Mangán(II)-karbonát
| Manganese(II) carbonate | |
-carbonate-sample.jpg) Szennyezett MnCO3-minta | |
 | |
_Carbonate.jpg) | |
| IUPAC-név | mangán(II)-karbonát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 598-62-9 |
| PubChem | 11726 |
| ChemSpider | 11233 |
| EINECS-szám | 209-942-9 |
| SMILES | [Mn+2].[O-]C([O-])=O |
| InChI | 1/CH2O3.Mn/c2-1(3)4;/h(H2,2,3,4);/q;+2/p-2 |
| InChIKey | XMWCXZJXESXBBY-UHFFFAOYSA-L |
| UNII | 9ZV57512ZM |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | MnCO3 |
| Moláris tömeg | 114,95 g/mol |
| Megjelenés | fehér-rózsaszín szilárd anyag |
| Sűrűség | 3,12 g/cm3 |
| Olvadáspont | 200–300 °C |
| Oldhatóság (vízben) | 0,0011 g/l (18 °C)[1] |
| Oldhatóság | oldódik híg savban, szén-dioxidban; nem oldódik etanolban és ammóniában |
| Mágneses szuszceptibilitás | +11,400·10−6 cm3/mol |
| Törésmutató (nD) | 1,597 (20 °C, 589 nm) |
| Kristályszerkezet | |
| Kristályszerkezet | hexagonális romboéderes |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH | -881.7 kJ/mol[1] |
| Standard moláris entrópia S | 109.5 J/mol·K[1] |
| Hőkapacitás, C | 94,8 J/mol·K[1] |
| Veszélyek | |
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A mangán(II)-karbonát, képlete MnCO3, a természetben is előforduló (rodokrozit), vízmentesen fehér, mélyhidratált állapotban lila kristályos ionvegyület. Szennyezett mintái barna árnyalatúak. Előállítható mangán-dioxid oxálsavval való redukciójával. 2005-ben 20 000 000 kg-ot állítottak elő.[2]
Szerkezet és előállítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A MnCO3 kalcitrácsot vesz fel oktaéderes Mn2+-ionokkal.[3] A mangán(II)-nitrát ammóniával és szén-dioxiddal való kezelése rózsaszín szilárd anyagot ad, mellékterméke ammónium-nitrát.
Reakciók és használat
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Vízben oldhatatlan, de a legtöbb karbonáthoz hasonlóan savval kezelve vízoldékony sókat ad.
Szén-dioxid-felszabadulással bomlik 473 K-en, MnO1,88-ot adva:
![{\displaystyle {\mathrm {MnCO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{3}}{}+{}0\,{\text{,}}{\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{44}}~\mathrm {O} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}{}\mathrel {\longrightarrow } {}\mathrm {MnO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{1{,}8}}{}+{}\mathrm {CO} {\vphantom {A}}_{\smash[{t}]{2}}}}](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/5ebda1e4f8592569b03bf2087a76db6b697eb2f3)
E módszert használják mangán-dioxid előállítására, melyet szárazelemekben és ferritekhez is használnak.[2]
Trágyákhoz is gyakran adnak mangán(II)-karbonátot a mangánhiány ellen. Ezenkívül használják egészséges táplálékokban, a kerámiákban mázszínezésre és betonfestésre.[4]
Használják a vérképzés segítésére.
Toxicitás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A hosszútávú mangánpornak vagy -füstnek való kitettség mangánmérgezést, más néven manganizmust okoz.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 3 4 "Manganese(II) carbonate".
- 1 2 Arno H. Reidies (2007). "Manganese Compounds". Ullmann's Encyclopedia of Industrial Chemistry. Weinheim: Wiley-VCH. doi:10.1002/14356007.a16_123. ISBN 978-3527306732.
- ↑ Pertlik, F. (1986). "Structures of hydrothermally synthesized cobalt(II) carbonate and nickel(II) carbonate". Acta Crystallographica Section C. 42: 4–5. doi:10.1107/S0108270186097524.
- ↑ "How To Stain Concrete with Manganese"
- ↑ Kim H, Harrison FE, Aschner M, Bowman AB (2022. május 22.). "Exposing the role of metals in neurological disorders: a focus on manganese". Trends Mol Med. 28 (7): 555–568. doi:10.1016/j.molmed.2022.04.011. PMC 9233117. PMID 35610122.
{{cite journal}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)
Fordítás
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Ez a szócikk részben vagy egészben a Manganese(II) carbonate című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.