Makoldy József
| Makoldy József | |
 | |
| Tolnai Új Világlexikona 1. 1926. | |
| Született | 1890. április 15. Nagyszeben |
| Elhunyt | 1957 (66-67 évesen) |
| Házastársa | Némethy Ella |
| Foglalkozása | festőművész |
| Halál oka | agyi érkatasztrófa |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ákosi Makoldy József, Makoldy József Sándor Győző, névváltozat: Makoldi (Nagyszeben, 1890. április 15. – Budapest, 1957. július 4.)[1] építész, festőművész, grafikus, karikaturista, műszaki tanácsos.
Életútja[szerkesztés]
Makoldy József és Molnár Ilona fia. Münchenben és Krakkóban végezte művészeti tanulmányait, s a József Műegyetemen szerzett építészdiplomát 1912-ben. Túlnyomórészt tájképeket készített, ezenkívül grafikák is kerültek ki a kezei közül. 1912-től állította ki képeit. 1918-ban gyűjteményes kiállításon szerepelt a Nemzeti Szalonban, majd 1921-ben a Műcsarnokban. 1922-ben megkapta az Esterházy akvarell-díjat. 1923-ban a Magyar Képzőművészek Egyesületének főtitkára lett. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában és több közgyűjteményben. 1934. november 7-én Budapesten, az Erzsébetvárosban házasságot kötött Némethy Ella (Gabriella) énekesnővel,[2] akitől 1937-ben elvált.[3] A Tolnai Új Világlexikonának is munkatársa volt. 1939-ben Rákoskeresztúron feleségül vette Fiala Ottíliát. Halálát agyvérzés okozta.
Festményei: A parlament ködben, Brassói kapu, Balatoni halászok, Kőszegi vár, A Duna Verőcénél, Eiffel torony, Feltre esőben, Krakói Skala, Némethy Ella arcképe, Verbőczy-palota Budán, Itt felejtett Budapest, Hercegi kastély Galíciában, A kormányzó megnyitja az országgyűlést stb.
Könyvalakban megjelent rajzgyűjteményei[szerkesztés]
- Pictures of Transsylvania
- There is no Czech culture in Upper Hungary (Steier Lajos szövegével) Online
- Az utcáról (10 kőrajz)
- Mi maradt nekünk
- Amit én láttam (120 rajz és 35 linoleummetszet)
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 874/1957. folyószáma alatt.
- ↑ A házasságkötés bejegyezve a Bp. VII. ker. állami házassági akv. 1938/1934. folyószáma alatt.
- ↑ Budapesti kir. tvszék 1P.36186/1937/3 sz. ítélete.
Források[szerkesztés]
- Kieselbach
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Révai Nagy Lexikona, 21. kötet: Kiegészítés A-Z (Budapest, 1935) 584. old.
- Tolnai Új Világlexikona 11. Mag-Men (Budapest, 1928) 155. old.
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Gyöngy Kálmán: Magyar karikaturisták adat- és szignótára 1848-2007. Karikaturisták, animációs báb- és rajzfilmesek, illusztrátorok, portrérajzolók. Budapest, Ábra Kkt., 2008.
- Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940.
- A magyar legújabb kor lexikona. Szerk. Kerkápoly M. Emil. Bp., 1930. Europa ny.
- Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
- Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
