Magyarország oktatási rendszere
 |
Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul. Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont! |
 |
 |
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
Magyarország oktatási rendszere a közoktatást és a felsőoktatást foglalja magába, tekintet nélkül a fenntartó vagy az üzemeltető személyére (állami, önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán stb.).
Lásd: Tankötelezettség Magyarországon
Története[szerkesztés]
Az államalapítás előtt[szerkesztés]
Más természeti népekhez hasonlóan a magyar oktatás úttörői a sámánok – jellegzetes magyar nevükön: táltosok – voltak[forrás?].[1]
Táltosok foglalkoztak a szűkebb közösségek – mai szóval élve – lelki gondozásával, a gyógyítással, a jóslással, az emberi életben mérföldköveket jelentő pillanatok (születés, felnőtté avatás, házasság, temetés) feldolgozásával, illetve a "szent liget" gondozásával. Főleg a felnőtté avatás előtt a táltosnak szerepe volt a fiatalok nagybetűs életre való felkészítésében: a család mellett ők is oktathatták a fegyverek készítésének technikáit és a magyar rovásírást is. Bizonyítványt nem adtak, a vizsgáztatást majd az élet tartotta.
Az államalapítástól 1526-ig[szerkesztés]
A honfoglalás (kb. 896), de főleg a Szent István nevéhez fűződő államalapítás (1000) után az oktatás a kolostorok hatáskörébe került, de a táltosok valószínűleg még évszázadokig fennmaradtak, és nem hivatalosan tevékenykedtek. Erre bizonyíték a rovásírás fennmaradása, főleg Erdély hegyes vidékein. A középkor idején főleg a bencések és a domonkos rendi szerzetesek tanították a nemesek utódait a nyugati műveltségre.
Nagy Lajos király 1367-ben hozta létre az első magyar egyetemet Pécsett, ez a dátum jelzi a magyar felsőoktatás kezdetét.[2][3]
A 18. században[szerkesztés]
Az Osztrák–Magyar Monarchia idején Mária Terézia 1777-ben megjelent Ratio Educationis című rendelete foglalkozott Magyarország vonatkozásában is az oktatás rendszerszíntű megszervezésével.[4]
A 20. században[szerkesztés]
1918-as megfogalmazás szerint: "A közoktatás új rendszere az egyenlőség elvén alapul s a társadalmi osztályok közötti különbség megszüntetésére törekszik. Tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, de az állampolgári erények és köztudat kialakulását legfőbb feladatának tartja. A műveltséget közvagyonnak tekinti, a melyből meríteni s minél magasabb színvonalat elérni joga van minden állampolgárnak, de az állam általános műveltségi színvonalának elérése nemcsak jog, hanem állampolgári kötelesség is, az ép és egészséges polgárnak művelt polgárnak is kell lennie."[5][6]
Az 1993. évi törvényben[szerkesztés]
A közoktatásról szóló[7] 1993. évi LXXIX. törvény bevezetője szerint: "A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságára és a vallásszabadság, a hazaszeretetre nevelés érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósulása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesülése."
A mai magyar oktatási rendszer[szerkesztés]
| Időtartam (év) | Képzési forma | Életkor |
|---|---|---|
| 3–4 | óvoda | 3 éves kortól |
| 4–6–8 | általános iskola | 6 éves kortól |
| 8–6–4 vagy 4–5–6 | gimnázium vagy szakközépiskola | 10-12-14 vagy 15 éves kortól |
| 3–4 | felsőoktatási alapképzés | érettségi után; leggyakrabban 18 éves kortól |
| 2–1 | felsőoktatási mesterképzés | felsőoktatási alapképzés után, általában 21 éves kortól |
| 4 | doktori képzés | felsőoktatási mesterképzés után, általában 23 éves kortól |
Közoktatás[szerkesztés]
Felsőoktatás[szerkesztés]
A felsőoktatás az úgynevezett bolognai folyamat során 2005-től fokozatosan átállt a hagyományos, egységes (osztatlan) 3-4 éves főiskolai és 4-6 éves egyetemi képzésekről a háromszintű rendszerre.[8] Ebben a rendszerben 3 éves alapképzést elvégzők egy része felvételt nyerhet a 2 éves (tanári szakokon 2-3 éves) mesterképzésekre.[9] A legfelső szint a 3 évig tartó doktori képzés.[9]
Az osztatlan képzésre felvetteknek nincs alap- és mesterképzésre osztva a tanulmányuk, hanem egyben végzik el és főiskolai illetve egyetemi diplomát kapnak a végzésük helyétől függően. (2007-ben kifutó jelleggel jelen voltak a tanulmányaikat 2006 előtt elkezdők végzéséig, azonban 6 szakon (orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, jogász, építész) még indult osztatlan rendszerű képzés.)
A magyar felsőoktatásnak két érdekes sajátossága alakult ki: Az egyik a több helyen, sokszor főállásban oktató docensek, professzorok nagy száma (Intercity-professzorok). Ez a 90-es években alakult ki, az egyetemek illetve szakok akkreditációja ugyanis, a színvonal érdekében, megkövetelte előírt számú, bizonyos fokozattal rendelkező oktató meglétét, így az intézménynek még teljes fizetés megadása mellett is megérte más intézmények oktatóit alkalmazni. Az oktatók részéről ennek előnye a megtöbbszörözött fizetés mellett a nagyobb hatalom, az adott tárgy oktatásában és kutatásában kialakítható országos monopolhelyzet. Ebből adódik, hogy nyilatkozatoknál „az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem professzora”, stb. lehet a titulus.
A honosítás[szerkesztés]
A külföldön szerzett PhD fokozatot Magyarországon kizárólag honosítás után lehet érvényesnek tekintetni. A honosítás úgy történik, hogy kérelemre, eljárási díj befizetése után, valamelyik magyar doktori iskola a jelölt anyagát, cikkeit megvizsgálva kiadja a PhD fokozatot.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Sámán beavatások (magyar nyelven). Sámánok és Entheogének, 2017. augusztus 4. [2022. január 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
- ↑ Magyarország első egyeteme. PTE. [2008. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ University of Pécs. [2009. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 1.)
- ↑ Így nézett ki 250 évvel ezelőtt a magyar iskolarendszer: latin, grammatika, poétika Eduline, 2017. augusztus 21.
- ↑ Archivált másolat. [2008. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 18.)
- ↑ Bors Jolán (1918). „Előadói javaslat a Gyermektanulmányi társaság Közoktatási Reformbizottsága számára” (PDF). A Gyermek XII. (7-10.), 437–439. o. (Hozzáférés: 2018. augusztus 26.)
- ↑ többször módosított
- ↑ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról Archiválva 2012. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben.
- ↑ a b 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) Archiválva 2014. április 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, 3§ (1) bek.
További információk[szerkesztés]
|
Ez az oktatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
|
Ez a Magyarországról szóló vagy Magyarországgal kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |