmondások[szerkesztés]

2019 júliusában széles körben bírálták Hararit, amiért 21 lecke a 21. századnak című harmadik könyvének orosz nyelvű kiadásában hozzájárult több rész kihagyásához, illetve jóváhagyott módosításokat, valamint az eredetinél enyhébb hangnemet használt benne, amikor az orosz hatóságokat említette.[35][36] Leonyid Berzsidszkij ezt a Moscow Timesban „óvatosság, vagy – nevezzük a nevén – gyávaság” szavakkal illette.[37] Nettanel Sljomovics a Háárecben avval vádolta meg, hogy feláldozza azokat a liberális eszméket, amelyeket maga is képviselni szeretne.[38]

Válaszában Harari kijelentette, hogy felhívták előre a figyelmét, hogy melyek azok az ominózus részek, amelyek miatt az orosz cenzúra nem fogja engedélyezni a könyv orosz fordításának terjesztését. Ezzel dilemma elé állították, nevezetesen azt kellett eldöntenie, hogy néhány kifogásolt példát más példával helyettesítsen-e, és evvel elérje a könyv kiadását és terjesztését Oroszországban is, vagy ne változtasson semmit a szövegen, és akkor nem lesz oroszországi kiadás. Végül a kompromisszum mellett döntött, mondván, Oroszország vezető világhatalom, és fontos, hogy a könyv gondolatai eljussanak az oroszországi olvasókhoz is, különösen, mivel a könyv szellemiségében változatlanul nagyon kritikus maradt a Putyin-rezsimmel szemben – csak éppen nevek említése nélkül.[39]

Magánélete[szerkesztés]

Harari homoszexuális,[40] 2002 óta házastársa Itzik Yahav, aki egyben menedzsere is,[41] „mindenttudó internetjének” hívja.[42][13] A Jeruzsálem melletti Mesilat Zion mosavban élnek.[13]

Harari 2000-ben, Oxfordban kezdte el a rendszeres Vipasszaná meditációt,[43] amely saját bevallása szerint teljesen megváltoztatta az életét.[44] Azóta minden nap két órán keresztül gyakorolja ezt a buddhista meditáció típust, meditálással kezdi és fejezi be napjait.[45] Emellett minden évben legalább 30 napra meditációs szünetet tart, csendben, könyvek és közösségi média nélkül él,[46] ilyenkor meditációs tanár-asszisztenskedik is.[47] A Homo Deust tanítójának, S. N. Goenkának ajánlotta, aki „szeretettel tanította meg őt alapvető dolgokra, és aki nélkül nem tudta volna megírni a könyvét, melyhez szüksége volt a tizenöt évig tartó Vipasszana-gyakorlás eredményeként kialakult összpontosításra, békére és éleslátásra”.[48] A meditáció számára a megvilágosodáshoz, a felismeréshez vezető egyik út is egyben.[13]

Vegán, állítása szerint ennek oka az, hogy kutatásai során megbizonyosodott arról, hogy milyen egészségtelen az a tejipar érdekeitől vezérelt gyakorlat, amikor megbontják a borjú és az anyja közötti köteléket az egymástól való elválasztásukkal.[49][50]

2021 májusától Harari nem használ okostelefont.[51][52]

Filantrópia[szerkesztés]

A Covid19 világjárvány idején, miután az Egyesült Államok korábbi elnöke, Donald Trump csökkentette a WHO finanszírozását, Harari bejelentette, hogy házastársával együtt 1 millió dollárt adományoznak a WHO-nak a Sapienship nevű társadalomsegítő szervezetükön keresztül.[53][54]

Díjak és elismerések[szerkesztés]

Harari kétszer nyerte el a „Kreativitásért és eredetiségért” járó Polonsky-díjat, 2009-ben és 2012-ben.

2011-ben elnyerte a Society for Military History Moncado-díját a kiemelkedő hadtörténeti cikkekért.

2012-ben beválasztották a Fiatal Izraeli Tudományos Akadémia tagjává.

A Sapiens 96 egymást követő héten át szerepelt a The New York Times bestseller listájának első 3 helyén. Harari 2018-ban tartotta az első TED-beszédet digitális avatárként.

A Homo Deus 2017-ben elnyerte a Handelsblatt német gazdasági könyvdíját, amelyet az év legátgondoltabb és legbefolyásosabb gazdasági könyvének ítéltek oda.

Harari 2018-ban és 2020-ban előadást tartott a davosi Világgazdasági Fórum éves konferenciáján.

Publikációk[szerkesztés]

Könyvek[szerkesztés]

  • Renaissance Military Memoirs: War, History and Identity, 1450–1600 (Woodbridge: Boydell & Brewer, 2004), ISBN 978-184-383-064-1
  • Special Operations in the Age of Chivalry, 1100–1550 (Woodbridge: Boydell & Brewer, 2007), ISBN 978-184-383-292-8
  • The Ultimate Experience: Battlefield Revelations and the Making of Modern War Culture, 1450–2000 (Houndmills: Palgrave-Macmillan, 2008), ISBN 978-023-058-388-7
  • Sapiens: A Brief History of Humankind (London: Harvill Secker, 2014) ISBN 978-006-231-609-7
  • Sapiens – Az emberiség rövid története, ford. Torma Péter (Animus Kiadó, Budapest), 2015, 2018, ISBN 9789633242377
  • Homo Deus: A Brief History of Tomorrow (2016), ISBN 978-1910701881
  • Homo Deus – A holnap rövid története, ford. Torma Péter (Animus Kiadó, Budapest), 2017, ISBN 9789633244975
  • Money: Vintage Minis (select excerpts from Sapiens and Homo Deus (London: Penguin Random House, 2018) ISBN 978-1784874025
  • 21 Lessons for the 21st Century (London: Jonathan Cape, 2018), ISBN 1787330672
  • 21 lecke a 21. századra, ford. Torma Péter (Animus Kiadó, Budapest) 2018, ISBN 9789633245958
  • Sapiens: A Graphic History, Volume 1 – The Birth of Humankind (London: Jonathan Cape, 2020)
  • Így hódítottuk meg a Földet; ford. Torma Péter; Lampion, Budapest, 2022 (A világ urai)

Cikkek[szerkesztés]

  • "The Military Role of the Frankish Turcopoles – a Reassessment", Mediterranean Historical Review 12 (1) (June 1997), pp. 75–116.
  • "Inter-Frontal Cooperation in the Fourteenth Century and Edward III’s 1346 Campaign", War in History 6 (4) (September 1999), pp. 379–395
  • "Strategy and Supply in Fourteenth-Century Western European Invasion Campaigns", The Journal of Military History 64 (2) (April 2000), pp. 297–334.
  • "Eyewitnessing in Accounts of the First Crusade: The Gesta Francorum and Other Contemporary Narratives", Crusades 3 (August 2004), pp. 77–99
  • "Martial Illusions: War and Disillusionment in Twentieth-Century and Renaissance Military Memoirs", The Journal of Military History 69 (1) (January 2005), pp. 43–72
  • "Military Memoirs: A Historical Overview of the Genre from the Middle Ages to the Late Modern Era", War in History 14:3 (2007), pp. 289–309
  • "The Concept of ‘Decisive Battles’ in World History", The Journal of World History 18 (3) (2007), 251–266
  • "Knowledge, Power and the Medieval Soldier, 1096–1550", in In Laudem Hierosolymitani: Studies in Crusades and Medieval Culture in Honour of Benjamin Z. Kedar, ed. Iris Shagrir, Ronnie Ellenblum and Jonathan Riley-Smith, (Ashgate, 2007)
  • "Combat Flow: Military, Political and Ethical Dimensions of Subjective Well-Being in War", Review of General Psychology (September 2008)
  • Introduction to Peter Singer's Animal Liberation, The Bodley Head, 2015.
  • "Armchairs, Coffee and Authority: Eye-witnesses and Flesh-witnesses Speak about War, 1100–2000", Journal of Military History 74:1 (gennaio, 2010), pp. 53–78.
  • "Yuval Noah Harari on big data, Google and the end of free will", Financial Times (August 2016).
  • "Why It’s No Longer Possible for Any Country to Win a War", Time (23 June 2017).
  • "Why Technology Favors Tyranny", The Atlantic (October 2018).
  • "Yuval Noah Harari: the world after coronavirus", Financial Times (20 March 2020).

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ Official Website (amerikai angol nyelven). Yuval Noah Harari. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  2. ↑ Yuval Noah Harari: ‘Homo sapiens as we know them will disappear in a century or so’ (angol nyelven). the Guardian, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  3. ↑ Les prédictions de Yuval Noah Harrari (fr-FR nyelven). L'Arche, 2017. szeptember 28. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  4. ↑ Yuval Noah Harari: The age of the cyborg has begun – and the consequences cannot be known (angol nyelven). the Guardian, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  5. ↑ Nast, Condé: Yuval Noah Harari’s History of Everyone, Ever (amerikai angol nyelven). The New Yorker, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  6. ↑ Historian Yuval Harari on the Books That Shaped Him - Activities (amerikai angol nyelven). Berggruen Institute. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  7. ↑ Nast, Condé: Yuval Noah Harari’s History of Everyone, Ever (amerikai angol nyelven). The New Yorker, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2021. november 30.)
  8. ↑ Yuval Noah Harari, Special Operations in the Age of Chivalry, 1100–1550 (Woodbridge: Boydell & Brewer, 2007)
  9. ↑ Yuval Noah Harari, The Ultimate Experience: Battlefield Revelations and the Making of Modern War Culture, 1450–2000 (Houndmills: Palgrave-Macmillan, 2008)
  10. ↑ Harari, Yuval N. (2007. január 24.). „The Concept of „Decisive Battles” in World History”. Journal of World History 18 (3), 251–266. o. DOI:10.1353/jwh.2007.0022. ISSN 1527-8050.  
  11. ↑ Yuval Noah Harari (2009. január 24.). „Scholars, Eyewitnesses, and Flesh-Witnesses of War: A Tense Relationship”. Partial Answers: Journal of Literature and the History of Ideas 7 (2), 213–228. o. DOI:10.1353/pan.0.0147. ISSN 1936-9247.  
  12. ↑ Sapiens: a Brief History of Humankind by Yuval Noah Harari, review: 'urgent questions'. www.telegraph.co.uk. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  13. ↑ a b c d e „Fast Talk / The Road to Happiness”, Haaretz (Hozzáférés ideje: 2021. december 1.) (angol nyelvű) 
  14. ↑ https://scholarsarchive.byu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=2094&context=ccr
  15. ↑ Homo Deus by Yuval Noah Harari review – how data will destroy human freedom (angol nyelven). the Guardian, 2016. augusztus 24. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  16. ↑ a b Yuval N. Harari: Homo deus : a brief history of tomorrow. Revised edition. 2017. ISBN 978-1-78470-393-6 Hozzáférés: 2021. dec. 2.  
  17. ↑ Platz Petra Gondolatok Yuval Noah Harari Homo Deus koncepciójáról Széchenyi István Egyetem, Győr (2018)https://lib.sze.hu/images/Apaczai/kiadv%C3%A1ny/2018/0813_Platz%20Petra57.pdf
  18. ↑ Yuval Noah Harari: 3 Freiheit: Big Data is watching you. 2018. 75–111. o. Hozzáférés: 2021. dec. 2.  
  19. ↑ New York Times New York State Poll, March 1999. ICPSR Data Holdings, 1999. június 16. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  20. ↑ Book review: Is '21 Lessons for the 21st Century' another hit for Yuval Noah Harari. The National, 2018. augusztus 25. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  21. ↑ 21 Lessons for the 21st Century by Yuval Noah Harari review – a guru for our times? (angol nyelven). the Guardian, 2018. augusztus 15. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  22. ↑ Russell, Review by Jenni. „Review: 21 Lessons for the 21st Century by Yuval Noah Harari — chilling predictions from the author of Sapiens” (Hozzáférés ideje: 2021. december 2.) (angol nyelvű) 
  23. ↑ Sexton, David: Can mindfulness save us from the menace of artificial intelligence? (angol nyelven). www.standard.co.uk, 2018. augusztus 23. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  24. ↑ 21 LESSONS FOR THE 21ST CENTURY | Kirkus Reviews. Hozzáférés: 2021. dec. 2.  
  25. ↑ LIVESTREAM EVENT | An Evening With Yuval Noah Harari (brit angol nyelven). How To Academy. (Hozzáférés: 2021. december 2.)
  26. ↑ The meaning of life in a world without work (angol nyelven). the Guardian, 2017. május 8. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  27. ↑ „Yuval Noah Harari on the Rise of Homo Deus” (hu-HU nyelven).  
  28. ↑ Churm, Philip Andrew: Yuval Noah Harari talks politics, technology and migration (angol nyelven). euronews, 2019. május 14. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  29. ↑ Industrial farming is one of the worst crimes in history (angol nyelven). the Guardian, 2015. szeptember 25. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  30. ↑ Paulson, Steve: Yuval Noah Harari Is Worried About Our Souls. Nautilus, 2018. december 27. [2019. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  31. ↑ a b Yuval Noah Harari: the myth of freedom (angol nyelven). the Guardian, 2018. szeptember 14. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  32. ↑ Nast, Condé: Yuval Noah Harari’s History of Everyone, Ever (amerikai angol nyelven). The New Yorker, 2020. február 7. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  33. ↑ Hallpike Christopher, Professor Emeritus (angol nyelven). McMaster Faculty of Social Sciences. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  34. ↑ A Response to Yuval Harari's 'Sapiens: A Brief History of Humankind'. www.newenglishreview.org. [2021. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  35. ↑ Yuval Noah Harari under fire for removing Putin criticism from Russian translation of new book (angol nyelven). Newsweek, 2019. július 23. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  36. ↑ „Yuval Noah Harari Lets Russians Delete Putin's Lies From Translation of His Book”, Haaretz (Hozzáférés ideje: 2021. december 3.) (angol nyelvű) 
  37. ↑ Bershidsky, Leonid: Putin Gets Stronger When Creators Censor Themselves (angol nyelven). The Moscow Times, 2019. július 24. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  38. ↑ „Yuval Noah Harari's Problem Is Much More Serious Than Self-censorship”, Haaretz (Hozzáférés ideje: 2021. december 3.) (angol nyelvű) 
  39. ↑ „Prof. Yuval Noah Harari Responds to Censoring Russian Translation of His Book”, Haaretz (Hozzáférés ideje: 2021. december 3.) (angol nyelvű) 
  40. ↑ Yuval Noah Harari: ‘Homo sapiens as we know them will disappear in a century or so’ (angol nyelven). the Guardian, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  41. ↑ "זה ייגמר בבכי: סוף העולם לפי יובל נח הררי". Retrieved 17 March 2018. http://www.nrg.co.il/online/55/ART2/726/869.html
  42. ↑ Yuval Noah Harari: „We are acquiring powers thought to be divine” (angol nyelven). the Guardian, 2016. augusztus 27. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  43. ↑ SoundCloud - Hear the world’s sounds (angol nyelven). SoundCloud. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  44. ↑ Yuval Noah Harari: ‘We are acquiring powers thought to be divine’ (angol nyelven). the Guardian, 2016. augusztus 27. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  45. ↑ How Humankind Could Become Totally Useless (angol nyelven). Time. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  46. ↑ (2021. november 22.) „Chatham House” (angol nyelven). Wikipedia.  
  47. ↑ The messenger of inner peace: Satya Narayan Goenka-Part 2 | Vipassana Research Institute. www.vridhamma.org. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  48. ↑ Homo Deus, dedication and Acknowledgements p. 426
  49. ↑ Yuval Noah Harari: The age of the cyborg has begun – and the consequences cannot be known (angol nyelven). the Guardian, 2015. július 5. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  50. ↑ SoundCloud - Hear the world’s sounds (angol nyelven). SoundCloud. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  51. ↑ Sam Harris | Home of the Making Sense Podcast. Sam Harris. (Hozzáférés: 2021. december 1.)
  52. ↑ „Mayim Bialik and Yuval Noah Harari in conversation” (hu-HU nyelven).  
  53. ↑ Sterkl, Maria: Yuval Harari: Pandemic policy will influence world politics, economy for decades (amerikai angol nyelven). www.timesofisrael.com. (Hozzáférés: 2021. december 3.)
  54. ↑ Harari, Yuval Noah. „Yuval Noah Harari: the world after coronavirus | Free to read”, Financial Times, 2020. március 20. (Hozzáférés ideje: 2021. december 3.) 

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Yuval Noah Harari című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Yuval_Noah_Harari&oldid=25760424”