Magyar palka
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
.jpg)
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Cyperus pannonicus Jacq., 1753 | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Magyar palka témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Magyar palka témájú kategóriát. |
A magyar palka (Cyperus pannonicus) a perjevirágúak (Poales) rendjébe sorolt a palkafélék (Cyperceae) családjának egyik legismertebb faja.
Származása, elterjedése[szerkesztés]
Eurázsia mérsékelt, illetve meleg mérsékelt éghajlatú részein sokfelé előfordul. Magyarországon a Nagyalföld szikeseire egykor általánosan jellemző volt. A Kiskunságban két-három helyen helyenként ma is tömeges;[2] a Hortobágyról valószínűleg kipusztult.[3]
Elegyfajként ismert a Balaton-környéki iszaptársulásokból. Nedves réteken, nedves, szikes legelőkön vagy felszíni tőzegeken helyenként tömeges.
Megjelenése, felépítése[szerkesztés]
30–35 cm-es magasságával, a hozzá hasonlóan tarackos aljfüvek közül kissé kiemelkedik. 1–2 mm széles lomblevélkéi kemények, felállóak.
Hosszúkás tojásdad, lándzsás, gesztenyebarna virágfüzérkéi minden egyes ízüknél megtörnek, elhajlanak. A törékeny füzérkéket fellevelek fogják közre.
Életmódja, termőhelye[szerkesztés]
Egynyári. A padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzetének jellegzetes faja,[4] főleg a nyáron leapadó szikes tavak fenekén. A szikes tavaknak a víztükörrel közvetlenül érintkező, szabaddá váló iszapos parti zónájában kialakuló társulásokat összefoglaló szikes iszapnövényzet (Cypero-Spergularion salinae Slavnić 1948) társuláscsoport egyik növénytársulásában állományalkotóvá szaporodik — a magyar palkás (Acorelletum pannonici).[5] Magyarországon endemikus.[6]
Felhasználása[szerkesztés]
Tápláló füzérvirágzata és lomblevélkéi miatt aljfüveivel együtt a juhlegelők tápláléknövénye.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Tropicos.org: Cyperus pannonicus. [2016. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ Aradi Eszter: Új magyar palka állomány a Duna-Tisza közén. [2016. április 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ [[Hortobágyi Nemzeti Park]]: A Hortobágy flórája. [2016. március 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ MÉTA Program. Magyarország növényzeti öröksége: F5 – Padkás szikesek, szikes tavak iszap- és vakszik növényzete. [2016. április 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
- ↑ Borhidi Attila, 2007: Magyarország növénytársulásai
- ↑ Göncöl Alapítvány: Csak Magyarországon található természeti értékek. [2016. augusztus 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. április 3.)
Források[szerkesztés]
- Botta Pál, 1987: 88 színes oldal a vízi- és a mocsári növényekről. Mezőgazdasági, Budapest. 88 oldal. ISBN 963 232 412 9 Archiválva 2016. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
