Makói gázmező

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Makói gázmező
Ország Magyarország
Elhelyezkedése
Makói gázmező (Magyarország)
Makói gázmező
Makói gázmező
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 12′ 54″, k. h. 20° 28′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 54″, k. h. 20° 28′ 32″

A makói gázmező a Makói-árok gázfelhalmozódása, egy nagy földgázmező Makó mellett, Magyarország délkeleti részén.

Kialakulása[szerkesztés]

A Makói-árok üledékes mélymedencéje a Pannon-medence magyarországi területének déli részén, a Dél-Alföldön található. A miocén folyamán jött létre, a 7 km mélységet is elérő árkot törmelékes üledékek töltik ki. A medence legalján található durva üledékek (kavics, konglomerátum) közeli lepusztulási területről származnak, A késő-miocénben az erőteljesen süllyedő Makói-árok kezdetben tavi, majd folyóvízi üledékekkel töltődött fel. A rétegsorban alul mélyvízi márga és agyag, majd turbidites kifejlődésű homok települ, amelyre delta-, majd folyóvízi környezetben felhalmozódott pliocén és negyedidőszaki üledékek következnek.[1]

Kutatása[szerkesztés]

Már az 1960-as évek óta közismert volt, hogy Makó mellett nagy földgázmező található. Hátránya, hogy a gázlerakódás mélysége körülbelül 5000 méter, illetve hogy az átlagosnál nagyobb a mélységi hőmérsékletnövekedés Magyarországon (körülbelül 20 méterenkénti 1 Celsius fok a melegedés, az egyébként 50 méterenkénti 1 Celsius fokkal szemben). A Makói-árok területén a mélységben uralkodó rendkívül magas hőmérséklet és nyomás kiemelten hátrányos tényezőket jelentenek.[2][3]

Az 1980-as évek végén a Világbank finanszírozott egy mélyfúrási programot Magyarországon, az amerikai geológiai hatóság vezetésével. A felmérés adataira felfigyelt egy amerikai geológus, John Gustavson, aki 1998-ban kutatási engedélyt szerzett a Makói-árok területének egy részére. Tőle Marc A. Brunert vette meg koncesszióját, aki megalapította a kanadai székhelyű Falcon Oil & Gas Ltd. nevű vállalatot. 2005-ben három kutatófúrással kijelölte a lelőhely határait, majd három másik fúrást is mélyített a terület közepén. Ezt követően megalapította magyarországi vállalkozását, a TXM Gáz- és Olajkutató Kft.-t, mely intenzív terepi tevékenységbe kezdett. A gáztelített cella megismerése céljából kutatófúrásokat mélyített (Pusztaszer, Székkutas, Magyarcsanád, Makó), valamint felszíni háromdimenziós szeizmikus méréseket végzett.[1]

Kilencven százalékos valószínűséggel Makó több mint 600 milliárd köbméter feltárható földgázkinccsel rendelkezik, állt a jónevű tanácsadó cég, a Scotia Group Brunertéknek készített tanulmányában. Későbbi becslések már közel 1550 milliárd köbméter földgázkincset prognosztizáltak.

Kutatás és termelés (upstream)[szerkesztés]

A Falcon Oil & Gas Ltd. 2005-ben 40 évre megvásárolta a kitermelési jogokat a magyar államtól. A próbakitermelést 2006-ban kezdték meg napi 327 hordó (52,0 m³) kőolajjal és 110.000 köbméter földgázzal. 2007 májusában kiterjesztett, 100.000 hektár területre szóló koncessziót kapott a magyar kormánytól. Ez az egyik legnagyobb koncesszió, amit valaha adtak Európában.[4] A Falcon Oil & Gas 2008 áprilisában az ExxonMobillal kötött 300 millió dolláros kutatási-termelési szerződést, mely néhány nappal később bejelentette, hogy újabb megállapodást is kötött, mégpedig a MOL-lal, a makói területen végzendő kutatásra. Tehát a MOL az ExxonMobil partnereként is együttműködött a magyarországi kutatásban.

2009-ben a Makói-árokban a Makó M–7 kút számított Magyarország addigi legmélyebb fúrásának, 6085 méteres talpmélységgel. A fúrás a kristályos aljzat kőzeteiben állt meg.[1][2]

2010 februárjában mind az ExxonMobil, mind a MOL feladta a kutatást a potenciális kitermelés magas fajlagos költségére hivatkozva.[5]

A makói nem konvencionális földgázmező feltárásával kapcsolatos kutatás hatalmas költséget okozott a Falcon-érdekeltség számára: a 2010-es mérleg 30,8 milliárd forint veszteséget könyvelt el, a 2011-es 9,8 milliárd forintot mutatott ki. A veszteséget a TXM Olaj és Gázkutató Kft. viselte,[4]

Kontinuitás[szerkesztés]

2011-ben a Magyar Földtani Társulat részletes tanulmányban a felszínre hozható földgázmennyiséget 490–650 milliárd köbméterre becsülte. Tehát még valószínűbbé vált, hogy a hatalmas várakozások ellenére a Scotia Group becslése a helytálló, nem lehetett megerősíteni a még mindig élő reményt, hogy a Makói-árokban hatalmas kitermelhető földgázkészletet rejtő medenceközponti földgázelőfordulás található. A makói földgázkincs kiaknázásának prognosztizálható jövedelmezősége így jóval elmaradt az ismert, gazdaságosan működő egyesült államokbeli és kanadai versenytársakétól.[2]

A Falcon Oil & Gas mindezek ellenére folytatja az egyelőre veszteséges palagázkutatást.[6]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b c Magyarország legmélyebb fúrása (magyar nyelven). National Geographic. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  2. a b c http://epa.niif.hu/01600/01635/00335/pdf/EPA01635_foldtani_kozlony_2011_141_1_023-040.pdf
  3. Hennington, W.M. (1980. szeptember 21.). „Unconventional Exploration For Natural Fractures”. SPE Unconventional Gas Recovery Symposium, Pittsburgh, Pennsylvania, Kiadó: Society of Petroleum Engineers. DOI:10.2118/8956-MS.  
  4. a b Kft, M.-12/B: A Makói-árok (magyar nyelven). www.vgfszaklap.hu. (Hozzáférés: 2020. március 13.)
  5. Gázkutatás: az Exxon Mobil bedobta a törölközőt a Makói-árokban – térkép (magyar nyelven). hvg.hu, 2010. február 22. (Hozzáférés: 2020. március 15.)
  6. www.napi.hu: Gigantikus gázmező Magyarország alatt - megint rossz hírek jöttek. Napi.hu. (Hozzáférés: 2020. március 13.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Makó gas field című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.