Maladzecsna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Maladzecsna
Road into of Maladzechna from the side of Haradok, Maladzechna district.JPG
Maladzecsna címere
Maladzecsna címere
Maladzecsna zászlaja
Maladzecsna zászlaja
Közigazgatás
Ország Fehéroroszország
Irányítószám
  • 222301
  • 222302
  • 222303
  • 222304
  • 222305
  • 222306
  • 222307
  • 222310
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 94 686 fő (2015)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság161 m
Terület30 km²
IdőzónaUTC+03:00
Elhelyezkedése
Maladzecsna (Fehéroroszország)
Maladzecsna
Maladzecsna
Pozíció Fehéroroszország térképén
é. sz. 54° 18′ 49″, k. h. 26° 51′ 06″Koordináták: é. sz. 54° 18′ 49″, k. h. 26° 51′ 06″
Maladzecsna weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maladzecsna témájú médiaállományokat.

Maladzecsna (Маладзечна, oroszul МолодечноMologyecsno) járási jogú város Fehéroroszország Minszki területének nyugati részén, a Maladzecsnai járás székhelye. 2005. január 1-jén 98,4 ezer lakosa volt [1], ezzel a Minszki terület 3. és az ország 15. legnépesebb települése. Közigazgatási területe 30 km2. Minszktől 70 km-re északnyugatra, az Usa-folyó partján fekszik. 1944-1960 között a Mologyecsnói terület székhelye volt.

Történelem[szerkesztés]

A Pokrovszkaja-templom

Az Usa jobb partján emelt erődítményről az első írásos említés 1388-ból származik, a mellette kialakult települést a következő évben említik először. 1501-ben I. Zsigmond lengyel király Msztyiszlavli Mihailnak adta a maladzecsnai birtokokat. 1567-ben a trakai vajda birtokába került. A következő évben a moszkvai orosz állam és a lengyel király csapatai ütköztek meg falainál. A 17. század közepén a Gosiewski-család birtokába került, akiknek az uralma alatt az erődítményt kibővítették, megerősítették. Maga a település is fontos kereskedelmi központtá vált. 1708-ban XII. Károly svéd király hadseregének egyik jelentős szálláshelye volt. 1711-ben Bogusław Gosiewski püspök eladta az Ogiński-családnak. Az ő uralmuk alatt sokat fejlődött Maladzecsna, klasszicista stílusú palotát, késő reneszánsz templomot építtettek és 1730-ban vásártartási jogokat szereztek a településnek. A 18. század közepén trinitárius kolostor is létesült itt. 1793-ban Lengyelország második felosztásakor Oroszországhoz csatolták. Az 1812-es háborúban (november 21-én) súlyos harcok színhelye a Claude-Victor Perrin vezette napóleoni és a Jefim Csaplic vezette cári hadsereg között. A vár és a kastély, valamint a település nagy része ekkor elpusztult, a 19. század közepére alig félezer lakója maradt. 1873-ban a Minszk-Vilna vasútvonal megépülésével indult újra fejlődésnek, a 20. század elejére már vasúti csomóponttá vált. Az első világháborúban az orosz 10. hadsereg főhadiszállása itt volt. 1918 februárja és decembere között német megszállás alatt volt, majd megalakult a szovjethatalom. 1919. július 4-én Stanisław Szeptycki lengyel csapatai foglalták el, majd a rigai béke során Lengyelországhoz csatolták. 1929. április 26-án kapta meg a városi jogokat és a Wiłnói vajdaság járási (powiat) székhelye lett. 1939 szeptemberében a Belorusz SZSZK-hoz csatolták. A német megszállás (1941. június 26-ától) idején koncentrációs tábort (Stalag 342) létesítettek itt a szovjet hadifoglyok és a zsidó lakosság számára, ahol mintegy 30 ezer ember öltek meg. 1944. június 5-én szabadult fel a város. Szeptember 20-án a háborúban csaknem teljesen lerombolt Vilejka helyett ide helyezték át a Vilejkai terület székhelyét. Területi székhelyként (1960-ig) és vasúti csomópontként a város gyorsan iparosodott és lakosságszáma is gyorsan nőtt (1939-ben 6,6 ezer, 1959-ben 26,3 ezer, 1970-ben 50 ezer lakosa volt [2]).

Gazdaság[szerkesztés]

Sokoldalú iparának legfontosabb ága a szerszámgépgyártás, de élelmiszer (tej- és húskombinát), textil-, cipő- és bútoripara is számottevő. A város közelében az 1960-as években létesítették a Maladzecsnai Légibázist. Maladzecsna fontos közlekedési csomópont, itt keresztezi egymást a Minszk-Vilnius valamint a Polack-Lida vasútvonal. Főutak kötik össze Vilejkával (24 km), Valozsinnal (39 km), Szmarhonnyal (40 km) és Minszkkel (70 km).

Nevezetességek[szerkesztés]

  • A Pokrovszkaja-templom óorosz stílusban épült 1867-1871 között.
  • A vasúti pályaudvar épülete 1907-ben épült.
  • Az egykori koncentrációs tábor helyén a fasizmus áldozatainak emlékhelye található.
  • A modern stílusú Szt. József-templom 1990-1997 között épült.
  • Fennmaradt az egykori trinitárius monostorhoz tartozó 1762-ben épült lakóépület.
  • Az egykori zsinagóga épülete a 20. század elején épült.
  • 1990 után protestáns és katolikus templom is épült a városban.
  • 1993 óta kétévente megrendezik a Belarusz Dal- és Versfesztivált.

Jegyzetek[szerkesztés]

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maladzecsna témájú médiaállományokat.