Major Péter (matematikus)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Major Péter
Született 1947. október 26. (73 éves)
Budapest
Nemzetisége magyar
Foglalkozása matematikus,
egyetemi tanár,
akadémikus

Major Péter (Budapest, 1947. október 26. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatási területe a valószínűségszámítás, a matematikai statisztika, a statisztikus fizika és az ezeken belüli problémákban megjelenő analízisproblémák vizsgálata.

Életpályája[szerkesztés]

Középiskolai tanulmányait a budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte, ahol többek között olyan későbbi kiváló matematikusok osztálytársa volt, mint Lovász László, Laczkovich Miklós vagy Pósa Lajos. 1966-ban iratkozott be az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar matematikus szakára, ahol 1971-ben szerzett diplomát. Ezt követően az MTA Matematikai Kutatóintézete (ma: MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) munkatársa, ahol a kutatóintézeti ranglétrát végigjárva tudományos tanácsadóvá, később kutatóprofesszorrá nevezték ki. Emellett 1995-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (2000-től Debreceni Egyetem) egyetemi tanárrá nevezték ki, ahol az Informatikai Karon oktat. Magyarországi állásain kívül egy évig a Göttingeni Egyetem vendégprofesszora volt. 1999 és 2002 között Széchenyi professzori ösztöndíjjal kutatott.

1978-ban védte meg a matematikai tudomány kandidátusi, 1989-ben akadémiai doktori értekezését, az MTA Matematikai Tudományos Bizottságának és a Debreceni Akadémiai Bizottságnak lett tagja. 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2013-ban rendes tagjává választották. Akadémiai tevékenységén túl a Bolyai János Matematikai Társulat választmányi tagjaként is tevékenykedik. Több mint ötven tudományos értekezés szerzője vagy társszerzője, többek között Révész Pállal, Ronald Dobrusinnal és Rejtő Lídiával dolgozott együtt.

Díjai, elismerései[szerkesztés]

Főbb publikációi[szerkesztés]

  • An approximation of partial sums of independent RV's, and the sample DF. II (társszerző, 1976)
  • The approximation of partial sums of independent R.V.s (társszerző, 1976)
  • On the invariance principle for sums of independent identically distributed random variables (1978)
  • Non-central limit theorems for non-linear functionals of Gaussian fields (Roland Dobrusinnal, 1979)
  • An improvement of Strassen's invariance principle (1979)
  • Multiple Wiener-Itô Integrals: With Applications to Limit Theorems (1981)
  • Central limit theorems for non-linear functionals of Gaussian fields (társszerző, 1983)
  • Strong embedding of the estimator of the distribution function under random censorship (Rejtő Lídiával, 1988)
  • Poisson law for the number of lattice points in a random strip with finite area (1992)
  • Almost sure functional limit theorems (1998, 2000)
  • A majdnem biztos invariancianyelv és annak mélyebb háttere (2001)
  • An estimate on the supremum of a nice class of stochastic integrals and U-statistics (2006)

Források[szerkesztés]