Meskó Sándor

Meskó Sándor
Született	1842. december 7. Makó
Elhunyt	1925. július 29. (82 évesen) Makó

Felsőkubini Meskó Sándor Béla (Makó, 1842. december 7. – Makó, 1925. július 29.) Csanád vármegye főispánja.

Életpályája

Édesapja, Meskó János (1802–1892) Csanád vármegye tiszti főorvosa, édesanyja Szenkovits Erzsébet volt. Középiskolai tanulmányait a fővárosi piaristáknál végezte el. Egyetemi tanulmányait a pesti egyetem jogi karán végezte el. 1865-től volt Csanád vármegye ügyvédje. 1867-től esküdt, majd főszolgabíró lett. 1869-ig a járásbírói munkákat is elvégezte. 1869–1876 között a makói törvényszék ügyészeként dolgozott. 1876 tavaszán Szabadkára került, májusban megválasztották Csanád vármegye alispánjává. 1901-ben főispán lett. 1905. november 8-án lemondott főispáni tisztségéről, és visszavonult a közélettől. 1909–1921 között a vármegye közigazgatási bizottságának tagja volt.

Fontos szerepe volt a marosi híd (1878), a vasutak (1883, 1903), a vármegyei árvaház (1894), a Makói József Attila Gimnázium (1895), az apátfalvi közúti híd (1895), a pénzügyi igazgatóság (1898), a színház (1903) és a magyarcsanádi vasúti híd (1903) felépítésében.

Makón 1900-ban utcát neveztek el róla.

Sírja a makói római katolikus temetőben található.

Díjai, kitüntetései

• királyi tanácsosi cím (1879)
• Vaskorona-rend III. osztálya (1896)
• Makó város díszpolgára (1901)

Források

• Halmágyi Pál: Csanád és Torontál vármegyék tisztségviselői 1779–1944. A Makói Múzeum Füzetei 100. (Makó, 2001)

További információk

• Szluha Márton: Árva, Trencsén, Zólyom vármegye nemes családjai. Budapest, Heraldika Kiadó, 2006.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–2002.  
• Nemes családok. [Szerk. Pettkó Béla és ifj. Reiszig Ede]. Budapest, Magyar Heraldikai és Geneológiai Társaság, 1905.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.